Nem ütközik törvénybe a miniszterelnöki beszéd kéziratának lefotózása, illetve nyilvánosságra hozatala – közölte az Origóval Jóri András adatvédelmi biztos, az ombudsman megállapításából pedig az következik, hogy Orbán jogainak védelmére hivatkozva Kövér László nem tilthatta volna ki a miniszterelnök beszédéről felvételt készítő fotósokat.
Nem tartalmaz védendő személyes adatot a miniszterelnöki beszéd jegyzete, ezért közzététele nem jogsértő – tudatta az Origo felkérésére készített állásfoglalásában az adatvédelmi biztos hivatala. A portál az után fordult Jóri Andráshoz, hogy Kövér László házelnök utasítására az Országgyűlés sajtóosztálya megtagadta a parlamenti belépési engedélyt a lap fotósától, aki a parlament szeptember 12-i nyitóülésén az ülésterem karzatáról lefényképezte a miniszterelnök beszédének kéziratát. Az Origo fotósa mellett kitiltották a jegyzeteket ugyancsak megörökítő Index, illetve a képet később közlő Blikk fotósát is.
Jóri András állásfoglalása szerint a miniszterelnök kézzel írott személyes jegyzeteinek lefényképezésével és a fotó közlésével az Origo nem sértette meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok megismeréséről szóló törvényt.
Az ombudsman szerint az Országgyűlés ülésén részt vevő miniszterelnök, illetve országgyűlési képviselő közfeladatot ellátó személy, akinek feladatkörével nemcsak a plenáris ülésen vagy a bizottsági munkában való részvétel függ össze, hanem szinte minden, amit az Országgyűlésben tesz. Mivel az Országgyűlés ülései – főszabályként – nyilvánosak, az adatvédelmi biztos szerint minden képviselőnek számolnia kell azzal, hogy bármi, ami az ülésén elhangzik vagy történik, a legszélesebb nyilvánosságot kaphatja.
Jóri András szerint esetről esetre dönthető csak el, hogy egy adat védendő személyes adatnak, közérdekből nyilvánosnak vagy közérdekűnek minősül-e, illetve hogy nyilvánossága korlátozható-e. A kitiltást kiváltó fotókon látható miniszterelnöki beszédtervezet (illetve annak látható oldalai) azonban szerinte közérdekű adatot tartalmaz. Az ombudsman szerint már csak azért is, mert parlamenti felszólalásakor a miniszterelnök a kormány nevében fejtette ki álláspontját az ország előtt álló feladatokról, és a kormány nevében terjesztett elő javaslatokat.
Jóri András állásfoglalása arra is kitér, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat nyilvánosságra hozataláról az adatot kezelő (jelen esetben a miniszterelnök) dönthet. Ezen dokumentumok nyilvánosságra kerülését a törvény azonban nem tekinti olyan súlyú sérelemnek, hogy ahhoz szankciót fűzne, és érvelése szerint a döntés megalapozását szolgáló adatot megismerő személlyel szemben sem áll fenn olyan jogi kötelezettség, amely szerint köteles lenne titokban tartani azt.
A fotó elkészítése után az Origo levélben ismerte el Kövér László házelnöknek, hogy hibáztak munkatársaik, amikor a parlamenti sajtószolgálat által megküldött "házirend" előírásaival szemben megörökítették a kéziratot. Az Országgyűlés hivatala azonban jelezte, hogy nem pusztán erre alapozva tiltották ki fotósainkat a parlamentből, hanem mert sérelem érte a miniszterelnök személyiségi jogait. Bár Jóri állásfoglalása a kitiltás jogosságával nem foglalkozott, megállapításaiból az következik, hogy az Országgyűlés hivatalának döntése nem indokolható meg a képviselők jogainak védelmével.
