Az állatvédelmi törvény módosítására benyújtott előterjesztés szerint az önkormányzatoknak ebadót kellene szedniük, amelynek egy része hozzájárulna működőképességükhöz és egyben új munkahelyeket is teremtene.
"Csekély az ebadóból befolyt összeg" - mondta Kovács Péter, a közel 14 ezer fős Bonyhád jegyzője, amikor a kisváros 4 milliárd forintos éves költségvetéséhez hasonlította azt a nem sokkal több, mint 7 millió forintot, amit az ebadó bevezetését követő első évre számol az előterjesztés - egy ekkora (12-15 ezer fős) kisváros esetében. Az összeg felét az önkormányzat köteles lenne a megelőző beavatkozások elvégzésének támogatására - chipezés, ivartalanítás - fordítani, a másik felét szabadon felhasználhatnák.
A módosítást létrehozók úgy számolnak, az önkormányzatok a megmaradó összeggel csak jól járnak, "az eb nyilvántartásának adminisztratív terhei többszörösen megtérülnek, amellett, hogy az ebből származó bevétel kulcsfontosságú szerepet játszhat működőképességükben", ráadásul a tervezet szerint a megnövekedett adminisztrációból adódóan új munkahelyek is létrejöhetnek. Ezzel ellentétben Kovács Péter nem tartja reálisnak, hogy emiatt új munkahelyeket kellene létrehozni, és valószínű, hogy az önkormányzat számára a fennmaradó és szabadon felhasználható több mint 3 millió forintot is a helyi kutyamenhely fejlesztésére fordítják majd, mert másra nem futná. Az előterjesztés álláspontjával szemben érdemes szem előtt tartani azt a tényt, hogy a kezdeti, ebadóból befolyt összeg is évről évre csökkeni fog a kívánatos beavatkozásokon átesett állatok arányának növekedésével, éppen ezért előreláthatólag az önkormányzatok működőképességére és munkaerőpiaci helyzetére sem lesz nagy befolyással.
Menhard Evelin, a Futrinka Egyesület magyar vizsla fajtamentés csoport vezetője szerint évi minimum 10 ezer forint összegű ebadó már hatékonyan segíthetne az állatvédelmen. Persze kérdéses, hogyan fogadnának a menhelyek és az ebrendészeti telepek annyi kóbor állatot, ahány esetleg ennek bevezetése után az utcára tódulna, tekintve, hogy a jelenlegi 2-2,5 millióból 100 ezerrel sem igen bírnak.
A csoportvezető által felvetett összeg töredékét szednék most be - az összeghatár mérsékléstől mentesen évi 2000-3500 forint -, mégis, a törvénymódosító tervezet kapcsán is hasonló következményekre lehet számítani, mert a tapasztalatok azt mutatják, az emberek sajnálnának "ebadót" fizetni, hiszen eddig sem sokan költöttek kutyájuk egészségének megóvására. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jelenleg a hazánkban élő 2,5 millió kutyából csupán 5-10 százalék van chippel ellátva és ugyanennyi van ivartalanítva is.
Úgy tűnik, a kutyatartók nem ússzák meg, hogy pénzt kelljen költeni kedvencükre. Hiszen vagy ebadót fizetnek, vagy önmaguk végzik el a chipezést, ivartalanítást kutyájukon, ezáltal mentesülve az adó fizetése alól. "Minden kutya luxuscikk, éppen ezért muszáj költeni rájuk" - mondta Varga József állatorvos, a Család Utcai Állatorvosi Rendelő tulajdonos-ügyvezetője annak kapcsán, hogy elképzelhető, a kutyatartók inkább az utcára raknák állataikat, mintsem fizessenek értük. Holott az ebadót befizetni nemcsak a leendő, módosított törvény szempontjából fontos, hanem a kutyák miatt is, hiszen a szaporodás megakadályozása mellett a kanok ivartalanításával a prosztata-rendellenességeket lehet elkerülni, a szukáknál pedig az emlődaganat kialakulását csökkenteni.
Az állatvédelmi törvény módosítása az ebek chipezésének piaci átlagárát (regisztrációval együtt) 5-6 ezer forintban határozza meg, a hím kutyák ivartalanítása 12 ezer, a szukáké 18 ezer forinttól indul. A beavatkozások árának felső kategóriájába tartozik az a korszerű technikát igénybe vevő és a különféle altatási szintek közül választható műtét, amely 30-35 ezer forintig terjed.
Aki viszont sajnálja erre a pénzt, az vagy ebadót fizet (reménykedve abban, hogy minél hamarabb sorra kerül az abból finanszírozott műtétre), vagy elviszi kedvencét olyan rendelőbe, ahol pár ezer forintért elvállalják a beavatkozást, ami az orvos szerint akár az eb életébe is kerülhet.
Az előterjesztés fő gondolata, hogy a felelős állattartást és magatartást jogi és pénzügyi úton kikényszerítsék. Ám a gyakorlat azt mutatja - a menhelyek, állatvédők szerint is -, hogy nem a pénzbeli szankciók, hanem a tudatformálás hozza meg a változást. Erre jó példa Németország, ahol "átmeneti állatotthonok vannak, de ebadó nincs és még hírből sem tudják, egyáltalán kicsoda a sintér és mit csinál" - számolt be a Futrinka Egyesület ottani fajtamentő partnerszervezetéről megszerzett tapasztalatáról Menhard Evelin.
A fő irányvonal ellenére az előterjesztés azért igyekszik néhány ponton - például az állatkínzók esetében - a pénzügyi szankciók mellett tudatformálást elősegítő büntetést is kiszabni, ezért a kínzókat állatvédelmi oktatáson való részvételre és állatmenhelyen való közcélú munka végzésére köteleznék. Ám ez esetben a tudatformálást zászlajukra tűző menhelyek részéről van ellenállás, mert mint mondják, hátráltatnák munkájukat, és amúgy sem tudnának más feladatot adni nekik, legföljebb a futópálya melletti ürülékszedést.
