Szépen csendben ad acta tette a Fidesz Pintér Sándor belügyminiszter sok vitát kiváltott ötletét a „szuper-titkosszolgálatról”. Hétfőn délelőtt a parlamenti többség levette a napirendről a már részletes vita alatt álló javaslatot a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) létrehozásáról. A központot már a kezdetektől támadták mind szakmai, mind politikai szempontból, a jelek szerint végül nem eredmény nélkül.

A NIBEK létrehozásának valós indokait ugyanis még a kormánypárton belül is csak találgatták – mert a rendészeti, titkosszolgálati szakpolitikusok már a kezdetektől kétségbe vonták a hivatalos indokot, a bűnüldözés hatékonyabbá tételét. Volt, aki szerint ez afféle valódi kormányzati „nagy testvér” lett volna, mások szerint Pintér Sándor egykori biztonsági cégeinek további helyzetbe hozását szolgálta volna. Tény, hogy a Fidesz titkosszolgálati ügyekben jártas politikusai, mint Kövér László vagy Demeter Ervin a kezdetektől fenntartásaikat hangoztatták – igaz, ők már a kormányalakítás ellőtt is önálló titkosszolgálati miniszteri poszt létrehozásáért lobbiztak.

Egy saller Pintérnek, egy koki Balajtinak

Azt a csörtét végül Pintér nyerte, most azonban a jelek szerint Kövér László revansot vett, így elmondható, hogy a miniszter komoly politikai vereséget kénytelen volt elkönyvelni hétfőn. Balajti Lászlónak, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének menesztése ugyanakkor azt mutatja, hogy a felszín alatt komoly küzdelmek folyhatnak a háttérben a szolgálatok körül.

Kövér egyre aktívabb, és a jelek szerint egyre hatékonyabban lobbizik - akár Pintér ellenében is

Túry Gergely

Hétfőn a parlamentben a Fidesz képviselői enyhén szólva nem voltak bőbeszédűek, amikor a NIBEK „ejtésének” okairól kérdeztük őket. Kontrát Károly belügyi államtitkár például csak visszakérdezett, hogy „valóban, én nem is tudtam”. „Hát levette a frakció, biztosan nagyon zsúfolt volt a menetrend” – ironizált egy másik honatya. Azt többen megjegyezték név nélkül, hogy nem egyszerűen „átdolgozásra” vették le a NIBEK-javaslatot a napirendről, hanem minden valószínűség szerint tartósan jegelik a tervet.

Lehet, hogy ettől függetlenül NIBEK mégis lesz – csak egészen másképp. „Úgy látszik, nem tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb” – ezt a megjegyzést fűzte Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság volt SZDSZ-es tagja ahhoz, hogy Román István fideszes országgyűlési képviselő a 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat zárószavazás előtti módosító javaslatában – a "fejezeten belül keletkezett koherenciazavar kezelése érdekében" – kérte a NIBEK elnevezést bevezetni a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEK) helyett. Román Istvánt kerestük a parlamentben, de nem értük utol. Ez a megoldás azonban legfeljebb is csupán "szépészeti beavatkozás" lehet: az átnevezéssel ugyanis sem funkciót, sem hatáskört nem kap a SZEBEK, továbbra sem működhet titkosszolgálatként.

A "szolgálati érdek" mindent felülírt volna

A NIBEK kivételes hozzáférést kapott volna az állampolgárok "adatvagyonához": valamennyi fontos állami adatkezelési rendszerből közvetlen elektronikus kapcsolat útján szerezhetett volna kontrollálhatatlanul információkat. Sőt, a különböző adatkezelési rendszereket össze is lehetett volna kapcsolni, a megfelelő garanciális védelem nélkül beszerzett adatokat pedig lényegében korlátlan ideig őrizhette volna a "szuper-titkosszolgálat" a már jól ismert, "szolgálati érdekekre" való hivatkozással.

A szuper-titkosszolgálatnak tartott NIBEK azóta állt a támadások kereszttüzében, hogy Pintér Sándor a rendvédelmi salátatörvény-tervezetben az országgyűlés elé terjesztette. Szakmai bírálók, így Jóri András adatvédelmi ombudsman mellett a Fidesz második embere, Kövér László volt titkosszolgálati miniszter részéről is kemény bírálat érte. Az általa benyújtott módosító javaslatok legradikálisabb indítványával egyszerűen törölné a NIBEK-et a nemzetbiztonsági szolgálatok közül, mondván, nem folytat titkos információgyűjtő tevékenységet. Egy másik javaslatában kizárólag belföldre korlátozná az új központ hatáskörét, mert szerinte az ország külső függetlenségéhez kötődő értékeléseket és tájékoztatást nem lenne szabad a belügyminiszter irányítása alatt álló szervezethez utalni, hanem meg kell hagyni a külügyminiszter felügyelete alatt álló Információs Hivatalnak. Kövér László megszüntetné azt a lehetőséget is, hogy a közvetlen elektronikus adatkapcsolat kiépítését írnák elő a központtal együttműködő szervek adatkezelési rendszerével.

A Fideszben azonban nem csak Kövér László szemét csípte a szuper-titkosszolgálat megalakításának a szándéka, hanem Gulyás Gergelyét is. A képviselő a NIBEK-ről szóló tervezetnek azt a részét törölte volna, amely szerint az új titkosszolgálat az újságírókat az információforrásuk felfedésére kötelezhette volna.