A polgári per előzménye, hogy 2008. szeptember elején Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal azóta lemondott főigazgatójának feljelentésére nyomozás indult, amelynek keretében házkutatást tartottak az UD Zrt. székhelyén, néhány nap múlva pedig Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke sajtótájékoztatón mutatta be azokat a hangfelvételeket, amelyek szerinte az ő lejáratására irányuló titkos akciót leplezték le, és az UD Zrt.-hez köthetők. Szeptember második felében számolt be Szilvásy a nyomozás állásáról és a hatóságok gyanújáról a tévéműsorokban.

A felperesek szerint a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter politikai célzatú, valótlan tartalmú sajtókampányt folytatott az UD Zrt. ellen, és ezzel súlyos károkat okozott a cégnek, illetve vezetőinek, ellehetetlenítette őket.

Az FB szóbeli indoklása szerint amikor az alperes a folyamatban lévő büntetőeljárás pillanatnyi állásának megfelelően adott tájékoztatást az ügyről, akkor nem sértett személyiségi jogokat, ám a cégre vonatkozó megfogalmazások vonatkozásában - amelyek szerint "polipszerűen", illetve "árnyék-titkosszolgálatként" működött volna -, az alperes nem bizonyította, hogy azok a büntetőeljárás akkor aktuális eredményeivel összhangban álltak volna, ezért azok jogsértőek.

Ugyanakkor az FB a kereset többi részét elutasította, így a három felperes összesen négymillió forintos nem vagyoni kártérítési igényét is. Az elsőfokú bíróság szerint a magánvagyonával nem felelhet valaki azért, amit hivatalos minőségében nyilatkozott, ahogy ezt miniszterként tette Szilvásy is, ezért az FB a kártérítési igényt elutasította. Az ítélkezési gyakorlat szerint ilyen esetekben a munkáltatót - jelen ügyben a Miniszterelnöki Hivatalt - célszerű perelni.

Szilvásy György hétfő délután a Népszabadságnak azt mondta, hogy az MTI ismételten megsértette a független, kiegyensúlyozott és tényszerű tájékoztatás követelményeit. A tudósításban csak az ítélet egyetlen, őt elmarasztaló mozzanatáról számoltak be ugyanis, arról nem, hogy az UD Zrt.-nek kell számára perköltséget fizetnie és nem fordítva - nyilatkozta.

A jogkövetkezményeket, azaz a kártérítés elvetését illetően teljes egészében pernyertes lett, a jogalapot illetően pedig a bíróság az UD Zrt. három kérelme közül kettőt elutasított, tehát Szilvásy nem hozott nyilvánosságra hangfelvételeket, így nem sértett személyiségi jogot, illetve a büntetőeljárás kapcsán adott tájékoztatása sem volt jogsértő - olvasható a cikkben.

Az MTI 19 órakor adta ki a hír bővített változatát, amelyben már szerepel, hogy "a perköltség túlnyomó részét a felpereseknek kell megfizetniük". Ügyvédjük, Futó Barnabás azt mondta: a felpereseknek egyetemlegesen 150 ezer forintot, az UD Zrt.-nek további 108 ezer forintot, a cég akkori két vezetőjének, Tóth Jánosnak és Horváth Józsefnek 54-54 ezer forintot, Szilvásy Györgynek pedig 24 ezer forintot kell fizetnie.