„Nem tudom hova gondoltak. Nincs az az isten” – fakadt ki Gyurcsány Ferenc egyik volt MSZP-s minisztere, amikor arról kérdeztük, hogy miért nem „szétválás” keretében engedte el a szocialista frakció a korábbi kormányfő híveit, és miért ragaszkodott ahhoz a pártelnök, hogy távozásuk „kilépés”.

A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform (DKP) a szombati egyéves születésnapi ünnepségén döntötte el, hogy kiválik az MSZP-ből, csatlakozik a még májusban bejegyzett Demokratikus Párthoz, az új formációhoz csatlakozó tíz volt szocialista képviselő pedig önálló frakciót alakít a parlamentben. Erről még vasárnap tájékoztatták Kövér László házelnököt, aki viszont hétfőn azt üzente, hogy csak hivatalos brazíliai útja után, október 30-án dönt a kérdésben.

Molnár Csaba, a tervezett frakció élére jelölt képviselő hétfői sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy a házvezetésnek nincs mérlegelései joga, a döntés szerinte kizárólag technikai jellegű: tudomásul veszik a kilépést és biztosítják az új képviselőcsoport működési feltételeit. Molnár az MDF és az MDNP 1996-os példáját hozta fel precedensként, amikor a Demokrata Fórumból kiváló képviselőkre nem vonatkozott a Házszabály azon előírása, mely szerint a kiválóknak fél évet kell várniuk, amíg új frakciót alapíthatnak, vagy egy másikhoz csatlakozhatnak.

Csakhogy Mesterházy Attila MSZP-elnök a Kövérnek írt levelében azt írta, hogy a DKP-s képviselők nem „kiváltak”, nincs szó szétválásról, hanem „kiléptek” a frakcióból – hétfő este a parlament honlapja már a függetlenek közé sorolta Gyurcsány követőit. A hvg.hu-nak nyilatkozó szocialista politikusok szerint tudatosan lett így megfogalmazva a levél.

A lét volt a tét

„A két szó közötti különbség dönti el, hogy Feriéknek lesz-e frakciójuk vagy sem, kapnak-e több tízmilliós támogatást, hány bizottsági helyet kapnak, tudnak-e építkezni. Az elmúlt hét MSZP-s belháborúi erről a két szóról szóltak, arról, hogyan engedjük el Gyurcsányékat” – mondta a hvg.hu-nak egy, a volt miniszterelnök távozását sürgető név nélkül nyilatkozó MSZP-s politikus.

Gyurcsány Ferenc a parlamentben - kiszorult a patkó szélére

Stiller Ákos

A tét nem kevés, a Szocialista Párt frakciója idén 206,7 millióból gazdálkodik, Táncsics Mihály Alapítvány – melynek elnöki tisztségéről hétfőn mondott le Gyurcsány – 259 milliós állami juttatást kap 2011-ben. Még a legkisebb, 15 tagú LMP-s képviselőcsoport is 105 millió forintot támogatásban részesül, hozzávetőlegesen 80-90 milliót kaphatna a DKP frakciója is.

Gyurcsányt kivéve a kilépő képviselők mindegyike tagja legalább egy bizottságnak, amiért havi 162 ezer forint jár, Vadai Ágnes MSZP-sként a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, Oláh Lajos a fenntartható fejlődés bizottság alelnöke volt, ami törvény szerint 278 és 231 ezres pótlékot jelent.

Egy, a pártvezetés és a kiválni akaró csoport közötti egyeztetésekre rálátó MSZP-s forrás szerint a párt elnökségében úgy ítélték meg, hogy Gyurcsánynak az utóbbi időben már a DKP-n tekintélye volt a tét, nagy volt a nyomás, hogy lépjen ki – amit ellenfelei végül kihasználtak. „Az általa kezdeményezett, a megújulásról szóló nyári pártszavazás érvénytelen volt, a kezdeményezése, hogy a képviselők adják vissza a listán szerzett mandátumukat, visszapattant a választmány ellenállásán. Ezt külső támogatói úgy ítélték meg, hogy az MSZP-vel nincs mit kezdeni és noszogatták, hogy lépjen ki” – mondta a párt egyik befolyásos politikusa, aki szerint a volt miniszterelnök vesztét végül azok a liberális és konzervatív támogatói okozták, akik nem voltak a párt tagjai, de csatlakoztak a platformjához.

A hvg.hu-nak több szocialista forrás is azt mondta, a párt elnöksége és a Mesterházy mögött álló idősebb befolyásos politikusok – elsősorban Puch László pártigazgató, Balogh András elnökhelyettes és Baja Ferenc – ekkor szólították fel távozásra Gyurcsányt híveit, és mivel ők diktálták a tempót, a volt miniszterelnök hátrálni kényszerült és szerintük több hibát is elkövetett. Információink szerint ellenfelei szivárogtatták ki azt a levelet is, amit Molnár Csaba a mandátumok visszaadásáról írt, ami kiváltotta a frakció többségének és a választmánynak a tiltakozását, végül Mesterházy két héttel ezelőtt felszólította a képviselőtársait, tegyenek hitet az MSZP mellett.

Ekkor Gyurcsány hívei még azt válaszolták, hogy maradnak, aminek az volt az oka – mint ahogy a hvg.hu is megírta –, hogy nem volt még meg a Házszabály szerinti frakcióalakításhoz szükséges 10 képviselő, hárman a most kilépők közül még hezitáltak. (A kilépők közül heten voltak DKP-tagok, Baracskai József, Ficsor Ádám, Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Vitányi Iván, Varju László és a volt miniszterelnök, hozzájuk csatlakozott szombaton Kolber István, Oláh Lajos és Szűcs Erika.)

Kiszorítás vagy békés szétválás?

„Ha a pártelnök-frakcióvezető hosszabban elbeszélget velük, lehet, hogy Kolber és Szűcs az MSZP-ben marad, ezer szállal kötődnek a párthoz. De nem ez volt a cél” – beszélt a döntés hátteréről a Szocialista Párt egyik befolyásos képviselője.

Hiller István és Kiss Péter - számít a szavuk

MTI / Kallos Bea

Több MSZP-s forrás is elismerte, a pártelnökön is nagy volt a nyomás, mert a befolyásos szocialisták, a pártvezetőség teljesítményével elégedetlen „öregek” közül többen – így Kiss Péter, Lendvai Ildikó, Hiller István – a békés elválást, adott esetben a frakcióalakítást is lehetővé tevő „kiválást” pártolták, és Mesterházy is le akarta zárni a tavalyi országgyűlési választások óta tartó konfliktussorozatot. Információink szerint az „öregek” ezért hívták össze október 7-én azt a „titkos” találkozót, hogy megvitassák a kérdést. A találkozón egyébként a Népszabadság szerint közel harminc MSZP-s prominens vett részt.

Információink szerint a múlt hét csütörtökig a „kiszorítás” és a békés „szétválás” támogatói között folytak a küzdelmek, a vita mihamarabbi lezárását akaró Mesterházy pedig ingadozott a két erőcsoport között. Végül múlt csütörtökön Gyurcsány Ferenc azzal az előre megírt levéllel kereste meg Mesterházyt a párt Jókai utcai székházában, mait később a DKP elküldött Kövér Lászlónak.

Trükkök százai

„Kicsin múlott, hogy Attila nem írta alá. Miután Feri bement, vad telefonálgatás kezdődött, nehogy belemenjen a ’kiválásba’, bár abban már mindenki benne volt, hogy engedjünk el 10 képviselőt” – mondta a párt, egyik befolyásos képviselője. A találkozó után hosszú, éjfélbe nyúló elnökségi ülés kezdődött, ahol a pártigazgató, Puch az Index információi szerint azért bírálta a pártelnököt, mert „nem volt elég kemény Gyurcsánnyal”.

Puch László - Gyurcsány régi haragosa

Túry Gergely

A következő nap viszont már elkészült az a határozattervezet is, amelyet végül a szombati választmány elfogadott, források szerint ez már a „kiszorítás” híveinek keze nyomát viselte magán. Ennek alapján íródott a pártelnök Kövérnek címzett levele is, amely „kilépésként” értelmezte Gyurcsányék távozását. A levélben szereplő kifejezést Tóbiás József frakcióigazgató is megerősítette a hétfői sajtótájékoztatóján, amikor azt mondta, „csak kilépésként tudjuk értelmezni a döntést”. Márpedig a Házszabály 15. paragrafusa szerint a kizárással vagy kilépéssel függetlenné vált képviselők 6 hónapig nem alakíthatnak frakciót – hiába van meg a DKP-nak a 10 képviselője, jövő év közepéig lemondhatnak a frakcióalakítási terveikről.

Volt olyan, a volt miniszterelnökkel ellenséges politikus, aki a folyamatot úgy értelmezte, Gyurcsányt az MSZP-ben megtévesztették azzal, hogy hagyták képviselőket „toborozni”, beleegyeztek a távozásba, hogy aztán megakadályozzák a frakcióalakítást a „kilépés” szó felhasználásával.

A DKP-ban az új frakcióvezetőnek jelölt Molnár Csaba hétfőn már úgy nyilatkozott, frakcióalapítási törekvéseik visszautasítását a jogállamiság eltiprásaként fogják értelmezi, és a Fidesz „gazemberségének” nevezte, ha nem teszik lehetővé, hogy már október 24-én önálló képviselőcsoportként működhessenek. Mivel hétfőn még nem született döntés, az eredetileg Orbánnal is vitatkozni akaró DKP képviselői elhagyták az üléstermet.