A nagyobbik kormánypártnak a hétfői parlamenti ülésig kell lezárnia a képviselői fizetésekről és az összeférhetetlenségről a KDNP-vel kirobbant vitáját, és meg kell találnia azt az államfőjelöltet, aki mindkét párt támogatását megkaphatja. A kereszténydemokraták - miközben továbbra is ragaszkodnak a vitatott törvényről kialakult álláspontjukhoz - csütörtökön jelezték, örülnének, ha Surján László neve is bekerülne az államfőjelöltek nevét tartalmazó kalapba.
„Azt egyszer sem mondtuk, hogy az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatot nem szavazzuk meg, a kenyértörésig nem visszük el a vitát. Mindössze az összeférhetetlenségre vonatkozó fideszes módosító indítványt nem támogattuk” – mondta a hvg.hu-nak, egy, a KDNP és a Fidesz közötti egyeztetésre rálátó, neve elhallgatását kérő kereszténydemokrata politikus. Fideszes forrásból is megerősített információink szerint a két kormánypárt vezetősége pénteken folytatja az egyeztetéseket a képviselői javadalmazással kapcsolatos paragrafusokról, és amennyiben nem tudják elsimítani az ellentéteiket, akkor készek a hétvégén is tárgyalni.
A két pártnak hétfőig kell lezárnia a vitát: Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy a parlament jövő hét hétfőn tartja az új országgyűlési törvényjavaslatról és az ehhez kapcsolódó házszabály-módosításról a végszavazást, a tervezet elfogadáshoz pedig az alkotmány szerint kétharmados többségre van szükség. A hvg.hu értesülése szerint a kedd reggeli kormánypárti frakcióülésen Rubovszky György élesen bírálta az országgyűlési törvény vonatkozó passzusait, illetve az ehhez benyújtott módosítót. A KDNP-s politikus – aki civilben ügyvédként dolgozik – felszólalása indította el azt a vitát, melyet az ellentétek miatt még csütörtökön sem tudtak lezárni.
Bár kedd délután a kereszténydemokraták egyeztettek a tervezet fideszes előterjesztőivel, nem tudtak megegyezni, így a KDNP este – két igennel szavazó és két tartozódó képviselője kivételével – nemmel voksolt arra a március 2-án beterjesztett módosítóra, amely kimondaná, hogy a képviselők 2014-től semmilyen más állást nem vállalhatnak, legfeljebb tudományos, oktatói, művészeti foglalkozásuk lehet. A fideszes Kovács Zoltán jegyezte indítvány végül a jobbikos képviselők szavazatával kapta meg a kétharmadot. Viszont az ellenzéki párt szóvivője, Novák Előd csütörtökön bejelentette, hogy a Jobbik a végszavazáson a teljes törvényről nemmel fog voksolni, csak az álláshalmozást tiltó rendelkezést támogatták. A keddi ülésnapon az MSZP nem vett részt a szavazásban, míg az LMP-frakció nagy része nemmel voksolt, így a Fidesz hétfőn rászorul majd a KDNP támogatására.
Vita több fronton
Miközben a két kormánypártnak legkésőbb hétfőig ki kell egyeznie az összeférhetetlenségről és a képviselők fizetéséről, a következő három napban kell lezárniuk az államfő-jelölési egyeztetéseket is. Bár a KDNP nem akar önálló jelöltet állítani, az egyik képviselőjük, Pálffy István csütörtökön a Népszabadságnak azt mondta, bíznak benne, hogy a miniszterelnök olyan személyt ajánl, aki elkötelezett a kereszténydemokrata értékek mellett, így kérik, hogy Surján László nevét is vegyék fel a listára.
„János személyes ügyként kezeli a képviselői javadalmazás rendbetételét, ő biztosan nem fog meghátrálni” – mondta egy, az egyeztetésekre rálátó fideszes forrás. A tervezet képviselői javadalmazásra vonatkozó részét még Lázár János dolgozta ki tavaly ősszel, de az akkor még önálló törvényjavaslat jelentős vitákat váltott ki a kormánypárti frakciókban, így 2011 decemberében még a végszavazás is elmaradt – pedig az új fizetési rendszert már idén ősszel hatályba akarták léptetni.
Bár Lázár tavalyi törvényét végigegyeztették, a javadalmazás átalakítására külön parlamenti albizottságot is felállítottak – melyet Rubovszky vezetett –, a módosítókat megtárgyalták, a beterjesztő visszavonta a javaslatát. Március 14-én nyújtotta be a fideszes frakcióvezető és képviselőtársa, Gulyás Gergely az Országgyűlésről szóló törvényt, amely tartalmazta a javadalmazásra és az összeférhetetlenségre vonatkozó új szabályokat is. Viszont a képviselői fizetéseket tartalmazó rész már nem tartalmazta azokat a módosításokat, melyeket a tavalyi egyezetés során dolgoztak ki, így a decemberben lezárt vita újraindult.
Kedden a KDNP-nek nemcsak az összeférhetetlenségi módosítóval akadt gondja, ugyanúgy ellenzi azt a passzust, amely leszögezi, hogy a frakcióknak csak annyi alkalmazottjuk lehet, ahány tagjuk van. Rubovszky a parlamentben azt mondta, ilyen kevés szakértővel nem lehet érdemi munkát végezni, ugyanakkor tiltakoznak a képviselői javadalmazások 2014 előtti átalakítása ellen is. (Arról, hogy a kormánypárti képviselők mennyit veszíthetnek a rendszer átalakítása miatt, itt olvashatnak részletesen.)
Úgy tudjuk, a kereszténydemokratáknak nem tetszik a képviselőknek járó benzinpénz számítási metódusa sem. Lázár ugyanis még tavaly azt javasolta – és ez került be a márciusi tervezetbe is –, hogy emeljék fel a képviselők tiszteletdíját 231 ezerről 750 ezer forintra, de semmilyen más pénzbeli támogatást, pótdíjat, költségtérítést ne kapjanak. Az utazási kiadásaikra kapnának egy benzinkártyát, amire a parlament hivatal egy fix összeget utalna át. Ezt a választókerület központja és a főváros közti távolság, illetve a kerület négyzetkilométerre vetített szorzóval számítanák ki, ám a KDNP-sek szerint figyelembe kéne venni a politikus által képviselt települések számát, a lakosság lélekszámát vagy a népsűrűséget.
Presztízskérdés
Információink szerint a két kormánypárt közti egyeztetéseken felmerült, hogy az országgyűlési törvény fizetésekre vonatkozó részét vegyék ki, esetleg a hatálybaléptetést csúsztassák el.
Fideszes források viszont arra is figyelmeztettek, hogy Lázár János a javaslatot a parlamenti voksolás előtt megszavaztatta a kedd reggeli frakcióülésen a képviselőtársaival. A voksoláson úgy tudjuk, mindössze három képviselő tartózkodott. „Legfeljebb abba mehetünk bele, hogy 2014-ben léptessük hatályba az új szabályokat, mert az elképzelhetetlen, hogy egy frakció- és egy parlamenti szavazás után a 226 tagú fideszes képviselőcsoport meghátráljon a 37 fős KDNP előtt” – mondta a nagyobbik kormánypárt egyik politikusa, aki szerint kizárt, hogy az egységes törvényszövegből kiemeljék a vitatott részeket és úgy szavazzanak róla hétfőn. Fideszes forrásink szerint az országgyűlési törvény kidolgozását Kövér László felügyelte, így a KDNP-nek Lázárral és a házelnökkel is meg kell küzdenie, ha szembeszáll a tervezettel.
„Nincs pont rakva a végére” – mondta szerdán a szavazásról Rubovszky az MTI-nek. Hozzátette: nagyon reméli, hogy a vitás pontokban a végszavazásra meg tudnak majd állapodni. A KDNP-s politikus az elvárásaikra vonatkozó kérdésre közölte: azt szeretnék, hogy ne legyen főfoglalkozás a képviselőség, „ilyen ugyanis a világon nincs”, és ez semmi máshoz nem vezetne, mint hogy kontraszelektált lesz a parlament. „Nem tehetnek mást, le fogják nyelni” – mondta a KDNP-s felvetéseket bíráló fideszes forrásunk, aki szerint a kereszténydemokraták nem merik megkockáztatni, hogy miattuk megbukjon egy sarkalatos törvény. Így viszont a KDNP frakciójának úgy kell megszavaznia a törvényt, hogy annak több paragrafusával nem értenek egyet, ráadásul az egyik passzusára – a Kovács-féle módosítóra – kedden egyszer már nemet mondtak.
Zavarok a jelölésben
„A KDNP-nek nincs is jelölési joga, ezért egy másik útvonalon haladunk. A Kereszténydemokrata Néppárt nem állít "verseny-jelöltet", nem teszi le senkinek a nevét Orbán Viktor asztalára. Azonban a jelölési procedúrán kívüli politikai térben indokolt megjeleníteni egy olyan, a magyar és az európai kereszténydemokrácia értékeit képviselő személyt, mint amilyen Surján László” – mondta csütörtökön a Népszabadságnak Pálffy István.
A Fideszből eddig kiszivárgott információk szerint Áder János, a párt korábbi alelnöke és frakcióvezetője – 2009 óta európai parlamenti képviselője – a legesélyesebb a jelölésre, állítólag már csak az ő döntésén múlik a nyilvános bejelentés.
Viszont a pontos menetrendről még mindig keveset tudni. Bár Schmitt Pál április 2-i lemondását követően olyan információk szivárogtak a Fideszből, hogy a kormánypártok még azon a héten megválasztják az új államfőt, a frakció végül úgy döntött, hogy 16-ig ad időt Orbánnak a megfelelő jelölt megtalálására.
Több forrásból megerősített információink szerint a pártban azt tervezik, hogy nem a szokásos hétfő reggeli, hanem a parlamenti szavazás utáni késő esti frakcióülésen mutatja be a pártelnök-miniszterelnök a jelöltet a képviselőtársainak. Ezt megelőzően Orbán a Fidesz elnökségével is egyeztetnie kell: az MTI keddi információi szerint a testület pénteken délelőtt ül össze. A hvg.hu-nak viszont több fideszes forrás is azt mondta csütörtök délután, hogy még aznap este is összeül a szokásos heti egyeztetésre a testület, bár erre Áder várhatóan nem ér haza Brüsszelből.
Képviselői fizetések: a KDNP nem szavazza meg a foglalkozási korlátot
Emlékeztették a KDNP-seket, mi a pártfegyelem
KDNP a Fidesszel szemben: "nincs pont rakva a végére"
