Nehezebb lesz jövőre átcsúszni az érettségin, és valószínűleg fokozatosan tovább emelik a küszöböt. A ketteshez több kell, kevesebb tárgyból szerveznek majd vizsgákat, és előrehozott érettségi sem lesz, csak néhány tárgyból. A tanárokat megosztja a terv, sokak szerint másképp kell emelni a színvonalat.
Az érettségizőknek a 2013/2014-es tanévtől nem húsz, hanem huszonöt százalékot kell majd a ketteshez teljesíteniük közép- és emelt szinten egyaránt. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly több mint negyvenezer olyan diák vizsgázott, aki alig érte el a kettest. A legtöbben a matek vizsgán botladoztak, ott több mint húszezren maradtak a 30 százalékos szint alatt, de magyarból is akadtak nehézségek. Elsőként a mostani másodikos középiskolások érettségizhetnek a jelenleginél szigorúbb szabályok szerint.
A szerdán lemondott nemzeti erőforrás miniszter, Réthelyi Miklós korábban azzal indokolta a változásokat, hogy vissza akarják állítani az érettségi komolyságát, illetve egyszeri alkalommá, a középiskolai tanulmányokat lezáró eseménnyé tennék. A volt csúcsminiszter szerint emellett a nemzeti alaptanterv változása is a szigorítást indokolja.
A szigorítás nem meglepő, hiszen Hoffmann Rózsa már 2011-ben is nehezményezte, hogy a vizsgakövetelmények nagyon alacsonyak. A hvg.hu-nak akkor adott interjújában azt mondta: szülőktől és diákoktól is kaptak olyan véleményt, hogy nem baj, ha növelik a követelményeket. Ezzel együtt afelől akart megnyugtatni mindenkit, hogy nem kell attól félni, hogy embertelen erőfeszítést várnak majd el a diákoktól.
Kritikák Hoffmannéknak
A pedagógusok egy része egyetért ezzel a céllal, de sokan másképp emelnék a színvonalat. Legutóbb a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) írt levelet Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak, hogy jelezzék: a minimális százalékhatár felemelését még át kéne gondolni.
Szerintük ezzel a lépéssel nem feltétlenül válik megalapozottabbá a tudás, azt sokkal inkább a tan- és vizsgaanyag összetétele határozza meg, vagyis ők a feladatok nehezítésével adnák vissza az érettségi korábbi rangját.
Ennél is tovább ment Nahalka István oktatásszakértő, aki egyenesen blődségnek nevezte a tervezett változtatást. „Ha az egyik évben 20 százalék a kettes alja, a feladatok viszont nehezek, a következő évben pedig könnyebb feladatokkal 25 százaléktól lehet elégségest szerezni, akkor lehet, hogy adtunk egy pofont a fekáliának” - olvasható a szakember blogján. Nahalka szerint a ponthatárok önmagukban semmit nem jelentenek, viszont a megváltoztatásukkal „lehet ámítani a százaléklábat számolni sem tudó nagyközönséget”.
Az oktatásszakértő úgy véli, már-már büntetésszerűen srófolnának egyet a követelményeken, szigort mutatva, ez elfogadhatatlan, az eredmény pedig nem a színvonal emelkedése, hanem az érettségit szerzők arányának csökkenése lesz.
Ellenérvként az is felmerült, hogy a szintemelés nem minden intézménytípusban kivitelezhető. Hámori Veronika, a budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium igazgatója az InfoRádióban azt mondta: a gimnáziumok nyilvánvalóan azt mondják, hogy túl kevés a 20 százalék, de a szakközépiskolák már nem egészen így gondolkodnak. "Van olyan iskolatípus, ahol ez értelmes és jó dolog, de akad olyan is, ahol ez nagyon sok gyereknek a kilátástalan jövőjét fogja jelenteni, ezért meggondolandó."
Az előre hozott érettséginek annyi
Az előterjesztés alapján a fentiek mellett a 2013/2014-es tanévtől az informatika, az élő idegen nyelvek és a latin kivételével semmiből nem lehet a tizedik és a tizenegyedik évben érettségizni. 2010 végén Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár ezt az irányt az Eduline-nak többek között azzal magyarázta, hogy megszervezhetetlen, az érettséginek pedig szimbolikus szerepe is van, mert tizennyolc éves korban lezár egy fontos időszakot.
Előrehozott érettségire eddig azok jelentkezhettek, akik már a kilencedik, tizedik vagy tizenegyedik évfolyamban teljesítették az adott tantárgyból a helyi tantervben szereplő követelményeket, és megszerezték a szükséges osztályzatokat is.
A Történelemtanárok Egylete már tavaly januárban jelezte, hogy nem ért egyet az előrehozott érettségi megszüntetésével, a középiskolai tanárok szerint "érthetetlen", miért akarják elvenni az elővizsga lehetőségét azoktól a diákoktól, akik egy vagy több tantárgyból már a tizedik vagy a tizenegyedik évben felkészültnek érzik magukat.
2011 áprilisában a diákparlament is leszavazta az előrehozott vizsga megszüntetését, a középiskolások azzal érveltek, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nem tanulják.
Hullanak a nyelvek
A javaslat szerint a jelenlegi huszonnégy idegen nyelv helyett hat világnyelvből, egy klasszikus nyelvből és a nemzetiségek által használt nyelvek közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből lehet idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni.
Emellett az előterjesztés javasolja a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától az idegen nyelvi érettségi vizsgatárgyak számának csökkentését is. Eszerint a jövőben a vizsgaszabályzat határozná meg - de a korábbi évekhez képest jelentősen korlátozná -, hogy az idegen nyelvek közül melyekből lehetne érettségi vizsgát tenni.
Szintén újdonság lesz, hogy először a 2014/2015-ös tanév májusi-júniusi vizsgaidőszakában - a pszichológia választható közismereti vizsgatárgyként szerepel majd a szabályzatban. 2014 májusától utazás és turizmusból viszont csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felül, hatodik tárgyként lehet érettségizni. Emellett törlik a választható vizsgatárgyak közül az ábrázoló művészeti geometriát, a magyar népzene alapjait, a hangtani és akusztikai alapismereteket, a hangkultúrát, valamint több művészeti tantárgyat.
A még keményebb jövő
Mivel Hoffmann már 2011-ben is arra hivatkozott, hogy Európában 50 százalékos teljesítményhez kötött az elégséges megszerzése, idén pedig Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár is ezzel érvelt, az is valószínűsíthető, hogy a szigorítás nem áll meg a 25 százalékos küszöbnél.
Gloviczki ugyanakkor az Origónak korábban már jelezte, hogy a külföldi példákból okulva csak fokozatosan emelik a határt. Tavaly például a drasztikus szintemelés miatt Romániában majdnem az érettségizők fele, Lengyelországban pedig a negyede bukott meg. A helyettes államtitkár a jövőre nézve annyit mondott: Magyarországon fokozatosan, a felkészülésre elegendő időt hagyva emeli fel az államtitkárság az elégséges szinthez szükséges határt.
