A Széll Kálmán-terv 2.0 végrehajtásának részeként összesen 8 milliárd forintot zárolnak az önkormányzatoktól. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint így megszűnhet a nehéz helyzetben lévők támogatása.
Május 7-ig kell a Magyar Államkincstárnak bejelenteni a zárolási kötelezettségeket a kormány szerdán megjelent határozata szerint. Ebben a Széll Kálmán-terv 2.0 megvalósításának részeként 4 milliárd forintot zárolnak a helyi önkormányzatok támogatásaiból és helyen maradó személyi jövedelemadójából, valamint újabb 4 milliárdot az "egyes szociális feladatok támogatására" fordítható keretből.
„Ez szép” – összegezte a hvg.hu-nak nyilatkozva a kormány döntését Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Mint mondta, előzetesen semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy újabb megvonásokkal kell számolniuk. „Az a probléma, hogy az önkormányzatok elfogadott költségvetéssel működnek, mi is februárban fogadtuk el a sajátunkat. Persze ezt lehet módosítani, de már nincs nagyon honnét elvenni” – közölte.
Csak fogy, csak fogy...
Az idei évre a tavalyihoz képest 40 milliárd forinttal kevesebb állami támogatást kaptak az önkormányzatok, az előtte lévő évben 45 milliárddal kevesebbet kaptak, a Bajnai-kormány pedig 120 milliárdot vett el az önkormányzatoktól – emlékeztetett Gémesi. „Ez nagyon durva” – tette hozzá.
A személyi jövedelemadó (szja) elosztása is folyamatosan változott az évek alatt. Amikor a forrásmegosztást 1988-ban bevezették, a törvény értelmében a településeken lakók által befizetett összeg egésze visszakerült a helyi tanácsokhoz. 1991-től már csak a befolyt összeg felét kapták meg az önkormányzatok, 1993-ra harminc százalékra csökkent az arány. 1995-től kicsivel több mint 35 százalék jutott vissza a településekhez (és egyes funkcióikhoz rendelve a megyékhez is) az szja-ból az alábbiak szerint: 29 százalék biztosan a befizető lakhelyét gazdagította, 6 százalékot normatívan juttattak az önkormányzatoknak. 1998-ra 40 százalékig emelkedett az szja-visszaosztási arány, de csak 20 százalék maradt helyben az adott településen lakók befizetéseiből. 2000 óta ez az arány tartósan 10 százalék alatti.
Szerinte az önkormányzatok közül kevés tudott tartalékot képezni, amiből most el lehetni venni, így nehéz helyzetbe kerülnek a települések. „A járások kialakításával megszűnnek majd egyes hivatalok, elbocsátások lesznek, ez megtakarítást jelent. A szociális keretek ugyanakkor nagyon lecsökkentek. Bizonyos mértékben elő van írva, mennyi szociális segélyt kell adni. Így a nehéz helyzetben lévők támogatását kell csökkenteni, nem lesz étkezési támogatás, fűtési támogatás. Ez egy előkészítetlen döntés, de nem tehetek mást, tudomásul veszem” – fejezte be a független polgámester.
"A részletes számokat még nem ismerjük. Nem örülünk a zárolásnak, mert így nagyon nehéz lesz tartani az idei évi költségvetésünket" - mondta Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere is.
A méhek megúszták
A szerdai kormányhatározat szerint összesen 44,6 milliárd forintot kell zárolni. A minisztériumokat érintő 37 milliárd forintból a Vidékfejlesztési Minisztériumot érinti a legnagyobb megszorítás. A 7,8 milliárd forintos zárolás ugyanakkor nem kurtítja meg például a Nemzeti Méhészeti Programot, az Igyál tejet vagy az Iskolagyümölcs programot. A nemzeti erőforrás csúcsminisztériumot ismét nagymértékű, 6,7 milliárd forintos spórolásra kötelezik, de ez nem érintheti például a rezidenseknek adott béremelést, a nemzet színészeit, és az egyházi intézményeknek adott támogatásokat sem.
Az egyházakon más minisztériumok sem spórolhatnak, így a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak úgy kell 4,35 milliárd forinttal csökkenteni a költségvetését, hogy a hitoktatásra, az egyházi oktatási programokra ugyanannyi pénz kell, hogy maradjon, mint amennyit eredetileg szántak rá.
A honvédelmi tárcának a 3 milliárdos zároláson kívül továbbá fel kell gyorsítania a minisztérium kezelésében lévő ingatlanok eladását is. Hogy ezek mik lehetnek, és mennyi bevételt vár belőle az állam, az nem derül ki a kormányhatározatból.
Több mint 14 milliárd forintot von el a kormány a költségvetési intézményektől is, így a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapnak, a Magyar Fejlesztési Banknak és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek is kevesebb jut majd.
