A kormánypártok és az ellenzék egyezkedésén alapuló konszenzuális demokráciát fel kell váltani a „győztes mindent visz” alapon működő többségi elvvel, mert az elmúlt évtizedek rossz kompromisszumokat szültek. A házszabály átírásával nem az ellenzéket akarják ellehetetleníteni, csak fel akarják pörgetni a törvényhozást, hogy válság idején ne kelljen rendeleti kormányzást bevezetni. Orbán Viktor 2014-ig biztos miniszterelnök marad, az IMF-fel és az EU-val végül méltányos megállapodást kötünk, viszont a jövő év első fele nagyon kemény lesz. Interjú a Fidesz frakcióvezetőjével.
hvg.hu: Mire számít, mikor jönnek már a felminősítések? (A miniszterelnök-pártelnök tavaly decemberben, amikor a Moody’s hitelminősítő alacsonyabb kategóriába helyezte Magyarországot, azt nyilatkozta, a gazdaságpolitika sikerei 2011-ben már láthatóak lesznek, ezért a leminősítéseket felminősítések fogják követni – a szerk.)
Lázár János: Remélem a ciklus második felében.
hvg.hu: Finanszírozható az ország addig a piacokról?
L. J.: Várjuk meg, hogy mi lesz tavasszal, mekkora lesz a kereslet a magyar állampapírok iránt. Azt gondolom, három oka van a leminősítéseknek – azért a többes szám, mert ez a három minősítő cég láthatóan együtt mozog, és arra számítok, hogy a Fitch Ratings is követni fogja két testvérét. Egyrészt folyamatosan zajlik Európa leminősítése, mert a hitelminősítők az országokat külön-külön és együtt is figyelik. Másrészt az intézményi hitelezők a hitel-visszafizetés föltételeinek kialakítását akarják így befolyásolni. Tehát ez a hitelezők nyomásgyakorlásának része. Harmadrészt valóban gondok vannak a magyar gazdaság növekedésével.
hvg.hu: Esetleg a kormány gazdaságpolitikájának következetlensége?
L. J.: Ez beleértendő abba, amit a leminősítések harmadik okaként jelöltem meg. Megjegyzem 2012-ben a jegybank intenzív közreműködése nélkül nem lesz érdemi gazdasági növekedés.
hvg.hu: Olvasta az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso által Orbán Viktornak írt levelét?
L. J.: Nem nekem írta, tehát nem. Bár az egy érdekes kérdés számomra is, hogy noha Jose Manuell Barroso levelét Orbán Viktornak címezte, az hogy jutott el mégis egy újságíróhoz.
hvg.hu: A sajtóban csak elolvasta. Barroso szerint „Magyarország pénzügyi és gazdasági gondjai elsősorban a belpolitikai döntésekre vezethetők vissza”.
L. J.: Ez az ő véleménye, de objektíve szerintem nem így van. A két törvény, amelyet Brüsszel kifogásolt, megfelel az európai jogrendnek. A Bankszövetséggel kötött megállapodás, valamint az elfogadott 2012-es költségvetés megfelelő keretet biztosít ahhoz, hogy Magyarországon beinduljon a gazdasági növekedés.
hvg.hu: Ha a többi kelet-közép-európai ország helyzetével hasonlítjuk össze a miénket…
L. J.: Például a csehek és a lengyelek sem tudták eladni az államkötvényeiket október-novemberben, ahogy a németeknek is gondjaik voltak.
hvg.hu: Csakhogy a lengyeleknek közben 4 százalék feletti a GDP növekedésük.
L. J. Nincs olyan mértékű államadósságuk, mint nekünk. Negyven százalék alatti, miközben nekünk 80 százalék feletti – ami lényegében 2010 előtt felvett hitel. Sokkal nagyobb a mozgásterük.
hvg.hu: Miután a magyar tárgyalódelegációnak egyik tagját Rogán Antal személyében a frakció adta, a képviselőcsoport vezetőjeként rálát a folyamatra. Lesz egyezség a kormány kompromisszumképtelensége miatt hazautazott IMF-fel és az Európai Bizottsággal?
L. J.: Jó megállapodást kell kötnünk. Elmondják, hogy mit akarnak, mi is, hogy mihez ragaszkodunk. Az nem megy, hogy ők leadják a rendelést, mi meg teljesítjük. Hitem szerint végül hasznos megállapodást fogunk kötni.
hvg.hu: Hogy látja, miben fog engedni a magyar fél?
L. J.: Az Európai Központi Bank (EKB) észrevételeit már beépítettük a jegybanktörvénybe.
hvg.hu: Teljesítik Barroso azon kérését és visszavonják az egykulcsos adót bebetonozó stabilitási törvény?
L. J.: Az EKB világossá tette, hogy mi a problémája a jegybanktörvénnyel, Barroso viszont nem indokolta, hogy miért kéri a stabilitási törvény visszavonását. Ilyen indoklást nem láttam.
hvg.hu: Talán szeretnék, ha rugalmas maradna a magyar gazdaságpolitika, és a válság súlyosbodása esetén lehessen változtatni az adókulcson: ez az EB és az IMF által annyira fontosnak tartott államháztartási hiányra és az államadósságra is kihatással lehet.
L. J.: Csakhogy az adópolitika nemzetállami hatáskörben van. Meggyőződésem, ha az eurózónába való belépés előtt feladjuk gazdaságpolitikai szuverenitásunkat, akkor nekünk befellegzett. Mindegy, melyik párt vezeti az országot, a német és más külföldi cégek azonnal elköltöznek a Távol-Keletre. Az adópolitikai mozgástér fenntartása a versenyképességünk legfontosabb záloga.
hvg.hu: Érzékel olyan nyomást a nemzetközi és európai intézmények felõl, hogy váltsák le a miniszterelnököt?
L. J.: Megy a kavarás, bár azt nem tudom megmondani, hogy ez belpolitikai eredetű vagy „kívülről” gerjesztik. Egy biztos: Orbán Viktor legkevesebb 2014-ig biztosan miniszterelnök marad. Ezzel a vonallal kár próbálkozni. Ez az ország nyakig el van adósodva, részben intézményi hitelezőknek így az IMF-nek. Miért volna érdekük a politikai instabilitás? Ráadásul kétharmados többségünk van, ennél nagyobb garancia nem is lehetséges.
hvg.hu: Ha a szigorúbb külső ellenőrzéssel járó IMF-hitelhez járul hozzá az EB, akkor a kormány és a Fidesz bele fog menni?
L. J.: Ez a kormányzat hatáskörébe tartozik. Várjuk meg, hogy elkezdődjenek a formális tárgyalások, lássuk, milyen ajánlatot kapunk.
hvg.hu: Nemrég találkozott az amerikai nagykövettel. Miről beszélgettek?
L. J.: Gyakran szoktam vele beszélni. A nagykövet asszonyt elsősorban az igazságügyi reform és a választójogi törvény érdekelte, ezek állásásról tájékozódott. Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagyon aktív magyar belpolitikai kérdésekben.
hvg.hu: Ezt ön helyesli?
L. J.: Biztos, hogy az amerikai magyar nagykövet is ugyanilyen aktív a tengeren túl (nevet). Egyébként nagyon kedvelem a nagykövet asszonyt, kifejezetten jót tesz Amerika presztízsének, hogy nőket küld nagykövetnek Magyarországra. Az amerikai külpolitika láthatóan aktivizálta magát magyar belpolitikai kérdésekben, de ez nem meglepő olyankor, amikor Washingtonban demokrata, Magyarországon pedig konzervatív kormány van hatalmon. Tom Lantos közreműködésével az 1990-es évek elején, az Antall-kormány időszakában az amerikai kongresszus szintén napirendjére vette a magyar helyzet megvitatását.
hvg.hu: Miért adta a Fidesz-frakció egy olyan költségvetés-tervezetre az áldását szeptemberben, amely 268 forintos euróval számolt, miközben akkoriban már a 290-es árfolyamot közelítette az árfolyam, és az eurózóna válsága miatt egyre világosabb volt, hogy a forint tovább fog gyengülni?
L. J.: Ahogy a kormány, úgy a frakció gazdasági szakpolitikusai is éves középárfolyamon tervezték a jövő évi költségvetési pályát. Szeptemberben a hajdúszoboszlói frakcióülésen még senki sem valószínűsítette, hogy az események így felgyorsulnak, tovább mélyül a válság. Mi elsősorban Németországtól függünk, és a német gazdaságra vonatkozó előrejelzések az elmúlt két hétben láttak napvilágot. Az ipari termelésünk egy az egyben attól függ, hogy milyen a német gazdaság teljesítménye: 8 ezer német-magyar közös vállalkozás van, amelyek 500 ezer embernek adnak munkát – és akkor még nem is beszéltünk a beszállítókról.
hvg.hu: Az idei költségvetés 43 napot élt, mert az elfogadása után nem sokkal, februárban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárolt belőle 250 milliárdot. Most megint azt mondják az elemzők, hogy bőven 300 felett marad az euró, ehhez képest a frakció egy olyan költségvetést támogat, amely 299-el számol. Meddig fog élni a 2012-es költségvetés?
L. J.: Az első félévet belátjuk, de a jelenlegi helyzetben azt senki nem tudja előre megmondani, hogy a második félévben mi történik majd Németországban, Európában és a világban. A külföldi gazdasági sajtó szerint az európai gazdaság január-februári kilátásai brutálisak. Márciusra van betervezve az európai stabilitási paktum megkötése, ami számunkra azért is fontos, mert abban a hónapban jár le az adósságunk egy része. Januárban kezdődnek az IMF-tárgyalások, január közepén ülnek össze az Európai Unió pénzügyminiszterei. Európa és Magyarország számára az első hónapok vízválasztóak lesznek. Az egyik frakcióülésen Orbán Viktor azt mondta, hogy az első félév kemény időszak lesz.
hvg.hu: Ha ennyire borúlátó a kormány és a frakció, akkor miért csak 100 milliárd forintnyi szabad tartalékkal számol a költségvetés?
L. J.: Tartalék ennél jóval több van, csak az a kérdés, hogy az szabadon felhasználható-e. Két döntés is született: egyrészt a kockázati tartalékot szeptemberig nem szabad felhasználni, másrészt a költségvetés mostani újragondolásakor a nagy fejezeteken belül is zároltunk jelentős összegeket. Valószínűleg mi nem tartozunk azon kivételes országok csoportjába, amelyek változtatás nélkül végig tudják vinni a 2012-es költségvetésüket – de kevés ilyen ország létezik. A növekedési pályákat, a költségvetések teljesítőképességét korrigálni kellett minden európai uniós országban.
hvg.hu: Csak a Bankszövetséggel kötött megállapodás közel 50-60 milliárdos lyukat üthet a költségvetésen, az elemzők pedig egybehangzóan azt mondják, hogy legalább 250 milliárddal alul van tervezve a büdzsé.
L. J.: Várhatóan ezt a Bankszövetséggel kötött megállapodást fogja érinteni az újabb kritika az IMF és az EU felől. Először azt kérték számon, hogy a végtörlesztés ügyében miért nem egyezünk meg a bankokkal, most meg azt fogják bírálni, hogy a megállapodásnak milyen költségvetési kihatásai lesznek.
hvg.hu: Kaptak már figyelmeztetést emiatt?
L. J.: Mondjuk úgy, hallottam már ilyen kritikát.
hvg.hu: Hol lát még tartalékokat az országban, ha jövőre mégis át kell tervezni a bevételeket és kiadásokat?
L. J.: A nemzetközi befektetőknek a miniszterelnök világosan elmagyarázta, amikor legutóbb Nagy-Britanniában járt, hogy a válság miatt jelentkező terhek három szektort érintenek. Úgy látom, hogy a lakosság már nem terhelhető tovább, legfeljebb a lakosságon belüli teherátcsoportosításokat tudok elképzelni. Azaz egy-egy kivételezett társadalmi csoport nagyobb terhet viselhet. Például: önkormányzati szinten megadóztatjuk azokat, akik 150 négyzetméternél nagyobb lakásban élnek, ami pár százmilliós pluszbevételt jelent. De úgy gondolom, hogy a lakosság nagy része ingre-gatyára van vetkőztetve, jóval szegényebbek, mint amikor beléptünk az EU-ba. Az államot viszont mindig lehet vágni, mert itt bőségesen látok spórolási lehetőséget.
hvg.hu: Mondana pár példát?
L. J.: Nem szaladnék előre, mert akkor azzal vádolnának, hogy a parlamenti frakció beleszól a kormány munkájába. A hatékonyság mindig növelhető. A bürokrácia ellen sokat tett a kormány, de bőven van még mozgástér. Sokat várok az önkormányzati szektor átszervezésétől, polgármesterként ezt a világot jól ismerem. Itt van példaként a főváros: a mai világban egy 700 milliárdos költségvetésben el kell tudni érni 10 százalékos megtakarítást – megjegyzem, ez a BKV-problémákkal összefüggésben van. Még hátra van a vállalati szektor. Eleinte úgy tűnt, hogy ebben Magyarország élen jár, de ma már a középmezőnyben vagyunk, mert szinte mindenki vetett ki ilyen vagy olyan különadót. Legutóbb az olaszok sújtották különadóval az energiaszektort. A különadók azokat a cégeket érintik, amelyek az elmúlt húsz év nyertesei voltak: energia, dohányipar, nagy kereskedőházak, biztosítók, bankok. Most többletfelelőséget kell vállalniuk. Nagy eredmény, hogy már a bankok is belátják, hogy a devizahitel-állomány felszámolásában szerepet, kockázatot kell vállalniuk. Meggyőződésem, ha a végtörlesztésről nincs az a nagy vita, akkor ezt sosem látták volna be. Amit viszont most kérnek, az teljesen akceptálható: ne hozzuk őket váratlan helyzetbe, legyen átlátható a döntéshozatal, legyen világos, hogy mikor szűnnek meg a különadók.
hvg.hu: Ezeket a különadókat már jóval a válság újabb hulláma előtt kivetette a parlament. Ha nagy a gond jövőre, milyen újabb adókat lehet kivetni a vállalati szektorra?
L. J.: Most növeltük a dohány jövedéki adóját és átszervezzük a dohány kereskedelmét.
hvg.hu: A Fidesz mellett korábban nyíltan kiálló Demján Sándor szerdán azt nyilatkozta, minden egyes forinttal, amit az állam vállalatoktól elvon, tíz forinttal vágja vissza a gazdasági fejlődést.
L. J.: Attól függ, hogy a szektor melyik részéről van szó. Az energia- és a távközlései szektorban vannak még tartalékok. Nyilván itt fel fog merülni az a kérdés, hogy ha ezeket a cégeket túladóztatjuk, akkor a külföldi menedzserek úgy döntenek, hogy innen tőkét vonnak ki, és a tervezett befektetéseiket más országokba telepítik. Nagyon szűk a mezsgye, óvatosan kell egyensúlyozni ebben a kérdésben. Összegezve: a frakció álláspontja az, hogy a lakosság nem terhelhető tovább!
hvg.hu: Az egykulcsos személyi jövedelemadó 508 milliárdos lyukat ütött a 2011-es költségvetés bevételi oldalán. Közben a KSH adataiból jól látszik, hogy a jövedelemi olló tovább nyílt. A mai helyzetből visszatekintve továbbra is úgy látja, hogy jó döntés volt a bevezetése?
L. J.: Továbbra is az a meggyőződésem, hogy jó ötlet volt. Húsz éve után már dönteni kellett abban a kérdésben, hogy munka vagy segély!? Ez adópolitikai ösztönzők nélkül nem megy. Világossá kell tenni, hogy aki dolgozik és gyereket nevel, az jobban jár. Hozzáteszem, hogy annak az 508 milliárdnak a jelentős részét, amit az adófizetőknél hagytunk, elszívták a devizahitelek növekvő terhei. Éppen a bankszektor szippantotta fel. Azokról beszélek, akik továbbra is törlesztenek: pedagógusok, köztisztviselők, közalkalmazottak. Egészen biztos, hogy a 16% nélkül, többszázezren nem tudtak volna törleszteni.
hvg.hu: Kaotikus volt a költségvetés parlamenti vitája, hétfőn még három féle főszám volt kiolvasható a beterjesztett indítványokból.
L. J.: Végül összejött.
hvg.hu: Viszont megsértették az államháztartási törvényt, hiszen az kiköti, hogy november 30-ig kell elfogadni a sarokszámokat, és azokhoz később már nem lehet nyúlni.
L. J.: Most olyasmit kérnek számon a parlamenti döntéshozatalon, amely a mai világban nem működik. Ez tervezhető és kiszámítható gazdasági viszonyok közepette jogos észrevétel lenne, jelenleg viszont hetente változik a helyzet, és ehhez a törvényhozásnak is igazodnia kell. Nyilván a kormány is látta a Brüsszelből érkező adatokat, és hatszor meggondolta, hogy mikor mit lépjen. Körültekintően és esetenként szerintem körülményesen döntött, így a törvényhozásban – az új adatok fényében is – fel kellett gyorsítani az eseményeket. És ez nem fog változni addig, amíg ilyen a helyzet.
hvg.hu: Az egyházügyi törvényt azért semmisítette meg az Alkotmánybíróság, mert nehezményezte, hogy az utolsó pillanatban, zárószavazás előtt írták át a javaslatot. Ebben az esetben nem lehet arra fogni a házszabályellenes eljárást, hogy változott a gazdasági környezet.
L. J.: Ez sem olyan egyszerű. A Fideszben nem úgy születnek a döntések, hogy Orbán Viktor mond valamit, aztán úgy lesz. Nagyon sok belső vita van, egy frakcióban több párt van: vidékiek, fővárosiak, kisgazdák, MDF-esek, katolikusok, reformátusok és így tovább. Mindenki képviseli a maga szempontjait, nehéz összecsiszolni a különféle álláspontokat. Az egyházügyi törvényt azért kellett átdolgozni az utolsó pillanatban, mert a társadalom különféle csoportjai elkezdtek az egyes kisegyházakért lobbizni, ami egy idő után áttekinthetetlenné tette volna a rendszert. Sokkal tisztességesebb volt azt mondani, hogy vannak evidenciák, mint a történelmi egyházak, és ezen felül mindenki adja be az igényét, majd a végén a parlament dönt. A másik megoldás az lett volna, hogy egyeseket módosító indítványokkal belobbiznak a felekezetek közé, mások viszont kimaradnak.
hvg.hu: Most min folyik a vita? (Az interjú december 22-én délelőtt készült – a szerk.)
L. J.: Tartalmai kérdésekben újranyíltak a viták. 72 egyház adta be a kérvényét, 12 eljutott az elbírálás utolsó szakába: már az illetékes országgyűlési bizottság is foglalkozik az ügyükkel. Nyilván ez a 12 egyház szeretne garanciát kapni arra – ha már végigcsinálták ezt a procedúrát –, hogy megkapják a törvényes státuszukat.
hvg.hu: Igaz, hogy a szcientológusok miatt döntöttek úgy az utolsó pillanatban a törvény megszavazásakor, hogy ne a bíróság, hanem a parlament kétharmaddal döntsön arról, melyik közösség lehet egyház?
L. J.: A szcientológusokkal kapcsolatban határozott véleménye van a két kormánypárti frakciónak: mindenképpen korlátozni akarjuk a tevékenységüket. A másik megoldás az lett volna, ha az egyházügyi törvénybe nemzetbiztonsági klauzulákat tettünk volna be, de ez nem vállalható.
hvg.hu: Úgy tűnik, nemcsak egyházi lobbik tűnnek fel a frakció körül, hanem gazdaságiak is. Legutóbb az egészségügyi államtitkár lepődött meg azon, hogy egy módosító indítvány azt javasolta, legyenek adó- és járulékmentesek az egészségügyi pénztárakba való befizetések.
L. J.: Természetes, hogy vannak lobbik. A baj az, hogy ez nincs törvényes keretek közé illesztve, ahogy az Amerikában vagy Németországban működik. A CDU frakciójának a berlini parlamentben van egy energiaklubja, ahol ellenőrzött körülmények között, a házelnök felügyeletével beszélik ki gondjaikat.
hvg.hu: Mi az akadálya egy jó lobbitörvénynek?
L. J.: A sok lobbi (nevet), de dolgozunk ezen is. Visszatérve az imént említett módosító indítványra: most már körvonalazódik, hogy ez a baleseti biztosítás mellett egy új munkaadói jutatási forma lehet. Ez nem mentesít az állami járulékfizetési kötelezettség alól egyetlen munkaadót sem.
hvg.hu: Visszatérve a parlamenti rohamtempóra. Az Alkotmánybíróságnak pont az volt a problémája, amikor megsemmisítette az egyházügyi törvényt, hogy a zárószavazás előtti módosítókkal a „megfontolt és minőségi törvényalkotás biztosítékai üresednek ki”. Ehhez képest a Fidesz képviselői egy olyan házszabály-módosítást javasoltak, amely teljesen szabadjára engedné a törvénytervezetek vita utáni átírását.
L. J.: Az Alkotmánybíróságnak is meg kell értenie, hogy vannak olyan helyzetek, amikor 48 óra alatt kell a kormánynak a gazdasági problémákat megoldania. Ma erre a zárószavazás előtti módosítót használjuk. Ennek szeretnénk véget vetni, ezért egy különleges eljárásra lehetőséget teremtünk. A házszabály-módosítás ennyit jelent és nem többet. Inkább ez, mint a rendeleti kormányzás. Egyébként Nyugat-Európában minden országban bővítik a kormányok rendeletalkotási jogköreit.
hvg.hu: Az ellenzéki pártok viszont azért panaszkodnak, mert így pár percben kell kifejteniük a véleményüket, nincs érdemi vita. Mint ahogy azt is kifogásolják, hogy a bizottsági üléseken kapják meg az vastag módosító indítványokat, és a szavazásig még arra sem marad idejük, hogy elolvassák.
L. J.: Ez egy szokványos ellenzéki panasz: nem volt elég idő, nincs jól előkészítve, nem volt egyeztetve. A politikus szakma alaptétele: ha ellenzékben vagy és meglátsz egy indítványt, azonnal mondd el ezeket a kritikákat. Mi is ezt tettük, amikor ellenzékben voltunk. Kérdés, hogy van-e valóság alapja. Jelzem, az oktatási, a munka vagy az önkormányzati törvénynek hónapokig folyt az előkészítése, hosszú vitán vagyunk túl. Ha azt várjuk el, hogy a kormány egyeztessen még a törvény benyújtását követően is, akkor lehetővé kell tenni, hogy az egyeztetések eredményét még be lehessen illeszteni a tervezetbe a szavazás előtt. Így csak a zárás előtt tudtuk beilleszteni a javaslatba a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások végeredményét. Ugyanakkor hangsúlyozom, ezek nem elegáns, hanem szükségszerű megoldások. Nem a vitákat akarom elfojtani, hanem ésszerű mederbe akarom terelni azokat. Miközben jelen helyzetben a hatékonyságot is szem előtt kell tartani. A válság miatt ugyanis gyorsan kell lépni, miközben óriási hajókat kell kormányozni, irányba állítani.
hvg.hu: Nem tart attól, hogy egy adott ponton túl a hatékonyság, a gyorsaság már a jogállamiság rovására megy? Ráadásul ezen intézmények helyreállítása nem egyszerű, újból kétharmadot igényel.
L. J.: Ebben a ciklusban mostanáig nem módosítottuk a házszabályt. A házelnök javaslatára úgy döntöttünk, hogy nem nyúlunk hozzá, mert az a jogállam egyik garanciája. Az alkotmánybírósági döntés után viszont el kell gondolkodni azon, hogy érdemes felülvizsgálni. Ami általában a jogállami kereteket illeti: 1989-1990-ben sok-sok amerikai segítséggel egy, a parlamenti erők megegyezésén alapuló konszenzuális demokrácia jött létre Magyarországon. Viszont ez nem azt jelenti, hogy évtizedek múltán is csak ilyen típusú demokrácia működhet. Megdöbbentő, hogy azok a nyugati országok kérik rajtunk számon a konszenzuális demokrácia hiányát, amelyek egyébként többségi demokráciák. Ma úgy gondoljuk a Fideszben, hogy a többségi demokrácia hatékonyabb, gyorsabb és tisztább felelősségi viszonyokat teremt. Ugyanakkor ez kockázatos is, amire például a mi polgármester-képviselőink hívják fel a figyelmet a frakción belül. Joggal aggódnak azon, hogy egy kormányváltás esetén, – miután az iskolarendszer átkerül központi, állami kézbe – az új kabinet szinte azonnal érvényesítheti társadalompolitikai-nevelési szemléletét az oktatáspolitikában. A frakciónk és a Ház többsége viszont úgy gondolja, hogy ez helyénvaló. Ezt fogják szolgálni a járási és a kormányhivatalok, amelyek vezetőségét a mindenkori kormány nevezheti ki.
hvg.hu: Tehát akár ciklusonként 180 fokot forduljon az oktatáspolitika?
L. J.: Igen, ez benne van a rendszerben. Legyen esélye végigvinni a programját annak, aki elnyeri a választók többségének bizalmát. A konszenzuális demokráciában az elmúlt húsz évben rosszul megkötött és tartalmukban is rossz kompromisszumok születtek, ezt nincs értelme folytatni, mert erre 2010-re ráment az ország.
hvg.hu: Megvédte a frakciótársait, amikor hétfőn Orbán Viktor a szobájába invitálta az új bírói hivatal élére jelölt Handó Tündét nem támogató képviselőket?
L. J.: Teljességgel természetes dolog, hogy meghívta a Handó Tündét nem támogató képviselőket egy kávéra. Felajánlottam, hogy közvetítek, de a miniszterelnök azt mondta, személyesen szeretne velük elbeszélgetni. Ez becsület és tisztesség kérdése. Pokorni Zoltán bejött hozzám, hogy nem tudja megszavazni a köznevelési törvényt. Azt mondtam neki: „Zoltán, ha ez a lelkiismereteddel és meggyőződéseddel összeegyeztethetetlen, akkor tégy így”. De az nem tisztességes, hogy a Handó Tünde jelölését megtárgyaló frakcióülésen nincs ellenvetés, aztán a titkos szavazás mögé bújva lead egy érvénytelen voksot valaki. Nem szeretem az ilyen embereket és nem szeretem az ilyen helyzeteket.
hvg.hu: Honnan tudják, hogy egyáltalán fideszesek voltak?
L. J.: Matematika. A fideszesek 262 lapot vettek fel és 258 igen voksot kapott a jelölt, miközben hat érvénytelen szavazat volt. Nem nehéz kikövetkeztetni.
hvg.hu: Nem érzi összeférhetetlennek, hogy az egyik fideszes európai parlamenti képviselő feleségét jelölik a független bírósági szerv élére?
L. J.: Nem, de én elfogult vagyok, mert jól ismerem Szájer Józsefet és Handó Tündét is. Handó kiváló és elfogulatlan bíró volt, nagyon jó igazgatási vezető, a munkáját soha nem érte szakmai kritika, így azt gondolom, hogy jó vezető lesz. Soha nem titkolta, hogy baráti viszonyt ápol az Orbán-családdal. Kisszerűek az ilyen támadások.
hvg.hu: Ellenzékből is ilyen nagyvonalú lett volna, ha egy MSZP-s politikus feleségét jelölték volna egy ilyen pozícióra?
L. J.: Az én számból soha nem hallott senki ilyen típusú személyeskedő megjegyzést. Ráadásul az nem lehet kizáró tényező, hogy valaki valakinek a felesége, férje. Azt kell megnézni, hogy alkalmas-e. Ez az alaptétel.
hvg.hu: Csakhogy ez a jelölés illeszkedik abba a sorozatba, ami a tavalyi kormányváltás óta tart: a kormánypártok szinte az összes független intézmény és hatalmi ág élére olyan személyeket választott meg, akik szorosan kötődnek a Fideszhez.
L. J.: Ez már másik kérdés, erről lehet vitatkozni. Az Állami Számvevőszék élén álló Domokos Lászlóra mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy a Fidesznek kedvezne. Jól végzi a munkáját, az ÁSZ okosan bírálta például a költségvetési tervezetet. A közelmúltban az az Alkotmánybíróság ahol állítólag fideszes elkötelezettségű bírák húztak talárt elmeszelte a kormányzó párt által kidolgozott és megszavazott törvényeket. Három törvényt szedtek ízekre. Számunkra ez komoly presztízskérdés, gondoljanak csak a jobboldal számára oly fontos egyházügyi törvényre. Az általunk jelölt Stumpf István volt az előadóbírája az egyházügyi törvénynek! Ez élő cáfolata annak, hogy Magyarországon nem működne a demokrácia.
hvg.hu: Hogy létezik, hogy az egyházügyi törvény visszavonásával, vagy a házszabály-módosításával is megelőzték az Alkotmánybíróság – ahogy ön fogalmazott – presztízs vesztességet hozó döntését? Telepátia vagy előre tudtak a készülő határozatokról?
L. J.: Ez nem olyan bonyolult kérdés, az Ab napirendje nyilvános, tudható, hogy milyen törvényeket tárgyalnak. Egyébként múlt héten pénteken elmondtam (az Ab a héten hétfőn hirdette ki a döntéseit –a szerk.), tudunk arról, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozik az egyházügyi törvénnyel. Rengeteg kritikát kaptunk jogászoktól, civil szervezetektől, külföldről, azért sejthető volt, hogyan dönt majd az Ab, már csak azért is, mert következetes intézményről van szó. Egyébként rendszeresen találkozom Paczolay Péterrel, de soha nem hozom olyan kellemetlen helyzetbe, hogy konkrét ügyekre rákérdezzek.
hvg.hu: Az interjú folyamán többször bírálta a kormányt. Hogy látja, van-e szükség a kabinet átalakítására?
L. J.: Szoktam kritizálni a munkájukat, de igyekszem házon belül megtenni. A miniszterelnök úr rendszeresen tájékoztat a terveiről, de nem tudok arról, hogy most a kabinet átalakítására készülne. Ha megkérdezi a véleményemet, akkor azt fogom neki mondani, hogy 2012 közepén, amikor a kormány elérkezik a félidőhöz, más politikai munkatempóra kell átállni. A döntés Orbán Viktor kezében van, ha változtatni akkor mi abban is támogatni fogjuk.