Mint tegnap megírtuk, súlyos plágiumgyanú merült fel Schmitt Pál doktori dolgozata körül: a lapunk birtokába jutott értekezés nagy része egy korábbi bolgár tudományos munka átvétele. A hvg.hu összegyűjtötte az elmúlt évek nagy vihart kavaró plágiumügyeit.

A németek vezetnek

2011-ben számos német politikus keveredett plágiumügybe. A tübingeni egyetem 2011-ben visszavonta a CDU-s Matthias Pröfrock, a waiblingeni tartományi gyűlés egyik képviselőjének doktori címét, a disszertáció jelentős részét ugyanis más dolgozatokból vágta össze.

Elvették a liberális Silvana Koch-Merin volt európai parlamenti alelnök és EP FDP-frakció elnök doktori titulusát is. A Heidelbergi Egyetem ugyanis megállapította, hogy a politikus dolgozatának „lényeges részei plágiumból állnak”. Az illetékes vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a doktori dolgozat nem felel meg „az önálló tudományos munka” követelményeinek. Koch-Merin lemondott tisztségeiről, egyedül európai parlamenti mandátumát tartotta meg. Hasonlóképpen járt Veronika Sass jogász, a volt CSU-elnök is.

Theodor Guttenberg a német politika nagy ígérete volt, de belebukott a plágium ügybe

AP

Nyáron az alsó-szászországi oktatási miniszter, Bernd Althusmann keveredett hamisítás gyanújába. Althusmann számos tudományos alapszabályt megszegett tanulmánya megírásakor, többek között hivatkozás nélkül vett át szövegrészleteket más szakemberektől. Althusmann beismerte, hogy "hibázhatott" doktori disszertációjának megírásakor, de „ezek csupán technikai hibák”, a tudatos plagizálás vádját visszautasította, így lemondani sem volt hajlandó. A tanulmányt a potsdami egyetem részletesen átvizsgáltatta, a jelentés szerint a politikus hosszabb részleteket kölcsönzött mások tudományos munkáiból anélkül, hogy a forrásokat megjelölte volna.

A legnagyobb botrányt azonban Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter okozta. Miután megvádolták, hogy doktori disszertációjában forrásmegjelölés nélkül használta fel mások írásait és előadásait, Guttenberg először abszurdnak minősítette a vádakat, majd doktori címének visszavonását kérte a titulust adományozó bayreuthi egyetemtől, végül benyújtotta lemondását. Döntését azzal indokolta: meg akarja akadályozni, hogy személye miatt a pártja, a hadsereg, a hivatali pozíció és a tudomány kárt szenvedjenek.

Plágiumbotrányok más országokból

2010-ben Wang Huit, a pekingi Tsinghua Egyetem professzorát vádolták plagizálással. Támadói szerint az irodalomprofesszor, aki a kínai Új Baloldal egyik szellemi vezetője, 1985-ben beadott disszertációjában hivatkozások nélkül vett át részeket mások műveiből. Az egyetemi oktatók nagy része Wang Hui pártjára állt: szerintük a hiányos forrásmegjelölések oka a hanyag idézéstechnika, nem pedig a tudatos csalás volt. A botrány nem okozott törést a professzor karrierjében.

Rama Yade karrierje is félresiklott

AP

Plágiummal vádolták meg tavaly Viktor Janukovics ukrán elnököt is: az Opportunity Ukraine című könyvének egyes részei ugyanis folyóiratokban megjelent cikkekre, egy parlamenti képviselő beszédére, sőt egy főiskolai szakdolgozatra emlékeztettek. A könyv, amelyben az elnök országa jövőjével kapcsolatos álmait írta le, az osztrák Mandelbaum kiadónál jelent meg, és egy befolyásos osztrák írószövetség elutasította, hogy támogassa a könyv bemutatóját a frankfurti könyvvásáron. Janukovics hivatala először tagadta a plagizálás vádját, majd a könyvet angol nyelvre átültető fordító magára vállalta a felelősséget, mondván, hogy tévedésből a legtöbb lábjegyzetet kitörölte a könyvből, majd elnézést kért az elnöktől.

A franciák is hívei a „szabad kölcsönzésnek”

2011 decemberében a francia politikai élet egyik legfeltűnőbb női szereplőjének számító, szenegáli származású Rama Yade keveredett plágiumbotrányba. A fiatal nő 2007 és 2010 között Sarkozy elnök pártjában az emberi jogok, majd a sportügyek államtitkáraként tevékenykedett. Később összekülönbözött saját pártjának vezetőivel, előbb a kormányból, majd Sarkozy pártjából, az UMP-ből is kilépett. Rama Yade ma már a centrista erőnek számító Radikális Párt alelnöke - és egy könyv, afféle röpirat szerzője is. A volt emberi jogi államtitkár a közoktatás témájában fejtette ki gondolatait Plaidoyer pour une instruction publique című művében. Nem sokkal a kötet megjelenése után Jean-Michel Muglioni filozófus, a Francia Filozófiai Társaság elnöke azzal vádolta meg a volt államtitkárt, hogy az oktatásról szóló gondolatait tőle vette át. Yade szerint azonban nem plágium történt, hanem "szabad kölcsönzés".

Rama Yade egyik egykori kollégája, Frédéric Lefebvre kereskedelmi államtitkár 2011 tavaszán írt könyvet kereskedelmi kérdésekről. Mint kiderült, a könyv sok részletét a Wikipédia online lexikonból másolta át.

Hazai ügyek

Gabóda Béla, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola pedagógiatanára 2004-ben szerzett doktori fokozatot a Debreceni Egyetemen. Titulusát azonban 2009-ben visszavonta az intézmény doktori tanácsa, miután kiderült, hogy a szerző 70 oldalt emelt át mások műveiből disszertációjába anélkül, hogy a forrásokat feltüntette volna.

Hasonló esetek a Budapesti Corvinus Egyetemen is történtek tavaly. Az iskola egyik doktoranduszának – akinek a dolgozata 14 százalékban volt forrásmegjelölés nélküli másolat – 2012-ig újra kell írnia az értekezést. A másik esetben a hallgató – pechére – éppen a bíráló műveiből vett át szövegrészeket hivatkozás nélkül, őt kizárással büntette az intézmény. A történtek után mindkét egyetem doktori iskoláiban szigorították a PhD-hallgatók munkájának ellenőrzését, és kötelezővé tették a plágiumkereső szoftverek használatát.

Plágium és rágalmazás miatt folyik eljárás a Budapesti Corvinus Egyetem – leendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Közigazgatás-tudományi Kar dékáni székére pályázó egyik jelölt, Cserny Ákos ellen is. Az adjunktus még 2008 áprilisában pályázott a Corvinus Alapítványnál a gazdasági közigazgatás hatékonysága terén meghirdetett kutatásra. Témaköre a gazdasági alkotmányosság, különös tekintettel az állami tulajdon és az állami szerepvállalás kérdéseire volt. A kutatásra az alapítvány 750 ezer forintot biztosított. Ám amikor Cserny Ákos elkészült a munkájával, a kuratórium tagjai úgy találták, hogy a leadott anyag négyötöd részben innen-onnan összeollózott anyag; „csaknem teljesen szó szerint Drinóczi Tímea, Vörös Imre és Halmai Gábor könyveit, valamint tanulmányait vette át”. Emiatt – a tervekkel ellentétben – Cserny Ákos tanulmányát nem adták ki, és megkérték az oktatót, hogy a kutatásra kapott összeget utalja vissza, ő azonban ezt megtagadta.