"Nem hiszem, hogy a mozgalom belső dolgai befolyásolják majd, hogy hányan lesznek a március 10-ei tüntetésünkön" - mondta a hvg.hu-nak Kónya Péter, a Szolidaritás mozgalom egyik vezetője. Kérdésünkre nem akarta megtippelni, hány emberre számít a Kossuth téri megmozduláson. Pedig sokakat izgat a kérdés, az egyik legnagyobb parlamenten kívüli ellenzéki tömörülés, a Szolidaritás mozgalom háza táján ugyanis áll a bál. A rendvédelmi és szakszervezeti tüntetésekből, majd a Bohócforradalomból és a D-Dayből kinőtt, tavaly ősszel alapított civil szervezet két emblematikus figurája, Kónya Péter és Árok Kornél „politikai barátsága” megszakadt. Árok Kornél múlt héten távozott a Szolidaritásból, pontosabban – ahogy a hvg.hu-nak fogalmazott – ekkor rúgta ki őt a többi társelnök, köztük Kónya Péter.

A mozgalom hivatalos indoklása szerint Ároknak azért nincs helye a Szolidaritásban, mert „tagja egy pártnak, amelyben a jövőben aktív szerepet kíván vállalni”. Ám ez az indok Árok szerint erősen sántít. „Soha nem titkoltam, hogy tagja vagyok a Szövetség az Egységes Magyarországért pártnak, a SZEM-nek. Ezt főleg (Kónya) Péternek kellett tudnia, ugyanis 2009-ben a Ligából emiatt zárták ki a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségét, melynek Péter az elnöke volt” – mondta a hvg.hu-nak Árok. Mint mondta, már január 28-án ki akarták zárni a mozgalomból. „Ekkor volt egy nagyjából százfős gyűlés. Péter ezen akarta beadni a társaságnak, hogy távozzak, de akkor a jelenlévők kikeltek magukból” – mondta a volt szakszervezeti vezető.

Bohócforradalmi menet. Egymás sarkában

Stiller Ákos

Vállvetve

Az egykori társelnök szavaira reagálva Kónya Péter arról beszélt lapunknak, hogy ha Árok Kornél a pártban akar aktív szerepet vállalni, akkor vállaljon, de „ne a Szolidaritás hátán építsen politikai karriert”. Kónya szerint nem ők rúgták ki Árok Kornélt, hanem ő döntött amellett, hogy a SZEM, pontosabban a "politikai hatalom megszerzése fontosabb neki", mint a mozgalom.

A vitáról egyébként Kónya a szervezet honlapján is írt, ekképpen: "néhány koordinátor zárt levelezésbe kezdett, melyben támogató aláírásokat kezdtek el gyűjteni, hogy szerintük nincs értelme a DEKA-nak (Demokratikus Kerekasztal - a szerk.) és a Szolidaritás pártjának kell lenni a SZEM-nek, amit minél előbb el kell indítani. Február 20-án Kornél, anélkül, hogy erről tájékoztatta volna a többi társelnököt, kiadott egy MTI közleményt, annak kapcsán, hogy lemondott tűzoltó szakszervezeti elnöki tisztségéről. Ebbe a közleménybe beleírta, hogy felmentési idejét követően (nyártól) ő pártpolitikával kíván foglalkozni, és ő szeretné a SZEM-et irányítani. Hétfőn reggel erről már teljesen nyíltan beszélt a Klubrádióban. Az interjút követően találkoztam Kornéllal, ahol elmondtam neki, hogy ezek után tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert a Szolidaritás mozgalom fogja elveszíteni a hitelességét. Álljunk ki együtt a nyilvánosság elé, mondjuk el együtt, hogy a célunk továbbra is azonos, eddig közösen mentünk az úton, most külön válnak az utjaink, barátok maradunk és reméljük, hogy a célnál újra találkozunk. Kornél elmondta, hogy ő nem hajlandó önként lemondani, így közös nyilatkozatra sem, vállaljuk mi fel a döntésünk felelősségét, ha azt akarjuk, hogy ő ebben a helyzetben ne legyen többé társelnök."

A SZEM lett volna a parlamenti erő

Kérdés persze, hogy a Szolidaritás jelenlegi vezetése milyen karrierben gondolkodik. Árok Kornél szerint ugyanis korábban szó volt arról, hogy a SZEM látja majd el a Szolidaritás parlamenti képviseletét, ezt pedig a hvg.hu-nak Kónya sem tagadta. „Valóban szóba került, de jelen pillanatban nincs itt az ideje és a helye ennek a kérdésnek” – közölte a társelnök. Sőt, még januárban arról is beszélt, hogy a Szolidaritásból lesz párt, ha nem sikerül a széles körű összefogás.

Kónya a hvg.hu-nak most azt hangsúlyozta: a Szolidaritásban széles körű társadalmi összefogásra van szükség, méghozzá pártoktól, pártérdekektől függetlenül. „Néhány héttel ezelőtt arra kértük az összes területi vezetőt, hogy nyilatkozzanak arról, aktív párttagok-e. Ha igen, akkor le kell mondaniuk a Szolidaritásban betöltött tisztségeikről” – magyarázta Kónya. Szerinte ennek is betudható, hogy az utóbbi időben tucatnyi megyei vezető jelentette be lemondását, a hat régióvezetőből pedig három távozott.

A lemondott 23 megyei, illetve városi koordinátor nemrég közleményt adott ki, melyben azt írták: azon kezdeti irányelvek, melyek a mozgalom beindításakor célok voltak, nem vagy nehezen valósultak, valósulnak meg. Nyilatkozatukból kitűnik, hogy szerintük Árok Kornél jó úton haladt, de a másik három társelnök, azaz Kónya Péter, Székely Tamás és Székely Gábor nem.

Kónya Péter és Árok Kornél. Más szemszögből

MTI / Illyés Tibor

Árok Kornél szerint egyébként „az MSZP-s éhségmenethez” való csatlakozás is megosztotta a Szolidaritás tagjait, ő például ellenezte, hogy egy szerinte nyilvánvalóan a szocialista párthoz kötődő akciót támogassanak. „Az volt az alapelv, hogy csak olyan eseményhez csatlakozunk, amely vagy pártsemleges, vagy amelyhez több párt csatlakozik” – idézi fel Árok.

"Sületlen marhaság"

Az, hogy pontosan mi is áll Árok elmozdításának hátterében, meglehetősen homályos. Árok Kornél a hvg.hu-nak kifejtette: azt gyanítja, hogy bizonyos politikai erők vannak a háttérben, amelyek elkezdtek a Szolidaritás körül mozgolódni. Hasonló véleményen vannak a lemondott megyei vezetők és koordinátorok is. Bár ezekre az állításokra az égvilágon semmilyen bizonyíték nincs, sokan azt gyanítják, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK), illetve egy jobbközép, liberális vonal jelent meg a szervezet körül.

Ezen elmélet szerint egy kvázi nagykoalíció szereplője lenne a Szolidaritás: baloldalon a DK, jobboldalon a jobbközép erő állna, középen pedig – egyfajta összekötőként – a mozgalom kapna helyet. „Sületlen marhaság” – így reagált a hvg.hu-nak a politikai erők megjelenése miatt aggodalmaskodó hangokra Kónya Péter, hangsúlyozva: az éhségmenet sem MSZP-s kezdeményezés volt, így teljesen természetes, hogy csatlakoztak hozzá.

Milla-frász

Mindeközben a Szolidaritáson belül egyesek már nyilvánosan is azt követelik, hogy a szervezet - Árok Kornél helyett - az Egymillióan a Magyar Demokráciáért (EMD) nevű egyesületet zárja ki, mondván: a Szolidaritást valójában az EMD irányítja a háttérből. Erre reagált Kónya Péter is, megvédve az EMD-t, amely szerinte önzetlen módon segítette a rendezvényeket, így a Bohócforradalmat és a D-Dayt. "Miért baj az, hogy időnként megjelenik az EMD logója is egy-egy rendezvényünkön?? Ők mást akarnak talán, mint mi? Az EMD nem párt, hanem egy egyesület" - írta a tagságnak.

Az EMD megalapítása nem volt botrányoktól mentes: a közvélemény könnyen összemoshatta őket az Egymillóan a magyar sajtószabadságért (EMS) nevű, tízezreket megmozgató Facebook-csoporttal, azaz a Millával, noha a kettő messze nem ugyanaz. Az összemosást segítette, hogy az EMD alapítói azt állították, hogy egyesületük a tömegrendezvényeket szervező EMS-ből nőtte ki magát. Valójában azonban, mint azt megtudtuk, a 28 EMD-alapítótagból mindössze öten voltak EMS-szervezők. Ezek között volt az EMD két vezetője, Vámos Anna és Székely Sándor; előbbi egy ideig szóvivőként, utóbbi színpadmesterként tevékenykedett a millás rendezvényeken. Két másik "keménymagos", Fölkel Róbert és Torsa Mátyás azóta már ott is hagyta az egyesületet.