Évértékelőjében Orbán Viktor azt mondta, politikája a középosztály megerősítését célozza, és az egyik fő kérdés az, hogyan lehet elérni, hogy az ország irányítása a középosztály kezében maradjon. A hvg.hu által megkérdezett szociológusok szerint a középosztály fogalma nehezen írható körül, és magába foglalja azokat a csoportokat is, amelyek a baloldalt támogatják.
„Fontos az országnak, hogy jóban legyünk a külfölddel, de akik tőlünk balra állnak, bárkivel bármiről megegyeznek, bármit eladnak az országból – mondta keddi évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök. – Akik tőlünk jobbra állnak, azok pedig senkivel, semmiről nem akarnak megegyezni” – folytatta. Ők vannak középen, ők tudnak felelősen kormányozni. A céljuk, hogy Magyarországon olyan középosztály legyen a vezető réteg, amelyik a maga erejéből akar előbbre jutni, ne a gazdasági, ne a politikai elit irányítson, rájuk is szükség van, de az ország haladási irányát a népnek kell meghatároznia – tette hozzá Orbán.
A hvg.hu által megkérdezett szociológusok szerint az Orbán Viktor által emlegetett középosztály csak vízió. „A középosztály az egy konstrukció, ideológiai duma” – mondta egy nevét nem vállaló szociológus. Mint mondta, a szakirodalom szerint értelmesebb középosztályokról beszélni. „Egy ilyen szétszakadt társadalomban, mint a magyar, pláne csak egymás mellett létező csoportokról beszélhetünk. A miniszterelnök ugyanakkor nyilván nem a balliberálisokat akarja felemelni, miközben ők is a középosztály tagjai” – tette hozzá.
Csak politikai értelemben létezik
Havas Gábor szociológus szerint viszont azért nehéz azonosítani a középosztályt, mert „a széles értelemben vett középosztályba tartozik mindenki, akinek elfogadható, hasznosítható szaktudása van”. Vagyis szerinte a szakmunkásokat is ide kell sorolni, kivéve, ha elavult a szakmájuk, ami a munkaerőpiacon nem ér semmit. „Az elit kicsi Magyarországon, az alsó réteg körülbelül 3 millió ember. A kettő között van a középosztály, mintegy 5-6 millió ember.”
„Ahogy Orbán Viktor használta a középosztály kifejezést, az a két világháború közötti, tradicionális, keresztény középosztály, amit annyiban modernizált, hogy nyilván a vállalkozókat is beleérti” – mondta Havas. Magyarországon a Kádár-korszakban következett be az, ami Nyugaton ’45 után: kiszélesedett a középosztály, alulról bekerült ide bizonyos csoportok. „’90 óta viszont ezzel ellentétes folyamatok zajlanak: egyesek kiesnek a középosztályból, főleg azok, akik épp hogy megkapaszkodtak korábban. Ez egy viszonylag széles csoport, és nyilván nem az egész középosztálynak előnyös az Orbán-kormány politikája. A kabinet csak a középosztály felső rétegét támogatja, illetve a középső rétegből azokat, akiknek legalább három gyerekük van” – tette hozzá a szociológus.
A törzsszavazók átörökítették sérelmeiket
A kutató a Fidesz szavazóbázisáról azt mondta: a törzsszavazó a tradicionális középosztály leszármazottai, akik átörökítették a politikai nézeteiket. „A felmenőiket súlyos sérelmek érték, kollektív bűnösnek tartotta őket a politika. Ezek a sérelmek mélyen elraktározódtak. ’90-ben úgy érezték, eljött az igazság pillanata, helyreállították korábbi társadalmi pozícióikat, de a sérelmek emléke tovább öröklődött, így a politikai attitűd is megmaradt. Aki ehhez a körhöz tartozik, az fanatikus jobboldali szavazó, ők adják a Fidesz meghatározó bázisát. Ide tartozik a közalkalmazottak, a pedagógusok egy része, akiknek erőteljes véleményformáló erejük van” – mondta Havas.
Létezik ugyanakkor egy modernebbnek tekintett középosztály is – folytatta a szociológus –, akik inkább a modernizációban érdekeltek, egyértelműbben a Nyugatot támogatják. Ők viszont részben a baloldalt támogatják. „Nehéz megmondani, melyik csoportnak hány tagja lehet. Összességében talán a jobboldal stabil bázisa a nagyobb” – vélte Havas Gábor, hozzátéve, hogy nem a 2010-es választási eredmények arányaiban mondja ezt.
Többször átdefiniált választók
Orbán Viktor nem először definiálja választóit. 1998 után, mikor a Fidesz alakíthatott kormányt, a fideszes, Fidesz-támogató egyet jelentett a „polgár” szóval, majd a 2002-es választási vereség után létrehozták a polgári köröket Orbán politikájának mozgalmi hátországaként.
2007-ben ugyanakkor változott a retorika: "Magyarországot csak a plebejus politika teheti erőssé" – közölte Orbán éves évértékelőjében. "A plebejus politika lényege éppen az, hogy nem kiváltságos politika. Magának sem kér és mások számára sem ad kiváltságot. A plebejus politika nem leereszkedést vagy olcsó engedményeket jelent. Éppen ellenkezőleg. A plebejus politika magasrendű, erkölcsi megalapozottságú, érvelő és demokrata politika" – folytatta, jelezve, hogy ha nem is a "polgár" helyébe, de mellé emeli az új kifejezést.
A miniszterelnök a kifejezést a Le Monde-nak adott interjújában is használta: „jobboldali plebejus vagyok” – mondta.