Múzeumok zárhatnak be és műkincsek mehetnek tönkre, miután azonnali hatályú, 20 százalékos létszámcsökkentést rendelt el a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a hozzá tartozó közgyűjteményeknél és művelődési intézeteknél. A dolgozók félnek, a tárca kulturális államtitkársága viszont nyugodtnak tűnik, szerintük a vágás nem lesz hatással a színvonalra.
Százezernél is több műkincsben keletkezhet maradandó kár a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának (Nefmi) döntése miatt, az érintett dolgozók és intézményvezetők pedig rettentően félnek – mondta a hvg.hu-nak Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke.
A Nefmi egyenlevelet küldött a közgyűjtemények és művelődési intézetek vezetőinek, melyben közölték: tekintettel az államháztartás nehéz helyzetére elveszik bérköltségük húsz százalékát. Egyes intézmények esetében 2011-ben ez már a harmadik vágás: a költségvetési támogatás januárban és februárban is csökkent.
Benne volt a levegőben
A Réthelyi Miklós által kiküldött levél nyomán most az Országos Széchényi Könyvtárból hozzávetőlegesen 100, a Magyar Nemzeti Múzeumból csaknem 70, a Néprajzi Múzeumtól 20, a Magyar Művelődési Intézettől tucatnyi, a Magyar Nemzeti Galériából pedig 45 embert kéne elbocsátani. Ez mindegyik helyen mintegy 20 százalékos leépítést jelent. A múzeumok vezetőivel folytatott háttérbeszélgetésekből kiderült: a döntés hónapok óta benne volt a levegőben.
A Nefmi kultúráért felelős államtitkársága szerint az elvonás nincs hatással az intézmények működésének színvonalára: a leépítésre a párhuzamosságok megszüntetése, illetve a hatékonyság növelése miatt van szükség.
Egészen másképp látja a helyzetet a KKDSZ elnöke, aki szerint a minisztérium ferdít, tizenhárom intézmény minden ötödik dolgozójának kirúgását ugyanis ezzel nem lehet megmagyarázni. Földiák úgy véli, a dologi kiadásokra sok esetben már eddig sem volt fedezet, ezért már most több példát tud arra, hogy egyes intézmények nagy bajba kerülhetnek. A Magyar Nemzeti Galériában a pénzhiány miatt a 70-es években épült klímaberendezéssel lehetnek gondok, mert nagyon sokat fogyaszt, és folyamatos karbantartásra szorul. Földiák a hvg.hu-nak azt mondta: már egy félórás leállás is hozzájárulhat ahhoz, hogy gótikus szárnyas oltárok menjenek tönkre.
Nagy valószínűséggel sem fűtésre, sem takarításra nem lesz pénz januártól a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Múzeumában, ezért az intézményt bezárhatják. Ebben az esetben csak külön kérésre küldenek muzeológust a helyszínre. Bár a helyzet még képlékeny és nehezen látható át, az is benne van a pakliban, hogy kiállításokat kell majd elhalasztani, jelenleg olyan kérdésekben kell dönteni: a restaurátort vagy a kiállítás-rendezőt bocsássák-e el.
Földiák András úgy tudja, a Magyar Nemzeti Múzeumban az merült fel ötletként, hogy huszonkét teremőrtől válnak meg, ebben az esetben ugyanakkor beosztástól függetlenül minden dolgozónak évi öt nap teremőri munkát kéne vállalnia.
Alternatív megoldások
A múzeumok vezetőivel folytatott háttérbeszélgetésekből úgy tudjuk, alternatív megoldásként az is előkerült, hogy egyes dolgozók nyolc óra helyett csak hatot dolgozzanak, csökkentett fizetéssel, így ugyanis több embernek maradna meg az állása. A KKDSZ nem támogatja ezt a gyakorlatot, szerintük ugyanis félő, hogy végül kötelezővé teszik, ez esetben viszont az alkalmazottak hatórás munkabérért dolgoznának 8-9 órákat.
Múzeumi körökből azt is megtudtuk, előfordulhat, hogy nem tudják majd ellátni a törvény által előírt feladataikat: rövidülhetnek a nyitva tartások, kevesebb tárgyat tudnak majd feldolgozni és kiállítani, ennek köszönhetően pedig a bevételeik egy részétől is elesnek majd. A KKDSZ szerint a minisztérium az elbocsátásokhoz szükséges végkielégítések összegét sem bocsátja az intézmények rendelkezésére, a hvg.hu ugyanakkor úgy tudja: ez a kérdés még nem dőlt el.
A szakszervezet azt már nem reméli, hogy a most bejelentett 20 százalékos leépítést visszavonja a minisztérium, abban viszont még bíznak, hogy "a tárcának van annyi diplomáciai érzéke", hogy a mostani terheket enyhítendő, pénzeket csoportosítanak át, illetve hogy "megelőző csapást mérhetnek egy jövő év eleji újabb vágásra".
A múzeumi szakma finoman szólva nem fogadta kitörő lelkesedéssel a Természettudományi Múzeum gyűjteményének kiköltöztetését a Ludovika épületéből (itt az új Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kell a hely), a Nemzeti Galéria a kipaterolását a Várból, illetve központilag elrendelt beolvasztását a Szépművészetibe. A múzeumok és közgyűjtemények többségének fenntartói önkormányzatok, amelyek forráshiánnyal küszködve igyekszenek megszabadulni kulturális intézményeiktől. Rossz példája ennek Pest megye, amely az utóbbi évek során gyakorlatilag felszámolta múzeumi hálózatát. Ez magyarázza, hogy a múzeumi szervezetek az államtól remélnek némi védettséget. Hamarosan kiderül, mennyire kalkuláltak helyesen.
A KKDSZ mellett a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottsága és az Országos Közgyűjtemények Szövetsége is nyílt levelet írt Réthelyi Miklósnak, melyben felvetették megoldásként a teljes múzeumi hálózat államosítását (a KKDSZ szerint ez nem túl szerencsés megoldás). Levelükben az áll: „A szakmai irányítás és a finanszírozás közvetlenül a kormányzat alá rendelése, a feladatfinanszírozás segíthet a múzeumi szféra jelenlegi súlyos problémáin." Úgy vélik, erősíteni kéne a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítási kompetenciáját, szakmai szerepét és hatékony együttműködését a szakmai szervezetekkel.
A levél aláírói mellett a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, az Informatikusok és Könyvtárosok Egyesülete, a Magyar Levéltárosok Egyesülete, illetve az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa is részt vesz azon a pénteki egyeztetésen, amelyet a Nefmi részéről Hammerstein Judit helyettes államtitkár hívott össze.
Ésszerűsítéssel magyarázza a NEFMI a közgyűjteményi leépítést
Hiányzó milliárdok: a NEFMI tartozása a legnagyobb
Az "általánostól az egyetemig" mindenki kiborult a Nefmi tervezetein
"Elképesztő lehetőséghalmaz": a kultúra lesz a gazdaság húzóágazata?
