E szerint a magyar fiatalok nem érzik úgy, hogy nyitva állnának előttük a karrierlehetőségek, 45 százalékuk lenne hajlandó külföldre vándorolni jobb munka reményében.

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott elemzés szerint a fiatal alkalmazottak legfőképpen a munkahelyi nyomást érzik, ami hosszú távú megtartási és menedzsment problémákat okoz a vállalatok és az országok számára. A kutatás leszögezi: a fiatal tehetségek megtartása problémás lehet az "elkötelezettségi lista" alján lévő országokban, mint például Magyarország, amikor a gazdaság erősödni fog. A GfK Csoport Custom Research szektora 29 országban több mint 30.000 alkalmazott körében 2011 tavaszán készített tanulmányt az alkalmazotti elkötelezettségről. 

A kutatás megállapította, hogy a 18-29 éveseknek csak 21 százaléka erősen elkötelezett a munkaadója felé, szemben a hatvanas éveikben járók 31 százalékával. Ez a különbség a fiatalabbak és az idősebbek között világszerte több problémát is okoz: megosztott munkahelyek jönnek létre; sértődés alakul ki a generációk között; valamint akadályozza a fiatal, jól képzett tehetségek toborzását, megtartását és motiválását.Macedóniában, Franciaországban és Törökországban a 18-29 év közötti dolgozók közel egyharmada "erősen elkötelezett" munkáltatója felé, ez stabil és produktív helyzetet jelent a vállalatok számára. 

Az "elkötelezettségi lista" alján lévőknek, Magyarországnak és Csehországnak (6-6 százalék), valamint Szerbiának és Portugáliának (7-7 százalék) is nagyon különböző helyzettel kell szembenézniük: a fiatal tehetségek megtartása problémás lehet ezekben az országokban, amikor a gazdaság erősödni fog. A fiatal alkalmazottak 61 százaléka gondolja úgy világszerte, hogy vannak karrierlehetőségek számukra, de sokan vélik úgy, hogy ezt vagy egy másik munkaadónál, vagy pedig egy másik országban találják meg. Magyarországon ennél pesszimistábbak a fiatalok: mindössze 11 százalékuk érzi úgy, hogy nyitva állnak számukra karrierlehetőségek. A környező országokban ennél kedvezőbb a kép, de még itt sem érik el a nemzetközi átlagot: a cseh fiatalok 29 százaléka, míg a lengyelek 48 százaléka látja munkaerőpiaci helyzetét pozitívnak. 

Nemzetközi szinten minden tíz fiatal alkalmazottból hat aktívan munkát keres, vagy fog a következő hat hónapban, és negyvenegy százalékuk hajlandó kivándorolni, hogy új munkahelyet találjon. Míg a fiatal munkát keresők száma itthon valamelyest elmarad a nemzetközi átlagtól, (a 18-29 évesek fele szeretne legalább fél éven belül munkahelyet váltani) arányaiban némileg többen lennének hajlandóak (45 százalék) külföldre vándorolni egy jobb munkalehetőség reményében. Csehországban csak minden ötödik, Lengyelországban pedig minden harmadik fiatal lenne kész külföldön munkát vállalni.

Sok országban vannak áldozatai a munkahelyi nyomásnak a fiatalabb generáció körében. A fiatal alkalmazottak több mint harmada kényszerült elfogadni olyan állást, amellyel elégedetlen (36 százalék, vagy kényszerült más karriert választani (37 százalék) a gazdaság miatt. Úgy tűnik, hogy a fiatalabb alkalmazottaknak kell viselniük annak a terhét is, hogy a vállalatok húznak a nadrágszíjukon: 39 százalék szerint a munkaadójuk a recessziót arra használja, hogy többet kérjen tőlük, míg az idősebb munkavállalóknak csupán 24 százaléka vélekedik így. A fiatalok egyharmada amiatt is aggódik, hogy nincs elég forrás ahhoz, hogy hatékonyan végezzék munkájukat, szemben a hatvanas éveikben járók 22 százalékával.

A fiatalabb munkavállalók negyven százaléka gyakran érez stresszt a munkahelyén, és ez több mint bármely más korosztályban. Ezen felül, a fiatalok majdnem egyharmada érez nyomást arra, hogy tovább dolgozzon, mint a munkaidő vége. A fentiek eredményeképpen a fiatal alkalmazottak 39 százaléka elégedetlen a munkahely-magánélet egyensúlyával. Harminckét százalékuk érzi úgy, hogy a munkahelyi nyomás és stressz gyakran van hatással egészségére - öt ponttal többen, mint az ötvenes éveikben lévők, és tíz ponttal többen, mint a hatvanas éveikben lévők. 

A munkahelyi nyomás érzékelése a magyar piacon sajátos képet mutat: a munkahely-magánélet egyensúlya és a túlórázás a fiatal munkavállaló korosztály számára jelent az átlagosnál nagyobb problémát, addig a munkahelyi stressztől leginkább a 30-39 éves korosztály szenved, a munkahely elvesztését pedig az 50-59 évesek érzik leginkább fenyegetőnek. A nemzetközi adatokkal összehasonlítva a magyar munkavállalók sokkal gyakrabban érzik stresszesnek a munkájukat. Ötvennégy százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gyakran vagy mindig tapasztalja ezt, míg globális szinten a munkavállalóknak csak harminchat százaléka számolt be erről. Érdekes, hogy ennek ellenére a magyarok kevésbé érzik úgy, hogy a stressz hatással lenne egészségükre (18 százalék), mint más országbeli munkavállalók (28 százalék).