A Hivatásunk védelmében elnevezésű akción szerzett jogaik védelmében tiltakoznak a rendvédelmi dolgozók pénteken, az április 11-22. közötti, 15 ezer munkavállalót megmozgató demonstrációsorozat folytatásaként, mivel a kormány továbbra sem bocsátkozik érdemi tárgyalásba a szakszervezetekkel. A pénteki tüntetésen részt vesz a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és cigány polgárőrök is.
„A cél, hogy kompromisszumos megoldás szülessen. A kérdés csupán az, a kormány mit is akar valójában” - mondta a hvg.hu-nak Pach Dániel, a hat kisebb rendőr-szakszervezetet tömörítő Rendőr Szakszervezetek Védegyletének elnöke. A rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíjának eltörlése a kormány reformcsomagjának, a Széll Kálmán-tervnek és az erre épülő konvergenciaprogramnak a része. Közeleg a július elseje, amikor is megalkotják az erre vonatkozó törvényt, felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjakat és az év végéig új nyugdíjrendszer születik. Május van, és az érintettek továbbra sem tudnak részleteket a kormány elképzeléséből. Kónya Péter, a Demonstrációs Bizottság és a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy március vége óta nem volt érdemi tárgyalás a kormány és a szakszervezetek között, ezért csak akkor nem szerveznek további demonstrációkat, ha jogilag és politikailag is megállapodás születik. Az FRDÉSZ elnöke abbéli reményeit fejezte ki, hogy hamarosan feloldódik az állóháború. Mégis, kicsi az esély arra, hogy eredménnyel záruljon a pénteki esemény.
Időközben a május 6. nemcsak a Demonstrációs Bizottság által megrendezett rendvédelmi demonstráció, hanem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Irodaházában megtartandó kormányzati érdekegyeztető fórum időpontja is lett. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete felháborítónak tartja, hogy a kormány a Rendészeti Érdekegyeztető Fórumhoz két másik közszférával kapcsolatos érdekegyeztető fórumot csapott hozzá. A Belügyminisztérium szervezésében, a demonstráció előtt két órával rendezik meg a Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fórumát (RÉF), ahol a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT), az Országos Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT) és a rendvédelmi szervek képviselői vesznek részt. Nem tudni, pénteken ki folytatja le az egyeztető tárgyalásokat. Egyes információk szerint a legesélyesebb Gál András közigazgatási államtitkár, aki elsősorban a köztisztviselők problémáival foglalkozik. Bár az sem kizárható, hogy a fórumot kihirdető Felkai László államtitkár vagy akár Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is jelen lesz. A szakszervezeteket Kónya Péter – a demonstrációsorozat szervezője – képviseli majd az érdekegyeztető fórumon; a részvétel ellenére jelzi, nem értenek egyet azzal, hogy egy időben tárgyalják az összes rendvédelmi dolgozó problémáját és konzultáció folyik majd a köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre és rendvédelmi dolgozókra egyaránt vonatkozó, egységes közszolgálati életpályamodell bevezetéséről.
Ez már az előző Orbán-kormány elképzelései között is szerepelt, amit most minden jel szerint a kétharmados parlamenti többséggel meg tudnak és meg is akarnak valósítani. „Érdekes ez a kurtán-furcsán összehívott egységes, mégis sokrétű érdekérvényesítés” – szögezte le Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, majd hozzátette, bármiféle eredmény születik is, a szakszervezetek bizalma végérvényesen megrendült. Elkeserítő, hogy felelős politikusok a sarkalatos törvényeket egyéni képviselői módosító indítvány alapján hozzák meg a parlamentben. A rendvédelmi dolgozók szemében a kormány elvesztette hitelét. Erre jó példa a tavaly októberben Pintér Sándor által néhány szakszervezettel kötött, cafeteriára vonatkozó megállapodás, amiért cserébe a belügyminiszter az akkori demonstráció elhalasztását kérte. Később a megállapodást egyéni indítvány beterjesztésével és elfogadásával felrúgták. Bárdos hangsúlyozta, tanultak az esetből, ezért vált kétségessé a mostani demonstráció elhalasztására vonatkozó újabb belügyminiszteri „ajánlat”, ami a halasztásért a tárgyalások megkezdését ígérte.
Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke megjegyezte, a kormány biztosan nem figyeli a médiát, ezért tették az érdekegyeztető fórumot a demonstráció időpontjára. Majd hozzátette, nem sok jóra számít a tárgyalások végkimenetelét illetően. Mégis, pozitívum, hogy így legalább első kézből értesíthetik a demonstráción résztvevőket a kormánnyal lefolytatott tárgyalások eredményéről. Pach Dániel, a Rendőr Szakszervezetek Védegylete (RSZV) elnökének meglátása szerint nem lesz érdemi megállapodás, ennek ellenére előrelépés is lehet azzal, hogy a kormány leütötte azt a labdát – a pénteki demonstrációt –, amit feldobtak. Az viszont nyitott kérdés, hogy a szándék hátterében valóban az érdemi tárgyalások megkezdése áll, vagy csak a július 1-i törvényalkotásig húzzák a fennmaradó időt mindezzel. Pach szerint azért nem folyik érdemi tárgyalás, mert politikai döntés van a megalapozott, átgondolt, szakmailag alátámasztott elképzelések helyett. Ha a kormány nem tud elfogadható koncepciót mutatni, és egyeztetések nélkül viszi véghez akaratát, akkor további eszközökhöz folyamodnak. Hangsúlyozza, hogy számukra a demonstráció eszköz, nem cél. Nem a Kossuth téren fog eldőlni a szolgálati és korkedvezményes nyugdíj ügye, hanem a tárgyalóasztalnál.
A demonstrációnál hatásosabb eszköz lehet a nemzetközi szakszervezetekkel kötött megállapodás. Ennek értelmében, ha a magyar fél kéri, akkor a horvát rendőrszakszervezet szolidaritási sztrájkjog keretében teljesen lezárja a horvát-magyar határátkelőhelyeket. Vagyis az érdekérvényesítő szervezetek tarsolyában vannak még a demonstrációknál erélyesebb, hatásosabb eszközök, amelyek nemcsak a feszültségek levezetésére, hanem az érdemi tárgyalások kieszközlésére valók. Nem kizárólag déli szomszédaink álltak az ügy mellé, jelképes támogatás érkezett Németországból is, ahonnan 27 tűzoltó vesz részt a demonstráción, Ausztriából pedig védőruhát kaptak a magyar tűzoltók, miután saját egyenruhájuk használatát megtiltották számukra. Mindemellett a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívhatják a demonstrálók, mert a parlamentnél tartott fáklyás felvonulással egy időben a kormány EU-s nagyköveteket fogad az Országházban.
A szakszervezetek szerint a rendőrök elkeseredettek, feldúltak. Remélhetőleg a demonstráción nem lesz szélsőséges pártszerveződések általi rendbontás, ahogy ellentüntetők sem. Ha ez mégis megtörténik, akkor a rendőröknek a saját demonstrációjukon a szolgálatban lévő kollégákat kell segíteniük az ellendemonstrálók ellen. A HTFSZ és a FRDÉSZ nem kifogásolja, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai is részt vesznek a rendvédelmi dolgozók pénteki demonstrációján – Kónya Péter úgy fogalmazott, vannak olyan közös célok, melyeknél félre kell tenni a konfliktusokat, a politikai nézeteket, „a lényeg az összefogás”. Pach Dániel véleménye szerint ugyanakkor nem szerencsés, hogy a rendvédelmi szervezetek dolgozóin kívül, más civil szerveződések, támogató szervezetek is részt vesznek a gyalogos demonstráción, mert így nehezebb kiszűrni a provokátorokat. Ez a Kossuth téri helyszín szervezőinek felelőssége, hisz azt a rendezvényt ők biztosítják. Ezért hozott olyan döntést az RSZV, hogy a 13 órakor kezdődő autós demonstráción vesznek részt, több hasonlóan gondolkodó szakszervezettel együtt.
Az ellenzéki pártok határozottan támogatják a rendvédelmi dolgozókat, ami számukra nem feltétlenül közös célokat, mint inkább a közös „ellenség” elleni harcot jelenti. A különféle politikai pártok úgy érzékelik, hogy a rendvédelemben megrendült a bizalom a kormány iránt; emellett a közelmúltban önszerveződő, a közrend, közbiztonság fenntartásának látszatát mutató szerveződések indultak. Pach szerint ugyanakkor a kormánynak nem jó üzenetet közvetít, hogy egyes szakszervezetek jó kapcsolatot ápolnak az érintett felekkel, mert ez egyáltalán nem segíti elő az érdemi tárgyalásokat. Ám, bármilyen nehéz is a helyzetük, a rendőrök nem tagadják meg a parancsot – nem is tagadhatják, mert a katonai bíróság akár letöltendő szabadságvesztést is kiszabhat ezért –, így nem a közeljövőben, hanem hosszú távon rendül meg a rendvédelem és ugrik meg a pályaelhagyók száma. Ezáltal egy-két éven belül az Európai Unióban hazánknak lehet a legalacsonyabb szintű rendvédelme, amit a kormány a saját bőrén fog tapasztalni.