Nyomozás indult a tiszaeszlári beszéd ügyében
Közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást rendelt el szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség a parlamentben múlt héten elhangzott, Tiszaeszlár 130 éve című felszólalás ügyében - közölte Fazekas Géza szóvivő.
Az ügyben Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője tett feljelentést, szerinte a televízión keresztül közvetített beszédében Baráth Zsolt, a Jobbik országgyűlési képviselője az ország nyilvánossága előtt a magyar zsidóság ellen uszított, és ezzel közösség elleni izgatás bűntettet követett el.
Az ügyészségi szóvivő szerint a feljelentés kedden érkezett meg a főügyészségre, ebben a feljelentő soron kívüli eljárást kért.
A tiszaeszlári vérvád, amelyben 1882-ben helyi zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsítottak meg, a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb hívószava.
Baráth Zsolt múlt kedden, napirend utáni felszólalásában a korabeli vádakat felidézve azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró "külső nyomásra kénytelen volt" felmentő ítélet hozni.
A felszólalásra válaszoló Fónagy János államtitkár közölte: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselőnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolnia kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.
A kormány másnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül ítélte el a felszólalást, azt teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezve, mivel "ellenkezik mindennel, amit a magyar Országgyűlés és a kormány alapvető értéknek tekint".
Az LMP és az MSZP felszólalása miatt felszólította Baráth Zsoltot, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról. Tiltakozását fejezte ki a beszéd miatt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is.