Futó Barnabás, az UD Zrt. ügyvédje az MTI megkeresésére azt mondta: egyelőre nem adhat konkrét információkat a felek közötti megállapodás tartalmáról.

A cég 2010 februárjában indított mintegy másfél milliárd forintos kártérítési pert az NBH és a magyar állam ellen. A felperes UD Zrt. keresetében arra hivatkozott: az elsőrendű alperes NBH 2008. szeptember 10-én, Laborc Sándor főigazgató feljelentése nyomán házkutatást tartott a cég székházában, ahol különböző adattároló eszközöket és iratokat foglalt le. Az azóta már megszűnt büntetőügy akkor számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétsége és más bűncselekmények miatt zajlott. Azzal összefüggésben a cég szerint egy folyamatos lejárató kampány folyt ellenük, amelynek során a társaság tevékenységével, megbízásával, üzleti partnereivel kapcsolatosan ellenőrizhetetlen és valótlan információk kerültek nyilvánosságra.

Az UD Zrt. szerint az NBH és a magyar állam olyan közléseket tett, amelyek alkalmasak voltak a cég társadalmi értékelésének hátrányos befolyásolására, ezért a jogsértés megállapításán túl megfelelő elégtételre, valamint 1.771.094.000 forint vagyoni kártérítés egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.

Bakondi György ügyvéd 2010 februárjában sajtótájékoztatón azt mondta: mivel a céget és vezetőit személyiségi jogi sérelem érte és ez az üzleti életben való boldogulásukat hátráltatta, a cég két vezetője, Tóth János és Horváth József személyiségi jogi pereket indított, napi- és hetilapok, valamint kiadók, illetve Laborc Sándor volt NBH-főigazgató, Szilvásy György volt titokminiszter és Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke ellen.

Az UD Zrt.-vel, illetve a megfigyelési üggyel összefüggésben indult büntetőperben a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán hirdetett elsőfokú ítéletet, melyben nem jogerősen felmentette Dávid Ibolyát, Szilvásy Györgyöt és két társukat a személyes adattal való visszaélés, illetve a kényszerítés vádja alól.