2012. május. 08. 13:16 MTI Utolsó frissítés: 2012. május. 08. 13:30 Itthon

Plágiumvád Gyurcsány ellen: a Hír Tv riporterének nem válaszolt Vadai Ágnes

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja szerint a Gyurcsány Ferenccel szembeni plágiumvádról a választók mondanak majd ítéletet 2014-ben.

A politikus kedden más témában tartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésére, hogy a DK elfogadja-e majd a Pécsi Tudományegyetem ez ügyben folyó vizsgálatának eredményét, azt mondta: aggasztó, hogy a PTE-n "hozzák-viszik" a szakdolgozatokat, és azután, hogy állítólag előkerült Rozs Szabolcs eltűntnek hitt diplomamunkája, már semmit sem hisz el, így az újonnan felbukkanó bizonyítékoknak sem ad hitelt. Mint mondta, ebben az ügyben a választóknak kell majd ítéletet mondaniuk 2014-ben.

Vadai Ágnes hozzátette: egy televíziós műsorban már napokkal korábban azt valószínűsítette, hogy előbb-utóbb előkerül majd egy dolgozat, amiről azt mondják, hogy Gyurcsány Ferenc sógoráé, aztán egy másik, amit a volt kormányfőnek tulajdonítanak. Kitért arra is, hogy a pécsi egyetem "sok megkérdőjelezhető lépést tett" az ügyben, és ismét azt állította: a szakdolgozatok őrzése a Fidesz színeiben megválasztott önkormányzati képviselőként dolgozó oktatási igazgató felelősségébe tartozik.

A DK-s politikus - a pártja által második napja követett gyakorlatnak megfelelően - nem válaszolt a Hír Tv riporterének többször megismételt kérdéseire. Minden próbálkozásra azt mondta: ehhez tartják magukat mindaddig, amíg a csatorna nem kér bocsánatot, nem mondja el az igazságot, és nem vonja felelősségre azokat, akik műsoraiban hazudtak Gyurcsány Ferenc szakdolgozatáról.

A Hír TV Célpont című műsorában április 27-én hangzott el, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező - A Balaton-felvidék szőlészete és borászata - címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán. Két nappal később a csatorna már azt állította, a bírálat alapján "rekonstruált" 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat "minden ponton" egyezik volt sógoráéval. A televízió riporterei a Gyurcsány Ferenc diplomamunkájáról készített bírálatot olvasva úgy látták, az olyan, mintha Rozs Szabolcs disszertációjának első 35 oldalára vonatkozna.

A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük. A lap értesülése szerint ugyanakkor az egyetemen több nap elteltével megtalálták Rozs Szabolcs szakdolgozatát.

Gyurcsány Ferenc tagadta a plágiumvádat, és május 1-jei beszédében közölte: beperli azokat, akik azt állítják, másolta a szakdolgozatát.

A PTE múlt szerdán arról tájékoztatott, hogy kiterjeszti az egyetemen és jogelődeinél tárolt diplomamunkákkal foglalkozó tényfeltáró bizottság feladatkörét, így a testület Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatának eltűnésével és az azzal kapcsolatos plágiumgyanúval is foglalkozik. A felsőoktatási intézmény egyúttal közölte, feljelentést tett a rendőrségen Gyurcsány Ferenc diplomamunkájának eltűnése miatt.

Lengvárszky Attila, az egyetem oktatási igazgatója úgy nyilatkozott: a szakdolgozatok őrzése nem tartozik a hatáskörébe, ez a karok, a tanszékek, a könyvtár vagy a levéltár feladata. Egyszersmind azt közölte, hogy bár a 2010-es önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP-Összefogás Pécsért Egyesület közös jelöltjeként nyert képviselő mandátumot, nem a Fideszt, hanem az Összefogás Pécsért Egyesületet képviseli a testületben.

Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?