Budapest vezetése szerint nagyobb publicitást jelent az, hogy a közeljövőben várhatóan megváltozik a Fővárosi Közgyűlésből tudósítás lehetősége. A változás elsősorban az operatőröket érinti, akik a közgyűlés ülésén a Városháza felvételeit lesznek kénytelenek használni, ha kiépül az új technika. Az ellenzék tiltakozik.
A főváros vezetésének szándékai szerint hamarosan már csak a közgyűlés szüneteiben dolgozhatnak a fotósok és az operatőrök az ülésteremben. A Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója a hvg.hu-nak elmondta: az operatőrök és a fotósok akkor és csak akkor nem dolgozhatnak majd az ülés közben, ha kiépül az új videórendszer, addig nem változtatnak a módszeren. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az operatőrök megkaphatják majd az ülés felvételének azon - a Városháza által készített - részleteit, amelyekre igényt tartanak.
Persze ez azt is jelenti, hogy a tévések az ülésről saját felvételeket nem készíthetnek, be kell érniük a hivataltól kapottakkal. Szűcs Somlyó Mária a változtatást azzal indokolta, hogy a fotósok és az operatőrök zavarhatják a közgyűlés munkáját. Mint mondta: ez nem jelenti a fotósok és az operatőrök kitiltását, mert ha akarnak, bent lehetnek az ülésteremben, de amíg a munka zajlik, nem forgathatnak.
Kérdés persze, hogy ha nem dolgozhatnak, miért akarnának bent maradni. Az, hogy a fotósok és az operatőrök nem mozoghatnak szabadon a teremben, nem új. A tavaly őszi önkormányzati választás után az új, fideszes többségű testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzat (szmsz) értelmében a fotóriporterek és a kameramanok már nem mehettek be a terem belső részébe, csak a széléről készíthettek felvételeket. Ez így maradt akkor is, amikor év elején a városvezetés átköltöztette a közgyűlést a Váci utcai Újvárosházáról a hivatal Városház utcai épületének dísztermébe.
"A kamerának nincs hangja"
Az új szmsz egyébként jelentősen korlátozza az ülésteremben folytatható tevékenységek körét: nem szabad enni és inni (csak palackozott vizet vagy üdítőt), telefonálni vagy egyéb - nem a közgyűlés munkájához szükséges - elektronikus berendezést használni, olvasni (a közgyűlési anyagok kivételével), továbbá magánbeszélgetést folytatni. Arról, hogy ez így is legyen, az ülést vezető elnök gondoskodik.
Az újságírók választhatnak majd: helyet foglalhatnak az ülésterem vendégsoraiban - ahol asztalok hiányában a tapasztalatok szerint nehéz dolgozni - vagy tudósíthatják a közgyűlést a Városháza sajtóközpontjából, utóbbi esetben kivetítőn nézhetik a testület munkáját. A kommunikációs igazgató szerint ezzel csak kényelmesebbé teszik az újságírók munkáját és nagyobb publicitást biztosítanak a Fővárosi Közgyűlésben zajló munkának.
Nem így látja a helyzetet Horváth Csaba; az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint felháborító, hogy a városvezetés tovább korlátozza a média képviselőinek munkáját. "Ez a sajtószabadság további felszámolása, az orbáni módszer kiterjesztése. A budapestiek jogos igénye, hogy ne a Tarlós István által irányított és cenzúrázott módon ismerhessék meg, milyen minőségű munka zajlik a közgyűlésben" - mondta lapunknak a szocialista politikus.
"Tarlós István mindig Demszky Gáborhoz méri magát. Demszky nem félt az újságíróktól, szabadon mozoghattak az ülésteremben. Tarlós ellenzékben élvezhette ennek előnyeit, de úgy tűnik, vezető pozícióban már nem tetszik neki a demokrácia" - tette hozzá Horváth Csaba, aki szerint az operatőrök nem zavarják a testület munkáját; úgy fogalmazott: "a kamerának nincs hangja".
Biztos, hogy jogot sért
Kaltenbach Jenő, az LMP frakcióvezetője szerint a tervezett lépés az önkormányzati törvényt biztosan sérti, de könnyen lehet, hogy az alkotmányt is. Mint lapunknak elmondta: a nyilvánosság eszköze a sajtó, és ebbe beletartozik a képi tartalom is. A frakcióvezető hozzátette: a legmesszebbmenőkig ellenzik ezt a változtatást, ha szmsz-módosítás formájában a közgyűlés elé kerül, nem fogják támogatni, és elképzelhető, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben.
"A sajtó kizárásával nem értek egyet, de azzal sem, hogy némelyik politikai párt show-nak tekinti a közgyűlést, rendszeresen tartanak valamilyen akciót és arra direkt rászervezik a sajtót" - mondta a hvg.hu-nak a Jobbik fővárosi frakcióvezetője. Losonczy Pál ezzel az áprilisi közgyűlésen történtekre utalt, amikor hajléktalan szervezetek tartottak hangos tiltakozó akciót, amelyet szerintük az LMP szervezett. Losonczy ezzel együtt sem ért egyet a sajtó közgyűlésbeli tevékenységének korlátozásával. Mint mondta: a Jobbik frakciója akár előterjesztés formájában is jelzi a városvezetésnek, hogy "nem a sajtó kizárása a megfelelő reakció".
| A parlamenti modell |
Az Országgyűlésben már az év elején megnehezítették az újságírók munkáját. Az állandó parlamenti belépőkártyával rendelkező újságírókat február elején tájékoztatták arról, hogy a jövőben csak az épület IV-es kapuját használhatják. Az újságírókat és az operatőröket a pulpitus feletti páholyba száműzték, míg korábban a képviselői padsorokkal egy szinten, a képviselők közvetlen közelében dolgozhattak. Az operatőrök sem az ülésteremben, sem az azt körülvevő folyosókon nem forgathatnak, erre kizárólag az északi társalgóban van lehetőségük, jóllehet az rendszerint üres, a képviselők inkább a déli társalgót preferálják. Kövér László házelnök tavaly novemberben az MTI-nek adott interjújában úgy fogalmazott: „nem látom be, hogy a sajtószabadság elidegeníthetetlen része lenne az, amikor mozsárágyú nagyságú teleobjektívvel fotózzák a parlamenti képviselők asztalait”. |
