Itthon MTI 2011. augusztus. 08. 16:26

A női szervezeteknek sem tetszik az új Munka törvénykönyve

Szakszervezetek női egységei és civil szervezetek tiltakoznak az új Munka törvénykönyvének tervezete ellen, mert véleményük szerint az meglévő munkavállalói jogokat szüntetne meg, és növelné a dolgozók kiszolgáltatottságát - mondta Lupkovics Mariann, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nőképviseletének tagja.

Székely Hajnalka
MTI / Kovács Attila
Öt szakszervezeti konföderáció - az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) női szervezetei -, valamint több civil szervezet nyilatkozatot fogadott el egy szakmai konferencián az új Munka törvénykönyve tervezetéről. A konferenciát követő sajtótájékoztatón Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke hangsúlyozta: az új Munka törvénykönyvének tervezete nem egyezik a kormány családtámogatási törekvéseivel. Lupkovics Mariann pedig tévhitnek nevezte, hogy a foglalkoztatás rugalmassá tételével új munkahelyek jönnek létre.

Szabó Zsóka, a Holnapért Alapítvány elnöke, a Régiók Nőhálózata Egyesület (Regnet) alelnöke aggályosnak tartotta az új Munka törvénykönyvének tervezetét a női munkavállalók szempontjából. Szerinte a dokumentum szembe megy a kormány családpolitikájával, több nemzetközi egyezménnyel, továbbá nem veszi figyelembe a szociális konzultáció eredményét. A konferencián elfogadott nyilatkozatban arra hívták fel a figyelmet, hogy eltűnnek a munkavállalókat védő olyan szabályok, mint a felmondási tilalom, a havi munkabérfizetésről elszámolás, a védett kor, és nem utolsó sorban a legfontosabb szakszervezeti jogok. A tervezet csökkenti a munkavállalók szabadságát, teljes kártérítési kötelezettséggel sújtja a munkavállalókat, elveszi tőlük a műszakpótlékokat, háromszáz órára emeli a kollektív szerződés nélküli túlmunkakeretet. Szabályaival olyan helyzetet teremt, hogy a munkáltató a lehető legkönnyebben és a lehető legkevesebb költség mellett szabadulhat meg munkavállalótól.

A munkavállaló nőket legsúlyosabban a felmondási tilalom megszüntetése, a szabadság csökkentése és kiadásának módja érintheti. A munkavállaló nők több ágazatban, különösen a szolgáltatásban, a könnyűiparban, az egészségügyben az állandóan változó munkaidő-beosztás mellett naponta megküzdenek a munkahely és a család összeegyeztetésének gondjaival. A védett kor megszüntetésével jelentős számú munkavállaló nő kerül hosszú évtizedekre kilátástalan helyzetbe - olvasható a nyilatkozatban.

Hirdetés