Az idei középszintű történelemérettségin a választható esszékérdések között szerepelt a jobbágyfelszabadítás, a rendszerváltás, az alkotmány és Mátyás király. Történelemtanárokat kérdeztünk arról, szerencsés-e bő egy héttel az új alkotmány aláírása után az alkotmányozást is bevonni az érettségibe.
Muhi csata, második világháború, ellenreformáció, Magyarország 18. századi társadalma, az Egyesült Államok történelme: az idei középszintű történelemérettségi első - egyszerű, rövid választ igénylő - részében ezek a témák is felbukkantak. A szöveges, kifejtendő esszéfeladatok között a jobbágyfelszabadítás, a rendszerváltás, az alkotmány és Mátyás király szerepelt.
Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a hvg.hu-nak elmondta: az alkotmányokra (a rendszerváltás előtti és az 1989-ben módosított alkotmányra – a szerk.) vonatkozó kérdés, bár jogszerű volt, mégsem szerencsés idén az új alkotmány miatt - a jelenlegi átmeneti helyzetben - az érettségiben szerepeltetni.
A Történelemtanárok Egylete az illetékesektől már korábban megkérdezte, hogy tervezik-e az alkotmányozást bevenni az idei érettségibe. Akkor ezt a választ kapták: „A ma hatályos érettségi követelmények (2005-ös érettségi követelmények) két témakörben is lehetővé teszik az alkotmányról való kérdezést, az egyik a 12.1. alapvető állampolgári ismeretek, a másik a 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.”
Miklósi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az alkotmányok nagyon fontosak az oktatásban, és tanítani kell őket, illetve tanulniuk kell róluk a diákoknak. Két év múlva már az érettségin is történelmi kontextusba helyezve lenne szerencsésebb erről kérdezni a tanulókat – tette hozzá.
Edényi László történelemtanár, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy az alkotmányozással kapcsolatos feladat nem okozhatott gondot a felkészült diákoknak, akiknek nem politikai nézeteikről, nem az aktuális, új alkotmányról kellett véleményt kifejteniük, hanem az 1989-es módosítás és az 1949-es alkotmány szövegét kellett összehasonlítaniuk. Ennek kapcsán Edényi hangsúlyozta, hogy ez választható feladat volt, és azok a diákok lehettek előnyben, akik tanárukkal eljutottak idáig a tananyagban.
| Alkotmány? Alkotmány! |
A tavalyinál kicsit nehezebbek voltak az idei középszintű történelem érettségi írásbeli feladatai - mondta Fazekas Csaba, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke az MTI-nek. Véleménye szerint az 1949-es és az 1989-es alkotmány szövegeinek összehason-lításához a forrásszemelvényeket jól választották ki, de a feladat időzítése nem volt szerencsés annak ellenére, hogy „ nem voltak aktuálpolitikai áthallásai”. (Forrás: MTI) |
Edényi egyébként éppen áprilisban tanította ezt az anyagrészt a Zrínyi Gimnázium végzőseinek, felhívva a diákok figyelmét az új alkotmány megszületésére. Hangsúlyozta a tanításkor azt is, hogy az új alkotmány csak 2012. január elsejétől lép majd életbe. Ami a 89-es és a 49-es szövegek összehasonlítását illeti, Edényi elmondta, hogy a diákoknak a megfogalmazás finomságaira kellett ügyelniük. Így tehát a 49-es alkotmány „a nép érdekeinek megfelelően” biztosította a szabadságjogokat, a 89-es módosítás viszont feltétel nélkül mindenkire kiterjesztette az alapvető jogokat, megkülönböztetés tehát ebben az alkotmányszövegben már nincs.
Tavaly a középszintű érettségin az esszékérdesek között a görög hitvilág, a honfoglalás kori társadalom, Hunyadi János törökellenes harcai és a dualizmus gazdasága is szerepelt. (A megadott nyolc témából hármat kellett kifejteni.) Az emelt szintű vizsgán többek között Bethlen Gábor fejedelemsége, a nők modern kori helyzete, a dualizmus korának nemzetiségpolitikája, a Frank Birodalom és a demokratikus jogállamiság elemzése közül választhattak az érettségizők, akiknek a megadott tízből két magyar és két egyetemes témát kellett kidolgozniuk.
Történelemből középszinten 86 396, emelt szinten 6265 diák írásbelizett ma. Középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is írásbeliztek diákok. A középszintű írásbeli vizsga 180 percig tartott és két feladatsorból állt: egyszerű, rövid választ igénylő és kifejtendő feladatokból. A feladatsor 60 százaléka a magyar, 40 százalékba pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódott. Az emelt szintű vizsga 240 perces volt és szintén két feladatsorból állt.
20. feladat |
Mutassa be a források és saját ismeretei alapján a rendszerváltással bekövetkezett fordulatot Magyarország közjogi viszonyaiban! Válaszában az államforma, az alkotmányos berendezkedés és az emberi jogok kérdéskörére térjen ki!
„1. § Magyarország: népköztársaság. 2. § A Magyar Népköztársaság szocialista állam. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. 63. § A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól. 64. § A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot.” (A rendszerváltás előtti Alkotmány)
„1. § Magyarország: köztársaság 2. § A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A Magyar Köztársaságban minden demokratikus hatalom a népé. Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. 60. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret a vallás szabadságára. A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. 61. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.” (Az 1989-ben módosított Alkotmány) |
Infók a 2011-es érettségiről – percről percre
Íme, a történelemérettségi feladatai és megoldásai
