2011. október. 17. 19:49 MTI Utolsó frissítés: 2011. október. 17. 19:46 Itthon

Nem adná Budapestnek a Kossuth-szoborcsoportot Dombóvár

Nincs döntés arról, hogy Horvay János eredeti, jelenleg Dombóváron álló Kossuth-szoborcsoportja visszakerül a budapesti Kossuth-térre - közölte Patay Vilmos, Dombóvár fideszes országgyűlési képviselője hétfőn az MTI-vel.

"Azt tudtam meg, hogy ebben végleges, szakmai döntés nincsen, nyilván ha meglesz, be fogják jelenteni" - mondta a politikus, miután Budapesten megbeszélést folytatott Nyitrai Zsolt miniszterelnökségi államtitkárral. Szavai szerint dombóvári képviselőként neki az a dolga, hogy "ez ellen tiltakozzon". Dombóváron "népmozgalom" indult a szoborcsoport védelmében, az emberek többsége ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotások Dombóváron maradjanak - mondta az országgyűlési képviselő.

A Parlament előtti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról 2011. július 13-án hozott országgyűlési határozat kimondja, hogy "visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapota". L. Simon László, az országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke a napokban az MTI-nek egyértelművé tette: ez azt jelenti, hogy az eredeti szoborcsoport kerül majd a Kossuth térre.

Patay Vilmos megjegyezte: semmilyen fórum nem kért szakembereket a szoborcsoport műszaki állapotának megvizsgálására, márpedig kérdéses, hogy műszakilag alkalmasak-e a szobrok a Budapesten való visszaállításra.

Horvay János (1874-1944) legismertebb művét, a Kossuth-szoborcsoportot 1927-ben állították fel Budapesten, a 
Kossuth Lajos téren. A Batthyány-kormány tagjait és a magyarság küzdelmét ábrázoló, 1952-ben "pesszimista hangvétele" miatt eltávolított kompozíció 1959-ben került Dombóvárra, ahol 1973-ban állították fel ismét a város szigeterdei parkjában. Dombóváron október 6. óta több mint kétszázan írták alá a szobrok esetleges elszállítása ellen tiltakozó nyilatkozatot.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.