A civil szervezetekkel való egyeztetés nélkül küldte ki éves, szegénységről szóló jelentését a kormány Brüsszelbe, így a civilek szerint az adathiányok, az eufémizmusok és az elhallgatások jellemzik a dokumentumot.
"Adathiány, eufémizmusok, elhallgatások jellemzik az anyagot" - közölte Ferge Zsuzsa szociológus a szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló nemzeti szociális jelentéssel kapcsolatban. Az uniós tagállamoknak évente kötelező ugyanis elkészíteniük jelentésüket arról, hogyan haladnak az Európa 2020 Stratégiában vállalt célok megvalósítása felé, ehhez pedig az EU-s szabályok szerint kötelező lenne egyeztetni a szakmai civil szervezetekkel, valamint az adott terület szakértőivel is - írta a héten a Népszabadság.
A Magyar Szegénységellenes Hálózat (HAPN) igazgatója, Márton Izabella ezért még márciusban levélben fordult Orbán Viktorhoz, hogy részt vehessenek a jelentés előkészítésében, a szervezet levelét azonban a Nefmi illetékes államtitkárához továbbították, de Soltész Miklós nem válaszolt, a jelentés pedig időközben elkészült.
A Nefmi sajtóosztálya a lapnak azt válaszolta, a Jelentés „a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal (NGTT), az egészségügyi kamarákkal, a Roma Koordinációs Tanáccsal (ennek tagja a Magyar Szegénységellenes Hálózat is) történt egyeztetést követően került elfogadásra”, a Népszabadság azonban úgy tudja, hogy sem a Roma Koordinációs Tanács ülésén, sem az NGTT-ben sem került szóba a jelentés, a dokumentumot mindössze véleményezésre küldték szét a tagoknak. Az anyag szétküldésére, elolvasására és megtárgyalására mindössze egy napot biztosítottak.
Márton Izabella, a HAPN vezetője szerint ezért több hiányosság is jellemzi a Brüsszelbe küldött jelentést, amely nem tér ki a megnövekedett gyermekszegénységi arány kezelésére, arra, hogy a kora gyermekkori nevelés erősítését szolgáló programokat leállította a kormány, illetve hogy a családokat segítő ellátások (például a családi pótlék) vásárlóértéke az emelésének elmaradása miatt csökkent.
A HAPN szerint tévedéseket is tartalmaz a jelentés, a Magyarországon egyébként nem létező "minimumjövedelmet" említve. A dokumentumból emellett kimaradt az álláskeresési járulék folyósítási idejének csökkentése, a tartós munkanélküliek segélyének csökkentése, valamint az egykulcsos adó bevezetésének és az adójóváírások kivezetésének hatása is.