Emlékeztették a KDNP-seket, mi a pártfegyelem
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) hivatalos álláspontjával szemben belső vita kezdeményezhető, de kifelé ellentétes nyilatkozatot nem tehet sem tag, sem szervezet - ezt az állásfoglalást tette közzé a KDNP pártügyésze csütörtökön. Az állásfoglalás előzménye, hogy Szalma Botond, a KDNP budapesti elnöke Schmitt Pál ügyében a fővárosi elnökség nevében üdvözölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntését a doktori dolgozat ügyében.
Rubovszky György a kisebbik kormánypárt honlapján olvasható dokumentumban úgy fogalmazott: mivel a párton belül az utóbbi időben többen is a hivatalos állásfoglalással ellentétesen nyilatkoztak, fontosnak tűnik emlékeztetni arra, hogy csak akkor viselkednek pártszerűen, ha a nyilatkozatok egy irányba mutatnak.
Hozzátette, a párt hivatalos nyilatkozatával szemben belső vita kezdeményezhető, de kifelé ellentétes nyilatkozatot nem tehet sem tag, sem szervezet.
Kitért arra, hogy az elnökség képviseletében Semjén Zsolt elnök, míg a képviselőcsoport képviseletében Harrach Péter frakcióvezető jogosult nyilatkozni, majd idézte a KDNP alapszabályát, miszerint "a pártból ki lehet zárni azt a tagot, aki (…) – 2. pont: a párt Alapszabályát, alapelveit, működési elveit súlyosan megsérti, vagy azokkal ellentétes tevékenységet fejt ki…"
Kitért az alapszabály azon passzusára is, hogy a párt tagjait, szervezeteit, a belső fórumokon megilleti a véleménynyilvánítás, a kritika szabadsága, ezért senkit hátrány nem érhet. A párton kívüli közéletben a tagok, tisztségviselők és szervezetek nem kerülhetnek ellentétbe a párt elfogadott politikai irányvonalával.
Az állásfoglalás előzménye, hogy Szalma Botond, a KDNP budapesti elnöke Schmitt Pál ügyében - még a szenátusi döntés előtt - közleményt adott ki, amelyben a fővárosi elnökség nevében üdvözölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntését Schmitt Pál doktori dolgozata ügyében.
Rubovszky György, március 31-én azt közölte, hogy Szalma Botondnak, a KDNP budapesti elnökének korábban tett megnyilvánulásai nem tükrözik a párt egészének véleményét, és nyilatkozatai nyíltan szembemennek a KDNP hivatalos állásfoglalásával.
Szalma Botond ezt követően a Népszabadság április 2-i számában megjelent interjúban beszélt arról, hogy szerinte Schmitt Pál köztársasági elnöknek le kellene mondania, "semmi köze a mostani helyzethez, hogy PhD-t akar írni". A politikus arra a kérdésre válaszolva, felkészült-e rá, hogy kizárják a KDNP-ből, azt mondta: nem készült fel erre, mert emiatt nem kell senkit se kizárni a pártból.
Harrach Péter frakcióvezető szintén e napon azt mondta, hogy magánvéleményét közölte a budapesti elnök Schmitt Pál államfő ügyében, és nyilatkozatának meglesz a következménye.
Csütörtökön a KDNP X. kerületi szervezete közleményt adott ki, kiállva a Magyarok Szövetsége (MSZ) nyilatkozata mellett, melyben Rácz Sándort, az 1956-os forradalmi munkásmegmozdulások egyik vezéralakját javasolják köztársasági elnöknek.
Semjén Zsolt pártelnök az államfő-jelölésről szerdán azt mondta, Kövér László és Áder János személyét egyaránt elfogadhatónak tartja a KDNP. A miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese szerint csak olyan ember lehet köztársasági elnök a Fidesz-KDNP támogatásával, aki "személyében legalább úgy, vagy még inkább elkötelezett a húsvéti alkotmány védelmében, mint Schmitt Pál volt".