Gyöngyöspata az utóbbi két hónapban olyan eseményeken van túl, mint a Szebb Jövő Polgárőr Egyesület masírozása, a Véderő táborozása, vagy a Jobbik „cigánybűnözés” elleni demonstrációja. Horváth László kormánymegbízott mediátori irodákkal segítene.
Sokan sokféleképpen mondták meg a helyieknek, hogy mit hogyan kellene csinálniuk, ám azt kevesen kérdezték, mi maradt a felfordulás után. Mára csak a turisztikai forgalom rohamos csökkenése, az eladhatatlan ingatlanok és a kiélezett viták vannak Gyöngyöspatán. Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott szerint a helyieket hatalmas pszichés trauma érte, megkeseredettek és úgy vannak vele, hogy aki nem tud, vagy nem akar segíteni, az végérvényesen hagyja békén őket.
Vajon miért pont Gyöngyöspata adott megfelelő táptalajt egyes politikai szerveződéseknek, hogy a kialakult helyzetre hatásos politikai hecckampányt építsenek, holott Heves megyében sokkal rosszabb helyzetben levő települések is vannak? Matalik Ferencné, Gyöngyöspata alpolgármestere szerint e kérdésre a válasz az, hogy a faluban hosszú évek óta gyűltek már a problémák – sok apró lopás, garázdaság, idősek bántalmazása, melyek nem voltak megfelelően kezelve –, ráadásul a büntetéshez sem voltak kellő szankciók, ezért, mint fogalmaz: „most robbant ez a bomba". Matalik – aki a következő polgármester-választásig, azaz júlis 17-ig az országos vihart kavart „balhék” kellős közepén lemondott előző polgármestert, Tábi Lászlót helyettesíti, azelőtt pedig képviselőként dolgozott – kifejtette: az önkormányzatnál megjelentek bizonyos panaszok a jegyző és egyéb hatáskörökben, amik feltehetőleg nem találtak megfelelő meghallgatásra, és „való igaz, nem jól kezelték őket”. Ezt a nézetet osztja Horváth is, aki szerint a helyi önkormányzat nem kellő elszántsággal és határozottsággal élt a jog adta lehetőségekkel, és "bizonyos jelenségekkel szemben nem lépett fel erélyesen".
Mint a kormánymegbízottól megtudtuk, a kis Heves megyei településen a kampányolással járó viták kialakulását akadályozza a mai napig fenntartott rendőri jelenlét, amire a kormány százmilliós nagyságrendben költött, és ennek még közel sincs vége, hiszen a rendvédelmisek munkájára a polgármester-választás miatt a közeljövőben is fokozottan szükség lesz. „Az elmúlt időszakban világossá vált, a problémákat nem költségvetési eszközökkel, a rendőri jelenlét felszíni érzéstelenítésével lehet megoldani, hanem konfliktuskezelő és megelőző mediátori irodák létrehozásával. Ezek ugyanis gyökerüknél ragadják meg a problémát és az életet visszaállítják a normális kerékvágásba, amire a politikai pártok távozása és a kampány után égetően szükség lesz” – vélekedett Horváth.
Ennek szellemében május 18-án Gyöngyöspatán megnyílt az első tanácsadó iroda, ahol a kormányhivataltól kirendelt szakemberek az önkormányzattal együttműködve heti rendszerességgel, a pszichés problémáktól a jogi tanácsadáson át a nyugdíjig nyújtanak ingyenes segítséget a helyieknek. Horváth abbéli reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés sikeres lesz. Ez persze kérdéses, mert az első héten négy lakos vette igénybe a szolgáltatást, akik jogi tanácsokat kértek. Arra a kérdésünkre, hogy mennyi költséggel jár az iroda működtetése, a fideszes országgyűlési képviselő elmondta: ez nem jelent terhet az államnak, csak a benzinköltség járhat pluszköltséggel, így tehát nem szaporodik a gyöngyöspatai helyzet orvoslására fordított – sokak ellenszenvét kiváltó – összeg.
Az alpolgármester-asszony valódi megoldásnak és segítségnek látja a tanácsadói irodát, amely addig üzemel, míg igény van rá, és ha csökken az érdeklődés, akkor nagy valószínűséggel megszüntetik. „Ha a választás során megnyugtató polgármester kerül az élre, akkor rá egy hónapra már közel sem biztos, hogy szükség lesz az irodára” – osztotta meg velünk a közeljövőre vonatkozó elképzeléseit Matalik.
A tanácsadói iroda megnyitása egyedülálló kezdeményezés Heves megyében, és ha sikeres lesz, akkor az ország más részeiben is alkalmazzák majd a modellt. Horváth meggyőződése, hogy ez önmagában nem csodaszer, tehát nem elég a problémák orvoslására, de arra jó, hogy az emberek ne érezzék azt, hogy magukra vannak hagyva. Még ha néha így gondolják is.