Kertai István elmondta, Szabó Péter, a BM helyettes államtitkárának, valamint Pusztai József, a BME Geotechnikai Tanszék vezetőjének felkéréséből vizsgálta a kolontári vörösiszap-tározó gátját, valamint koordinálja a kazetta bezárásának munkálatait.

Mint mondta, a gát mindenképpen átszakadt volna, mert a túlságosan merev, pernyéből épült gát nem tudta követni az agyagos, iszapos altalaj süllyedéseit, ezért megrepedt. "Nem lett volna szabad ilyen rugalmas ágyazású, kövéragyagos talajra merev gáttestet helyezni" - magyarázta.

Kertai mindemellett szakmai szempontoktól vezérelve úgy véli, az üzemeltetőt nem terheli felelősség ez ügyben, mert a süllyedés a gáttesten nem látszott, harminc éve pedig a tervezők nem feltétlenül ismerték azt a jelenséget, amely végül a gát átszakadásához vezetett.

A mérnök ezért nem ért egyet a parlamenti vizsgálóbizottság álláspontjával, amely szerint a kazettában tárolt magas pH-jú lúg túlságosan nagy mennyisége okozta a katasztrófát.