Egyértelművé kell tenni a magyar kormány előtt, mi elfogadható és mi nem az Európai Unióban – mondta egy néppárti EP-képviselő Brüsszelben. Az uniós alapjogok esetleges sérülését vizsgálja az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága az EP plenáris ülésétől kapott mandátuma alapján.
Hétfőn hivatalosan is elkezdte a Magyarországról szóló országjelentésének összeállítását Brüsszelben az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE). Igaz, a mai ülés inkább előkészítő jellegű volt. Mint ismert, az Európai Parlament két meghallgatást is tartott a magyar demokrácia állapotával kapcsolatban, és többek között határozatban szólította fel a magyar kormányt, hogy működjön együtt az ebben a témában vizsgálódó Velencei Bizottsággal és Európa Tanáccsal. (Amit a magyar kormány meg is ígért.)
A jelentéssel megbízott portugál zöld EP képviselő, Rui Tavares a magyar újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: egy komoly ügyről kell tényeken megalapozottan elkészítenie a szakbizottságnak a Magyarországról szóló jelentést. A testület hatásköre arra is kiterjed, hogy ne csak az érintett magyar jogszabályokat, hanem azok politikai vetületeit is vizsgálják, „széles kontextusban értelmezve a helyzetet”.
"Nincs kettős mérce"
Rui Tavares kiemelte, „szó sincs kettős mércéről vagy kivételezésről Magyarország esetében”, ugyanúgy vizsgálódtak például 2004-ben, amikor Silvio Berlusconi hajtott végre koncentrációt az olasz médiában, vagy éppen a Franciaországba vándorolt romák ügyében 2010 nyarán. A jelentés készítője a vizsgálódás forrásai kapcsán szakbizottsági látogatást ígért hazánkba, és hogy a LIBE a többi nemzetközi szervezet, így a Velencei Bizottság, az Európa Tanács, a EBESZ és mások jelentéseit is figyelembe veszik.
Tavares bizottsági jelentéséből még nem következik automatikusan, hogy Magyarország ellen az európai alapszerződés hetes cikkelyre alapozott vizsgálat indul – elvileg ennek az is lehetne a következménye, hogy felfüggesztik a magyar szavazójogot az uniós intézményekben. A LIBE most vizsgálja, az új magyar törvények nyomán sérültek-e az uniós és nemzetközi alapjogok. A hétfői ülésen az is kiderült, hogy az alapjogok mellett az igazságügyi reform és a médiapluralizmus aggasztja leginkább a szakbizottsági tagokat. A parlamenti jelentéstevő szerint „a LIBE bizottság megfelelő hely ennek a vizsgálatnak az elvégzésére, amit indokolttá tesz a helyzet komolysága”.
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője ugyanakkor azt mondta, semmi szükség a vizsgálatra, különben is a „magyar kormány és az EU viszonya leginkább a párkapcsolati erőszakhoz hasonlít, amelyben soha semmi nem elég vagy jó a férfinak”. Szerinte ezért Magyarországnak öntudatos nőként ki kéne lépnie ebből a házasságból, vagyis az unióból.
Elegük van belőlünk?
A Fidesz európai pártcsaládjához tartozó néppárti luxemburgi Frank Engel szerint azt ugyan nem lehet mondani, hogy az Orbán-kormány nem mutat megfelelő együttműködést, mégis, ha az EP nem akar fél évente visszatérni a magyar ügyekre, akkor egyértelművé kell tennie a kormány számára, hogy egyszer és mindenkorra rendbe kell hoznia a vitatott szabályokat és gyakorlatokat.
A LIBE hétfői ülése után várhatóan hónapokba telik, mire elkészül a szakbizottság jelentéstervezete, amelyet megszavazása után utalnak majd tovább az EP plenáris ülésére. Amennyiben pedig a jelentés arra a megállapításra jut, hogy javasolja a hetes cikkely alapján eljárás megindítását, és ha azt meg is szavazza a parlament, akkor léphet tovább Brüsszel.
Darák: a Velencei Bizottság nem volt elég alapos
Navracsics: a kormány több pontról vitatkozni fog a Velencei Bizottsággal
Egy testületnek adná át Handó jogköreit a Velencei Bizottság
