A Bajnai Gordon volt miniszterelnök által létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány számítása szerint a Fidesz választásitörvény-tervezete az egyéni választókerületek összevonásával olyan szisztémát javasol, amellyel a jobboldal 2002-ben és 2006-ban is parlamenti többséget szerzett volna, tavaly pedig a mandátumok 87 százalékát begyűjtötte volna. Az alapítvány szakértői úgy ítélik meg, hogy ez nem demokratikus választási rendszer.
Az elemzést - amelyet Szigetvári Viktor politológus, korábbi helyettes államtitkár, az MSZP 2010-es kampányfőnöke, Tordai Csaba alkotmányjogász, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) egykori jogi és közigazgatási államtitkára, valamint az előzőleg ugyancsak a MEH-ben dolgozó Vető Balázs készített - az alapítvány pénteken küldte el az MTI-nek.
Megállapításuk szerint a Lázár János Fidesz-frakcióvezető jegyezte indítványba foglalt választási rendszer az "egyoldalúan manipulált" választókerületi határok és más részletszabályok miatt érdemben korlátozza a jelenlegi kormány leválthatóságát. Ezt azzal magyarázzák, hogy - számításaik szerint - a javasolt szisztéma mind 2002-ben, mind 2006-ban az akkori többségi választói akarattal ellentétes, jobboldali kormánytöbbséget eredményezett volna.
A szavazóköri eredményekből kiinduló elemzés alapján 2006-ban az új szabályok szerinti 106 egyéni mandátumból 47-et nyert volna meg az MSZP, 59-et a Fidesz-KDNP, ha a választókerületek a mostani javaslatban foglaltaknak megfelelően alakulnak. Valójában a baloldal akkor 107, a Fidesz-KDNP pedig 68 mandátumot gyűjtött. Ez azt jelenti, hogy bár a jobboldali pártszövetség akkor csak a választókerületek 39 százalékában győzött, az új kerülethatárok alkalmazásával az egyéni mandátumok 56 százalékát megszerezte volna - olvasható.
A vizsgálat szerint a tavalyi országgyűlési választáson a most indítványozott szisztémával a parlamenti helyek 87 százalékát megkapta volna a - jelenleg a mandátumok 68 százalékát birtokló - Fidesz-KDNP: a 199-ből 173-at.
A Bajnai-alapítvány szakértői azt állítják, hogy a Fidesz mind az egyéni választókerületek határait, mind a kompenzáció szabályait saját érdekei szerint állapította meg. "Az új rendszerben a stabil baloldali választókerületek a többieknél nagyobb népességű, elzárt, jellemzően nagyvárosias szigetekké válnak, a stabil jobboldali választókerületek (...) megerősödnek, a billegő választókerületek pedig határozottan jobboldalibb karakterűvé válnak" - írták.
Az alapítvány emellett kifogásolja, hogy a javaslat "kispártellenes"; véleményük szerint az ajánlószelvény-gyűjtés idejének várható lerövidítése, a szükséges cédulák számának növelése és a győztes jelölt után járó kompenzáció mind a kisebb pártok parlamenti képviseleti esélyeit rombolja egy olyan választási rendszerben, amely egyébként is inkább a nagyobb pártokat jutalmazza.
Lázár János vasárnap nyújtotta be a Háznak a Fidesz választásitörvény-javaslatát. Eszerint a parlament 199 tagú lenne, az egyéni választókerületben mandátumot szerző jelölt után is járna töredékszavazat, a vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakulna, a nemzetiségek kedvezményesen juthatnának mandátumhoz, a határon túli magyarok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnának.
