Tíz éve mutatta be Matolcsy György a Széll Kálmán-tervet. A kormány akkor hirdette meg az összefogást az államadósság ellen, a közmunkaprogramot, de a rezsi befagyasztását is. A cél nagyra törő volt: az évtized közepére az EU éllovasa lesz Magyarország. Megnéztük, mi jött össze ebből.
Már másodszor játssza el az Orbán-kormány, hogy Bokros-csomag méretű megszorítást ver keresztül. Az első kudarcát mi sem jelzi jobban, mint hogy belengették a másodikat. Jelentősen csökkentené a kormány az államháztartás kiadási oldalát. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy keddi konferencián elmondta, a GDP-hez mért rátát 45 százalékra vinnék le, emellett folyamatosan mérsékelni kell az év végi államadósságot. A kormány ugyanakkor már 2011-ben is azt ígérte, hogy egy év alatt leviszik erre a szintre ezt a mutatót, és a legfrissebb konvergenciaprogramban is az szerepel, hogy 2017-re érnénk el ezt az értéket. A miniszter tehát új dolgot nem mondott, viszont ez a bejelentés is azt jelzi, komoly átalakításokra készülhet a kormány. Minden más titok.
Több oldalról vágott bele az Orbán-kormány a felsőoktatás reformjába, az államilag finanszírozott helyek számának visszavágása csak az egyik lépés. Két év alatt 55 milliárddal csökkentették az intézmények költségvetési támogatását, amit még az sem pótolna, ha minden fizetős helyre lenne diák. Az egyetemek pénzügyi önállóságának elvonásával együtt a folyamat oda vezethet, hogy a kisebb főiskolák bezárják kapuikat, csak ezt még senki nem mondta ki nyíltan.
Hiába ígérte a kormány a rezsiköltségek befagyasztását, nem készítette el a jogszabályt és maga is hozzájárult az áremelkedéshez.
Nem tudta tartani a két Széll Kálmán-tervet a kormány a Policy Agenda szerint. Ha sikerültek volna a programok, már kikeveredhettünk volna a túlzottdeficit-eljárás alól, és az EU/IMF-hitelmegállapodáshoz sem kellene különösebb erőfeszítés.
A kormány nekiment az utazási kedvezményeknek és eltörölte a nyugdíjasok kiváltságait. Ez azonban csak véletlen volt, a kabinet nem akart kedvezményeket eltörölni. Állítólag a politikai ciklus második felében ilyet már nem szabad.
1,5 milliárd forinttal több osztalékot vár a miniszterelnök azoktól a cégektől, ahol az államnak részesedése van – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent határozatból.
A nemzetgazdasági miniszter által bejelentett pénzügyi tranzakciós adó - amely a pénzintézeteknél jelenik meg többlet ráfordításként - ellentmond annak megállapodásnak, amelyet a múlt év decemberében kötött a kormány a Bankszövetséggel - közölte a bankok érdekképviseletét ellátó szervezet szerdán.
Kövér László szerint "már túl vagyunk a nehezén, megcsillant a fény az alagút végén a Széll Kálmán-terv második fejezetével, amit a kormány bejelentett".
A magánszemélyek legfeljebb 700, a cégek 2500 forint telefonadót fizetnek majd. Az energia- és közműcégeknek jön a 30 százalékos társasági adókulcs. 130 milliárdot várnak a tranzakciós adóból. 5 millió forint fölött csak bankátutalással lehet majd fizetni, de az adófizetési kötelezettségbe nem esnek bele a magánszemélyek önmaguknak küldött utalásai. Itt vannak az adócsomag részletei.
Réthelyi Miklós távozik. Hamar el fogjuk felejteni. Kálmán C. György írása.
Egy hetük van a minisztériumoknak és a költségvetési szerveknek arra, hogy kitalálják, milyen területeken szorítanak meg idén. A szerdai kormányhatározat szerint a 44,6 milliárd forintos zárolás többek között nem érintheti az egyházi programokat, a méhészetet, a rezidenseket. Ugyanakkor az önkormányzatok szociális feladatokra 4 milliárddal költhetnek kevesebbet.