„Ma már hamarabb kiderülne egy ilyen ügy” – mondta a hvg.hu-nak Schmitt Pál ügyével kapcsolatban Kovács Ferenc, a Miskolci Egyetem doktori tanácsának elnöke. A szűrő programok és az internet segítségével ugyanis ma már sokkal könnyebb kiszűrni, ha valaki már publikált művet használ fel sajátjaként. Szerdán a hvg.hu cikket közölt arról, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.

Miskolcon mióta doktori iskolák léteznek, nem merült fel senkivel szemben plágium-gyanú, 40 évvel ezelőtt azonban egy adjunktus belebukott a plagizálásba. Kiderült ugyanis, hogy egy tanulmányában egy másik szerző véleményét vette át sajátjaként. Az ügyben fegyelmi bizottság ült össze, az adjunktus nem taníthatott tovább az egyetemen és a plágium tudományos pályájának a végét jelentette.

92'-ben még nem volt olyan szigorú

„Ma már szélesebb körű az ellenőrzés, 92-ben még nem volt ez ilyen szintű, nem néztek annyira utána a forrásoknak. Ma már nem siklik el a figyelem egy ilyen eset mellett” – mondta Kovács Ferenc. A Miskolci Egyetem elbírálási folyamatáról elmondta: mintegy 20 kolléga látja az anyagot egy munkahelyi vita keretében, ez hivatott kideríteni, hogy a illető saját munkájáról van-e szó. Vizsgálják, hogy a kapott eredmény tézisszerű-e, illetve hogy új tudományos eredményt fogalmaz-e meg. Ellenőrzik azt is, hogy a disszertáció a szabályzati formalitásnak megfelel-e.

Ami negyven éve plágium volt, az ma is az - mondta a Miskolci Egyetem tanára lapunknak

hvg.hu

Ha az összegyűltek egyetértenek, akkor adható le az értekezés, amit 2 bíráló kap meg. Az egyik az egyetemen dolgozó vezető oktató, a másik egy külsős szakember. Ha mindketten javasolják a védést, kitűzik annak dátumát. A jelölt 5-6 tagú bíráló bizottság előtt véd. A bizottság szavaz arról, megkapja-e az illető a ák, hogy tudományos fokozatot, amelyet végül a doktori iskola javaslatára a doktori tanács ad ki.

"Beosztottaikkal dolgoztatták ki"

A 20 évvel ezelőtti eljárásokról ugyanakkor a Miskolci Egyetem tanára azt mondta: akkor is tudták, hogy „bizonyos vezetők maximum az értekezés ötleteit vethették fel, idejük a munka mellett nem lehetett kutatásra és a disszertáció megírására”. „A részleteket nem ritkán beosztottaikkal dolgoztatták ki, de ők nem léptek fel ez ellen. De azért nem más publikált eredményét adták be a sajátjukként feltüntetve” – tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy „a helyesírási hiba már a ’60-as években sem volt elfogadható".

„Ilyet nem lehetne csinálni, a felsőoktatási törvény ezt szabályozza” – mondta a hvg.hu-nak Lonovics János, a Szegedi Tudományegyetem doktori tanácsának elnöke. Szerinte ma már tételesen ellenőrzik, eredeti munkáról van-e szó. Ha mégsem, a fokozatot vissza kell venni szerinte. „A plágium kizáró ok kell legyen” – tette hozzá. Lonovics szerint az opponensek felelőssége nem mondható ki a ’92-es ügy miatt, mivel akkor még nem volt olyan számítógépes apparátus, ami segítette volna minden részletre kiterjedően a munkájukat. A lábjegyzetek, végjegyzet meglétét ugyanakkor mindig is az opponensek dolga volt ellenőrizni – tette hozzá. Szegeden az utóbbi hat évben, mióta Lonovics betölti tisztségét, nem merült fel plágium gyanúja.