A Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte az érvényes építési engedélyt, amely Haris György cégének lehetővé tette volna, hogy a Marczibányi téri egykori lőtér helyén nagyszabású rendezvényközpontot építsen.
A hazai jogalkalmazásban példátlan, de legalábbis szokatlanul környezetbarát ítéletet hozott ma Miskolczy Ambrusné, a Fővárosi Bíróság Közigazgatási kollégiumának bírója. Jogerősen hatályon kívül helyezte ugyanis azt az építési engedélyt, amelynek alapján Haris György vállalkozó rendezvényközpontot épített volna a Marczibányi téri egykori lőtér területén.
Új normák
A bíróság teljesen új, a legkorszerűbb európai normákat és alkotmányos elveket figyelembe vevő eljárás lefolytatására kötelezte az építési hatóságot. Továbbá arra is, hogy fizessen 350 ezer forint perköltséget a felperesnek, a helyi lakók alkotta Zöld Nyíl Egyesületnek.
Haris 2006-ban vásárolta meg a korábban az 1998-ban meggyilkolt médiamogul Fenyő János által tulajdonolt egykori lőteret a második kerületi önkormányzattól, ahová rendezvényközpontot, házasságkötő termet, luxuséttermet, -apartmanokat és -lakásokat terveztetett. A területen műemlék épület is található, ezért a per alperese a másodfokú építési hatóságként eljáró Kulturális Örökségvédelmi Hivatal volt. Az ő oldalán avatkozott be az építtető cég.
Megelőzés és megőrzés
A II. kerületi önkormányzat annyira sietősen adta áldását a tervre, hogy a környék szabályozási tervét csak két hónappal később fogadta el. Rendezett ugyan egy lakossági meghallgatást, ahol a helyiek elmondták súlyos aggályaikat a lakókörnyezet nyugalmát veszélyeztető éjszakai mulatozással, megnövekedett autóforgalommal kapcsolatban, ezeket azonban a helyhatóság elengedte a füle mellett, a szakhatóság pedig még csak említést sem tett róla jóváhagyó végzésében.
Pedig, mint arra Pataki Károly igazságügyi szakértő a mai tárgyaláson rámutatott, a közigazgatási eljárásról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy a hatóság döntése előtt köteles a tényállást tisztázni, ennek pedig az adott esetben igencsak fontos eleme a kalkulálható esti-éjszakai zajszennyezés, a környék lakóinak életminőségének várható megváltozása.
Az igazságügyi szakértő szerint a hatóság két környezetvédelmi alapelvet is megsértett a kérelem elbírálásakor. Az egyik a megelőzés elve – azaz nem lehet azt mondani, hogy épüljön csak meg az a rendezvényközpont, aztán majd megmérjük, mekkora zajt csap. A hatóságnak minden esetben előre és megalapozottan számba kell vennie a lehetséges környezeti ártalmakat. A másik – az Alkotmánybíróság által is védendőnek nyilvánított kötelezettség – a kedvező környezeti állapot megőrzésének az elve, amely esetünkben azt jelenti, hogy egy viszonylag csendes lakókörnyezetet nem szabad kitenni ettől idegen, erős környezeti ártalmaknak – amilyeneket például egy mulatóhely generál.
Nem szükségszerű a környezetrombolás
A bíróság teljes mértékben magáévá tette Pataki érveit. Miskolcy Ambrusné ítélete szakít azzal a hazai hatósági, ítélkezési gyakorlattal, amely az egészséges környezethez való jogot szűken értelmezi, egyedül csak a tudomány mai állása szerint gyakran elavult hazai jogszabályokon alapul, és a döntéseket nem a tágasabb, emberségesebb alkotmányos elvek és európai direktívák alapján hozzák.
Szokatlanul egyértelmű határozottsággal utasította el a bíróság az alpereseknek azt a közkeletű felvetését is, miszerint a civilizáció fejlődése óhatatlanul együtt jár a környezet romlásával. Elfogadva a szakértő véleményét, hogy ezzel a demagóg állítással nem lehet lesöpörni a környezetet védők érveit, a bíró leszögezte: nem a civilizáció, hanem a rossz hatósági döntések károsítják a környezetet.
Az eljárásba egyébként beavatkozó félként bekapcsolódott a környezetvédelmi főfelügyelőség is – érdekes módon nem a polgárok oldalán, hanem befektető Harisék oldalán.
