2011. október. 17. 19:49 MTI Utolsó frissítés: 2011. október. 17. 19:46 Itthon

Nem adná Budapestnek a Kossuth-szoborcsoportot Dombóvár

Nincs döntés arról, hogy Horvay János eredeti, jelenleg Dombóváron álló Kossuth-szoborcsoportja visszakerül a budapesti Kossuth-térre - közölte Patay Vilmos, Dombóvár fideszes országgyűlési képviselője hétfőn az MTI-vel.

"Azt tudtam meg, hogy ebben végleges, szakmai döntés nincsen, nyilván ha meglesz, be fogják jelenteni" - mondta a politikus, miután Budapesten megbeszélést folytatott Nyitrai Zsolt miniszterelnökségi államtitkárral. Szavai szerint dombóvári képviselőként neki az a dolga, hogy "ez ellen tiltakozzon". Dombóváron "népmozgalom" indult a szoborcsoport védelmében, az emberek többsége ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotások Dombóváron maradjanak - mondta az országgyűlési képviselő.

A Parlament előtti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról 2011. július 13-án hozott országgyűlési határozat kimondja, hogy "visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapota". L. Simon László, az országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke a napokban az MTI-nek egyértelművé tette: ez azt jelenti, hogy az eredeti szoborcsoport kerül majd a Kossuth térre.

Patay Vilmos megjegyezte: semmilyen fórum nem kért szakembereket a szoborcsoport műszaki állapotának megvizsgálására, márpedig kérdéses, hogy műszakilag alkalmasak-e a szobrok a Budapesten való visszaállításra.

Horvay János (1874-1944) legismertebb művét, a Kossuth-szoborcsoportot 1927-ben állították fel Budapesten, a 
Kossuth Lajos téren. A Batthyány-kormány tagjait és a magyarság küzdelmét ábrázoló, 1952-ben "pesszimista hangvétele" miatt eltávolított kompozíció 1959-ben került Dombóvárra, ahol 1973-ban állították fel ismét a város szigeterdei parkjában. Dombóváron október 6. óta több mint kétszázan írták alá a szobrok esetleges elszállítása ellen tiltakozó nyilatkozatot.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.