Várhatóan "a következő napokban, hetekben" derül ki, mi lesz a sorsa a Budapesti Corvinus Egyetemnek, amely egy a múlt héten kiszivárgott felsőoktatási koncepció szerint elveszítheti önállóságát. Bizonyos átalakításokat az intézmény vezetése és a hallgatók egy része is indokoltnak tart; a corvinusosok ugyanakkor nagyobb transzparenciát követelnek; meg akarják ismerni a kormány érveit, mielőtt végleges döntés születik. A diákokat némileg megosztja az a kérdés, hogy érvek felsorakoztatásával vagy tiltakozó akciókkal védjék meg egyetemüket.
Konkrét eredmények nélkül zárult kedden délután a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora közötti - öt más felsőoktatási intézmény vezetőjével együtt folytatott - egyeztetés. (A megbeszélésen a Corvinus vezetőjén kívül az Óbudai Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Moholy Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora vett részt.)
Hoffmann Rózsa az egyeztetést követően az MTI tudósítása szerint elmondta: amíg a parlament nem dönt végérvényesen a felsőoktatásról szóló törvényről, addig az intézmények végső névsora sem alakul ki. Az államtitkár szerint a Corvinus bezárásáról szóló hírek azért röppenhettek fel, mert az egyeztetések első körébe a kutatással foglalkozó egyetemek vezetőit hívták meg, s ebbe a körbe a Corvinus nem tartozik bele. Az államtitkár közölte: a döntés eredményeképpen egy versenyképes, magas színvonalú, de átláthatóan és racionálisan működő rendszert építenek majd ki.
Amint azt az Origo a múlt héten megírta: egy kiszivárgott felsőoktatási reformkoncepció szerint a kormány a következő három évben összesen 88 milliárd forintot vonna ki a felsőoktatásból, a jelenleg működő 29 államilag finanszírozott egyetemből 12 maradna meg, az egyetemi férőhelyek száma pedig – a Széll Kálmán Tervben foglaltaknak megfelelően – a jelenlegi 54 ezerről a ciklus végére 30 ezerre csökkenne. A koncepcióban a Corvinus egyetem nem szerepel a megmaradó intézmények közt.
Valami mindenképp változik
Az államtitkárral való egyeztetés után Mészáros Tamás a Közgáz épületében tájékoztatta a hallgatókat a megbeszélés eredményéről. Konkrét híreket persze ő sem tudott közölni, óvatos optimizmusával azonban igyekezett megnyugtatni az egyetemistákat. Hangsúlyozta: ígéretet kapott Hoffmann Rózsától arra, hogy a konkrét döntés előtt ismét egyeztet az egyetem vezetésével. A rektor elmondása szerint erre "a következő napokban, hetekben" kerülhet sor.
Mészáros Tamás nem akarta minősíteni az egyeztetésen részt vevő öt másik egyetemet, ám azt elmondta, hogy a többi intézmény működésével szemben hangoztatott érvek a Corvinus esetében nem állják meg a helyüket. Mint mondta: a Corvinus Egyetem működése stabil, az intézmény nemzetközi szinten is elismert, színvonalas oktatást nyújt 18 ezer hallgató számára.
Abban azonban a rektor is biztos, hogy az egyetem működése változni fog, ennek szükségességét részben Mészáros Tamás is elismerte. Kijelentette: a Corvinuson túl sok szakon túl sokféle képzés zajlik, több forrást és energiát kellene fordítani a kutatásra, valamint a jelenleginél "nemzetközibbé" kell tenni az intézményt. A diákok kezdeményezésére a rektor megígérte: létrehoznak egy tárgyaló csapatot, amely a további - immár csak az államtitkárság és a Corvinus közötti - egyeztetéseken képviselik majd az intézményt.
Transzparencia kell
A tájékoztatót követően a rektor részt vett a Rajk László Szakkollégium - nemcsak "rajkosok" részvételével zajló - hallgatói fórumán, ahol elmondta: az egyetemi férőhelyek csökkentése demográfiai okokból indokolt, de nem ilyen mértékben. Már csak azért sem, mert ez ellentmond a konvergenciaprogramban vállaltaknak. (Magyarország korábban azt vállalta, hogy 2020-ig a jelenlegi 23-ról 40 százalékra nő a 30-34 évesek között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya - olvasható a HVG legfrissebb számában.)
Mészáros Tamás szerint a Corvinus pénzügyi szempontból sincs rossz helyzetben; a válság ellenére nem kellett leépíteni vagy béreket csökkenteni. A rektor kijelentette: a kormány által tervezett forráskivonás csak épületek felszabadításával és az oktatók nyugdíjkorhatárának csökkentésével érhető el.
Ilyés Márton, a Rajk László Szakkollégium igazgatója szerint nagyobb transzparenciára van szükség, arra, hogy megismerjék a végleges döntést megalapozó érveket, amelyekkel adott esetben vitatkozni tudnak. A hallgatók meg akarják ismerni a felsőoktatás koncepcióját, ugyanakkor az egyetem vezetésétől is azt várják, hogy konkrét javaslatokat fogalmazzanak meg az intézmény jövőjét illetően, amennyiben arra a jövőbeni egyeztetések során szükség lesz.
Az igazgató szerint sok baj van a magyar felsőoktatással, így a Budapesti Corvinus Egyetemmel is; kifogásolta például, hogy a felsőoktatási intézmény nem szerepel a világ legjobb 500 egyeteme közt.
Jobb együtt
A hallgatói fórumon elhangzottak egyébként jól mutatják az aktív egyetemi életben részt vevő diákok megosztottságát az ügyben. Az egyetemisták egy része radikálisan ellenzi a tervezett változásokat, ők nem a tárgyalásokra, hanem a tiltakozásra helyeznék a hangsúlyt. Akadt olyan vélemény, amely szerint a jelenlegi helyzetben nem volna szabad arról vitatkozni, hogy milyen problémákkal küzd a Corvinus, inkább egységesen kellene fellépni az intézmény megmaradása érdekében.
Mások szerint azonban az egyetemnek akkor is változni kell, ha az intézmény mégis a jelenlegi formájában működhet tovább. A hallgatók egy része nem tartja ördögtől valónak az integrációt sem, álláspontjuk szerint racionalizációra mindenképp szükség van. Ugyanakkor úgy vélik: a hallgatói létszám csökkentése helyett inkább a képzésben résztvevők munkaerőpiaci igényeknek megfelelő átcsoportosítására kellene figyelmet fordítani.
A hallgatók abban nagyrészt egyetértenek, hogy a Corvinus Egyetem közgáz karainak (a gazdálkodástudományinak, a közgazdaságtudományinak és a társadalomtudományinak) együtt kell maradnia akkor is, ha netán feldarabolnák és másik intézménybe integrálnák a Corvinust, vagy annak egy részét. A rektor erre reagálva elmondta: ahhoz nem adja a nevét, hogy a 2003-ban a Corvinus részévé vált agrártudományi karokat (az élelmiszertudományi, a kertészettudományi és a tájépítészeti karokat) leválasszák.
Mészáros Tamás ezt azzal indokolta, hogy az eszközigényesebb agrártudományi képzésnek köszönhetően a Corvinus többletforráshoz jutott, az agrárképzésben részt vevők "cserébe" corvinusos diplomát kapnak. Úgy fogalmazott: "mi használjuk az ő pénzüket, ők használják a mi nevünket".
