Felfüggesztették egy fideszes EP-képviselő mentelmi jogát
Az Európai Parlament kedden Strasbourgban felfüggesztette Hankiss Ágnes mentelmi jogát. A magyar néppárti EP-képviselőt hét éve vádolta meg rágalmazással Vásárhelyi Mária egy 2004. január 23-i televíziós műsorban elhangzott kijelentés miatt, amely a vádló szerint meggyalázta édesapja emlékét.
Az ügy már kétszer bíróság elé került, amely mindkét alkalommal felmentette Hankisst. A Legfelsőbb Bíróság azonban 2009-ben arra szólította fel a Budai Központi Kerületi Bíróságot (BKKB), hogy indítson új eljárást.
Az EP jogi bizottság azért javasolta a mentelmi jog felfüggesztését, mert a szóban forgó bírósági eljárás egy 2004-es eseményre vonatkozik, amikor Hankiss még nem volt EP-képviselő. Az ügy nem érinti Hankiss Ágnes európai parlamenti tevékenységét.
A magánvádas eljárást Vásárhelyi Miklós újságíró, az 1956-ban a második és a harmadik Nagy Imre-kormány sajtófőnökének lánya, Vásárhelyi Mária indította Hankiss Ágnes ellen nagy nyilvánosság ellen elkövetett rágalmazás és kegyetletsértés miatt még 2004-ben.
Hankiss a Hír Tv Péntek 8 című, 2004. január 23-i műsorának vendégeként Bayer Zsolttal a Nagy Imre-perről beszélgetve azt mondta, hozzájutott a bírósági iratokhoz, és megértette, miért ítélték halálra Gimes Miklós újságírót, akit többek között Vásárhelyi Miklós "juttatott akasztófára" - ismerteti az ügy előzményeit a Népszava.
Vásárhelyi Mária szerint Hankiss megpróbálta lejáratni elhunyt édesapját, azonban a pszichológus-írót - a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének akkori fideszes delegáltját - első fokon, 2005. júniusában felmentette a BKKB, azzal az indokkal, hogy Hankiss nem lépte túl a véleménynyilvánítás határait. Innentől az ügy a magyar jog "útvesztőjébe" keveredett: Vásárhelyi fellebbezett, mivel szerinte tényállítás hangzott el, amely viszont valótlan. A Fővárosi Bíróság (FB) az első fokú ítéletet 2006. februárjában hatályon kívül helyezte, és új eljárást írt elő, mivel döntésük szerint nem véleménynyilvánítás történt, ezért valóság-bizonyítást írtak elő.
A BKKB azonban három év múlva, 2009. februárban ismét felmentette Hankisst, ám az ítélet - a Nagy Imre-per iratai alapján - azt állapította meg: kijelentése "részben tényállítás, részben pedig személyes vélemény" volt. Akkor a perben tanúként hallgatták meg Rainer M. Jánost, az 56-os Intézet vezetőjét, aki elmondta: Vásárhelyi Miklós ugyan terhelő vallomást tett Gimesre, de ez nem állt ok-okozati összefüggésben Gimes kivégzésével. Az ítélet ellen Vásárhelyi Mária ismét fellebbezett, de az FB helybenhagyta a BKKB ítéletét. A Legfelsőbb Bíróság azonban "büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt" még 2009-ben mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és a BKKB-t új eljárásra utasította. Ehhez az eljáráshoz van szükség Hankiss mentelmi jogának felfüggesztésére, ám ezirányú kérvényét a bíróság csak tavaly júliusban küldte meg az EP-nek - írja a lap.