Tavaly augusztus óta gyakorlatilag semmi nem történt annak a kormányhatározatnak a megvalósítása érdekében, ami a BKV reorganizációját, adósságának csökkentését, új tarifarendszer kidolgozását írja elő a Nemzetgazdasági, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. A két tárca napok óta nem válaszol kérdéseinkre.
„A Kormány elrendeli, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter a nemzetgazdasági miniszter bevonásával határozza meg a MÁV csoport, elsődlegesen a MÁV Zrt. és a MÁV Trakció Zrt., valamint a BKV Zrt. hitelviszonyon alapuló adóssága átvállalásának elveit, tartalmát és ütemezését azzal, hogy az átvállalás összege nem haladhatja meg a MÁV csoport esetében a 300 milliárd forintot, a BKV Zrt. esetében a 78 milliárd forintot. Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter, nemzetgazdasági miniszter. Határidő: azonnal.” A Kormány „felkéri a fõpolgármestert az 1. pont a) alpontjában foglalt tárgyalásokon való részvételre”.
Mindez a tavaly augusztus 4-én elfogadott 1269/2011-es kormányhatározatban olvasható, ami a MÁV és a BKV adósságának rendezéséről, a két cég újjászervezéséről szól, és amivel kapcsolatban – a főpolgármesteri hivatal közlése szerint – soha senki nem kereste meg a Városházát. Pedig a határozat egyéb intézkedéseket is előír a két miniszternek. A legfontosabb egy megállapodás az adósságok átvállalásáról. A MÁV esetében ez részben meg is született a 2011-es költségvetés módosításával, ám a BKV-nál semmi nem történt.
Átszervezési javaslat
Ezen kívül – 2011. szeptember 30-i határidővel – a határozat arra szólítja fel a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy készítse el javaslatait arra, hogyan kell átszervezni a két tömegközlekedési céget úgy, hogy az adósság ne termelődjön újra, ehhez többek között új tarifatáblázat megalkotását írja elő. A hvg.hu megkereste a két minisztériumot is a múlt hét elején, mindkét sajtóosztályról legkésőbb péntekre ígértek választ, de egyelőre semmit nem kaptunk tőlük.
Pedig a BKV egyre kilátástalanabb pénzügyi helyzete egyértelmű lehet a kormány és az érintett minisztériumok számára is. Tarlós István már főpolgármesterré választása előtt jelezte: a BKV majdnem 80 milliárdos adóssága olyan probléma, amit a főváros nem tud egyedül megoldani, főleg, hogy Budapest maga is 183 milliárd forintnyi terhet nyög. A parlament ehhez képest tovább szűkítette a főváros mozgásterét, amikor – Rogán Antal egyéni képviselői javaslatára – az idegenforgalmi adót is a kerületekhez irányította. Ezután a költségvetési törvénnyel további 32 milliárdot zároltak a fővárostól.
A családi ezüst
Tarlós István ebben a helyzetben tavaly novemberben nyilvánosságra hozta a kormányfőnek írt kétségbeesett levelét, ami arról szólt, hogy segítség nélkül már a tavasszal lejáró hiteleit sem tudja fizetni a cég, így könnyen csődbe mehet, ami azt jelenti, a főváros a 4-es metrónak szánt uniós pénzeket is elbukja.
A kormány részéről sokáig inkább elutasítás mutatkozott, míg a múlt héten Varga Mihály miniszterelnök-helyettes ült le a főpolgármesterrel, és a megbeszélések után azt mondta, Budapest legnagyobb vállalatának működőképesnek kell maradnia, ebben kölcsönösen érdekelt a kabinet és a főváros is. "Abban vagyunk érdekeltek – és szerintem a főváros is abban érdekelt –, hogy az egyszeri, rendkívüli támogatások és kiegészítések időszakán túl tudjunk lépni, és egy olyan finanszírozási időszak következzen el a BKV életében, amikor egy rendszerszintű működésre tud a cég átállni" – mondta a volt pénzügyminiszter. Igaz, a fővárosi MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a kormányzati segítség ára Budapest maradék közművagyonának államosítása lehet.
