A Gulyásleves címet viselő írás szerint - amely a hetilap pénteken utcára kerülő nyomtatott kiadásában jelenik meg, de az online változaton már csütörtökön olvasható volt - a magyar alkotmány megújításra szorul. A jelenlegi alaptörvény "jogi katyvasz", amely részben a kommunista érából, részben 1990-ből, a szovjet tömb összeomlásának idejéből, részben pedig tavalyról származik, amikor a Fidesz kétharmados többséget szerzett.

Egy alkotmánynak azonban a politikai alkuk felett kell állnia. Ha mindegyik párt hozzájárul a létrehozásához, azzal legitimációja erősödik, és nehezebb módosítani is. Az elmúlt egy évben ugyanakkor a kormány félretolta és elidegenítette az ellenzéket. Korábban független szervezeteket számoltak fel, vertek béklyóba, illetve politikai kinevezettek vették át felettük az ellenőrzést. Új szervezetek tűntek fel, mint például a médiatanács, és tagjaik mindegyike túlságosan is gyakran a Fidesz jelöltje - tette hozzá a lap.

A szocialisták, a "zöld-liberális" LMP és a "szélsőjobboldali Jobbik" egyaránt több konzultációt és népszavazást követel. Ám mivel az alkotmánytervezetről már tavaly nyár óta folynak a tárgyalások, a kormány mindössze egy hónapot adott a jogászoknak a vitára - írta a The Economist. A folyóirat szerint az alkotmányt április 18-án meg fogják szavazni, és Schmitt Pál, "a puha modorú, Fidesz-hű" államfő várhatóan április 25-én aláírja. Az ellenzékkel folytatott tárgyalások helyett a kormány kérdőíveket osztott ki nyolcmillió választónak, és megígérte, hogy figyelemmel lesz válaszaikra.

Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki az új változat egy részét "iPadjén vázolta fel", kijelentette, hogy a Fidesznek kétharmados többsége jogot ad az alkotmány megváltoztatására. Hozzátette, hogy alkotmányos kérdésekben nem lehetséges a népszavazás. A szocialisták és az LMP bojkottálja a folyamatot - a Jobbik ugyanakkor nem -, és Szájer József szerint a bojkottal e pártok a választóik iránt viselt felelősségüket "durván megtagadják". A Fidesz azonban "most azt aratja le, amit maga vetett": amikor Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felszólalt a parlamentben, a Fidesz képviselői kivonultak - áll a The Economist írásában.

A hetilap szerint a dokumentum történelem és modernség elegye. A kereszténységre, a Szent Koronára, a határokon kívül élő magyarokkal fenntartott kapcsolatokra vonatkozó kitételek, a házasság férfi és nő egybekeléseként történő meghatározása, valamint a visszatérő utalások Magyarország történelmi alkotmányára a jobboldal elégedettségének megőrzését szolgálják. A zöldek a környezetvédelem és a biológiai sokszínűség melletti elkötelezettséget fogják üdvözölni - áll a The Economist cikkében.

A lap szerint az alkotmánytervezet merít az EU alapjogi chartájából, ám a chartával ellentétben nem helyezi kimondottan törvényen kívül a szexuális orientáció alapján történő megkülönböztetést. Szájer József szerint ezt a problémát megoldja "a minden egyéb körülmény" kitétel, ám "a melegeknek és a liberálisoknak ez nem tetszik". A szomszédos országok pedig azon idegeskednek, hogy az utalások a külföldön élő magyar nemzetiségre "irredentának tűnhetnek", és lehetővé tehetik, hogy a kettős állampolgárok szavazati joghoz jussanak - áll az írásban.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes véleményezésre kérte fel a Velencei Bizottságot, az Európa Tanács tanácsadói szervezetét. A válasz az volt, hogy a kormány eljárása az átláthatóság hiányát mutatta, a kormányzat elmulasztotta a megfelelő konzultációt a közvéleménnyel vagy az ellenzékkel, és siettette a folyamatot. A Fidesz azonban "át fogja hajtani" az alkotmányt - fejeződik be a The Economist cikke.