Egy komment miatt indított eljárást a média és hírközlési biztos a Népszava ellen, bár a lap szerint a vizsgálat tárgya és az érintett hozzászólás nem, illetve nem úgy függ össze. Az NMHH szóvivője hangsúlyozta: ők nem járnak el a Népszava ellen, ugyanis a kommentek nem tartoznak a hatáskörükbe.
Július elsején beindult az első, az elnökség során mind belföldön, mint nemzetközi szinten rengeteget bírált új médiatörvény által lehetővé tett eljárás, elsőként a Népszava online kiadása ellen. Az eljárást – „állampolgári bejelentés” alapján – Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár kezdeményezte Szalai Annamáriánál, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökénél, aki az erről szóló levelet Bodonovich Jenő média és hírközlési biztoshoz továbbította – olvasható a Népszava cikkében.
A bejelentés szerint a Népszava oldalán június 8-án megjelent, Schmitt Pál: erős jellem volt Mádl Ferenc című cikk hozzászólásai közt „felháborító és kegyeletsértő” komment jelent meg. A biztos ennek ellenére már nem a kegyeletsértés, hanem „Mádl Ferenc és Schmitt Pál köztársasági elnök személyét érintő megjegyezések” ügyében indított eljárást.
A Népszava cikke szerint a napilap előbb Kovács Zoltántól, aztán Bodonovichtól akarta megtudni, melyik hozzászólást érte kritika, ám elsőre nem kaptak választ. Később a biztos jelezte a lapnak, hogy „túllépi az ingerküszöbét, ha valaki örülne egy ember halálának”. A lap elismeri, hogy valóban volt egy ilyen hozzászólás, az azonban nem Mádl Ferencre vagy Schmitt Pálra vonatkozott, hanem Orbán Viktorra, a miniszterelnököt azonban a keresetben nem említették.
Bodonovich Jenő azt kérte Németh Pétertől, a Népszava főszerkesztőjétől, hogy 15 napon belül fogalmazza meg álláspontját (pdf) az érintett komment tartalmával kapcsolatban, ellenkező esetben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz fordul.
Az NMHH nem vizsgálódik
Kerestük az ügyben Kovács Zoltánt, az államtitkár stábja azonban az NMHH-hoz irányított minket. Kiricsi Karola, az NMHH Médiatanácsának szóvivője a hvg-hu-nak elmondta: a biztos egy érdeksérelmet vizsgál, tevékenysége tulajdonképpen egy mediálásra korlátozik, annak kötelező ereje nincs. Hangsúlyozta: a hozzászólások, fórumbejegyzések és blogok nem tartoznak az NMHH hatáskörébe, így a hatóság nem indított eljárást a Népszava ellen.
Az ügy tehát jelenleg a média és hírközlési biztosnál van, aki adatokat kért be a Népszavától. Ha azt határidőre megkapja, dönt arról, hogy közvetítsen-e a lap és a panaszos között. Kezdeményezhet tárgyalást, amelyen születhet megállapodás, s ennek eredményét nyilvánosságra hozhatja. Ám mindez nem kötelező; sem a mediálás, sem a tárgyaláson való részvétel, sem a megállapodás – mondta lapunknak Kiricsi Karola.
Amennyiben a lap nem ad tájékoztatást a biztos számára, Bodonovich Jenő kérheti az NMHH-t arra, hogy közigazgatási eljárás keretében kérjen be adatokat. Ha ezt a hatóság megteszi, az már kötelező erejű. A szóvivő hozzátette: olyan adatokat, amelyek a bizonyítási eljáráshoz nem feltétlenül szükségesek, a hatóság nem kérhet be. Ha a lap úgy látja, hogy a bekért adatok nem kellenek a bizonyításhoz, a közigazgatási eljárás keretében jogorvoslattal élhet.
Július elsején lépett hatályba az új médiatörvény lapokat is szankcionáló része, amely szerint az internetes újságokra és az országos napilapokra akár 25 millió forintos bírság is kiszabható, többszöri súlyos jogsértés esetén pedig a médiaszolgáltatót törölni lehet a nyilvántartásból. Az online lapok nyilvántartásba vétele június 30-án, csütörtökön lejárt. (Az NMHH honlapján elérhető, a regisztrált lapokat feltüntető lista egyébként – úgy tűnik – nem teljes; a hvg.hu például regisztrálta magát, a listán azonban még nem látható.)
Megoldhatatlan, finanszírozhatatlan
A médiatörvény most életbe lépő része miatt mától több online médium is önkorlátozást vezet be, elsősorban azzal, hogy megszünteti cikkeinek kommentálhatóságát. A Velvet azzal indokolta a hozzászólás lehetőségének megszüntetését, hogy annak moderálása „megoldhatatlan és finanszírozhatatlan feladat elé állítja a szerkesztőséget, ugyanis vagy híreket gyártunk, vagy moderálunk, és mi a híreket választottuk”.
A delmagyar.hu július elsejétől előzetesen moderálja a hozzászólásokat, azaz a beírt kommenteket a szerkesztőség előbb elolvassa, s ha arra alkalmasak, engedélyezi a megjelenésüket. A Dél-Magyarország internetes kiadása cikkében nem, illetve csak nagyon enyhén utal arra, hogy az előzetes moderálást az új médiatörvény miatt vezetik be.
„Egyre több személyeskedő, sértegető hozzászólás jelent meg az írásaink alatt, amelyeknek vajmi kevés köze volt a cikkek témájához. Ebben a helyzetben nem tudtunk volna méltó keretet adni a valódi hozzászólásoknak, akár az éles kritikának is, amely meg akart maradni a témánál és a véleménynyilvánítás szabályainál” – indokolta döntését a szerkesztőség.
„Sajnos az utóbbi időben egyre jobban elmaradtak azok a kommentek, amelyek plusz információt, érdemi a hozzászólást tartalmaztak – függetlenül attól, hogy közben dicsértek vagy bíráltak. Célunk tehát az, hogy visszacsábítsuk hozzászólóink közé azokat, akik érdemben akarnak hozzátenni híreinkhez, és célunk persze, hogy távol tartsuk azokat a kommenteket, amelyeknek a tartalomközlési szabályoknak, valamint a törvényeknek nem felelnek meg” – írja a delmagyar.hu.
Problémás pontok
Az interneten randalírozó trollok az újságoknak is ellenségeik. Egyrészt azért, mert ellehetetlenítik az egy-egy témával vagy cikkel kapcsolatos értelmes vitát, másrészt azért, mert – az új törvényben foglaltakkal visszaélve – komoly nehézségeket okozhatnak az egyes lapoknak. Így előfordulhat olyan is, hogy valaki a hozzászólásaival akár rendszeresen jogsértésekbe kever egy újságot, ennek pedig milliós büntetés is lehet a következménye.
Az ellenállás kreativitását mutatja, hogy a Médiatanács blogján már megjelentek az első, szándékosan durva hozzászólók, köztük olyan, aki saját magát minősíti válogatott jelzőkkel.