Orbán kiadta: a méheket nem érinti a megszorítás
Egy hetük van a minisztériumoknak és a költségvetési szerveknek arra, hogy kitalálják, milyen területeken szorítanak meg idén. A szerdai kormányhatározat szerint a 44,6 milliárd forintos zárolás többek között nem érintheti az egyházi programokat, a méhészetet, a rezidenseket. Ugyanakkor az önkormányzatok szociális feladatokra 4 milliárddal költhetnek kevesebbet.
Nem tétlenkedett a kormány, a hétfőn nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv 2.0 fedőnevű konvergenciaprogram egyes intézkedéseiről Orbán Viktor már kiadta a menetrendet a minisztériumoknak.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a minisztériumoknak és a költségvetési szerveknek idén összesen 44 milliárd forintot kell zárulniuk. A tárcáknak május 2-ig kell közölniük Matolcsy Györggyel, hogy milyen területeken spórolnának, ugyanakkor a kormányhatározatban azt is kijelölték, hogy mely területeket nem érintheti a zárolás.
Újabb zárolás
A minisztériumokat érintő 37 milliárd forintból a Vidékfejlesztési Minisztériumot érinti a legnagyobb megszorítás. A 7,8 milliárd forintos zárolás ugyanakkor nem kurtítja meg például a Nemzeti Méhészeti Programot, az Igyál tejet vagy az Iskolagyümölcs programot.
A nemzeti erőforrás csúcsminisztériumot ismét nagymértékű, 6,7 milliárd forintos spórolásra kötelezik, de ez nem érintheti például a rezidenseknek adott béremelést, a nemzet színészeit, és az egyházi intézményeknek adott támogatásokat sem.
Az egyházakon más minisztériumok sem spórolhatnak, így a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak úgy kell 4,35 milliárd forinttal csökkenteni a költségvetését, hogy a hitoktatásra, az egyházi oktatási programokra ugyanannyi pénz kell, hogy maradjon, mint amennyit eredetileg szántak rá.
A honvédelmi tárcának a 3 milliárdos zároláson kívül továbbá fel kell gyorsítania a minisztérium kezelésében lévő ingatlanok eladását is. Hogy ezek mik lehetnek, és mennyi bevételt vár belőle az állam, az nem derül ki a kormányhatározatból.
Több mint 14 milliárd forintot von el a kormány a költségvetési intézményektől is, így a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapnak, a Magyar Fejlesztési Banknak és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek is kevesebb jut majd. De 4 milliárd forinttal kevesebbet költhetnek az önkormányzatok a szociális feladatokra is.
Gellert kaphatnak a reformok
A kormányhatározatból kiolvasható, hogy az elmúlt két évben papíron kialakított reformokat úgy kell a gyakorlatba bevezetni, hogy az rövid távú spórolást jelentsen. Mindez azt jelenti, hogy a köznevelési és a járási rendszer kialakítását úgy kell végrehajtani, hogy már a jövő évben költségvetési megtakarítás legyen elérhető vele.
Emiatt szinte biztosan elhalasztják a pedagógusi életpályamodellt is: a határozat erre vonatkozóan úgy fogalmaz, hogy egyetértenek ugyan az életpályamodell 2013-as bevezetésével, de csak akkor hajtható végre, ha a makogazdasági környezet is lehetővé teszi. Ellenkező esetben a 2014-es bevezetését kell megfontolni.
Németh Lászlónénak és Matolcsy Györgynek május 9-ig kell a kormány asztalára tenni az e-útdíj bevezetésének részleteit. Ráadásul úgy kell megalkotniuk az új szabályokat, hogy egyrészt a rendszer kiterjeszthető legyen, másrészt viszont a működési költségek levonása után 15 milliárd forintos bevételt eredményezzen. Németh Lászlónénak emellett május végéig a MÁV-reformot is az asztalra kell tennie.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.