Lassan ugyan, de közeledünk az alkotmányozási folyamat finiséhez. A tervezet szövegéről a parlamentben és a sajtóban is vitáznak. Többek között az is felmerült: mi szükség van a korábban nem az alkotmányban, hanem alacsonyabb rendű törvényekben szabályozott kérdések alaptörvénybe történő beemelésére? Kérdés, hogy ezek jó vagy rossz döntésként értelmezhetőek, s milyen következményekkel számolhatunk így. Bár a tervezet – akár jelentősen is – átalakulhat még, a jelenlegi ismereteink alapján és Drinóczi Tímea alkotmányjogász segítségével sorra vettük, melyek azok a szabályozások, amelyek új értelmet nyerhetnek így.

Az egyik nagyobb vitát például a jogos önvédelem kérdése vetette fel. A „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a szabadsága, illetve a személyi biztonsága ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához", illetve a „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a tulajdona ellen intézett, illetve a tulajdonát közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához" mondatokat tervezi ugyanis a kormánypárt beemelni az új alkotmány szövegébe. „Úgy tűnik, hogy a tervezethez benyújtott módosító javaslat a hatályos Büntető törvénykönyvbe (Btk.) foglalt szabályozás 'átirata'. Eltérés tapasztalható egyrészt abban, hogy a módosító javaslatban a saját szabadság és biztonság, illetve tulajdon védelme szerepel, míg a Btk.-ban emellett helyet kap a mások személyi javainak védelme is” – magyarázza Drinóczi Tímea, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense. Az Alkotmányjogi Tanszék vezetője szerint a megfogalmazás módja is eltérő: a Btk.-ban a jogos védelmi helyzetben cselekvő „nem büntetendő”, míg a tervezetet módosító javaslatban a „mindenkinek joga van” fordulat található. A kérdésre, hogy az idézet alkotmányba történő emelése jó vagy rossz döntés-e, úgy reagált: „jelenlegi formájában nem lehet megítélni a módosító rendelkezés hatását, sok minden függ attól, hogy a 'törvényben meghatározott szerint' kitétel milyen részletszabályok alkalmazását követeli meg. Ennek meghatározása viszont a jogalkotó feladata lesz”.

Stiller Ákos

Nagy vihart kavart a magzati élet védelmének átírása is, amely sokak szerint azt a veszélyt hordozza, hogy az egyébként erről rendelkező, a köznyelvben abortusz-törvényként ismert jogszabály szigorodhat az új alkotmányban foglaltak következtében. „A magzati életet védelem illeti meg a jelenlegi alkotmánybírósági gyakorlatban is. Ez az államnak az úgynevezett intézményvédelmi kötelezettsége, vagyis az állam nem a magzat alanyi jogát biztosítja a megszületéshez (ami ténylegesen a magzat élethez való jogát jelentené) – ekkor ugyanis semmilyen esetben nem lehetne abortuszt végrehajtani –, hanem azt az értéket, ami 'megbújik' a magzati élet mögött: ez pedig az elvontabb értelemben felfogott élet” – magyarázza Drinóczi Tímea. Rámutat ugyanakkor arra, hogy  a tervezetben megfogalmazott mondattal az lehet a probléma, hogy a szövegezése miatt a „magzat élethez való jogát” alanyi jogként és intézményvédelmi kötelezettségként is fel lehet fogni. „Az alkotmánybírósági gyakorlatból utóbbi következik, de figyelembe véve az értelmezési szabályt – ami szerint az alaptörvényt a 'Nemzeti hitvallásban' foglaltakkal együtt kell értelmezni – kétséges az értelmezési gyakorlat továbbélése” – magyarázza a szakember.

Az alkotmánytervezetben szerepel utalás az egységes állami nyugdíjrendszerre is. Eszerint „Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.” A hatályos Alkotmányban az szerepel, hogy „A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg” (az ellátáshoz való jogba beleértjük az öregség esetén járó ellátáshoz való jogot). „A hatályos szabályozás tehát nyitott bármiféle társadalombiztosítási rendszer kialakítása iránt, a tervezet azonban a társadalombiztosítás egészéről nem tartalmaz rendelkezést; a nyugdíjrendszert a 'társadalmi szolidaritásra' alapozza, és alkotmányi szinten rögzíti az egységes állami jellegét. Ez a megoldás nem biztos, hogy számol a demográfiai változásokkal” – kommentálta az új szöveget Drinóczi Tímea.

MTI Kovács Attila

Változással lehet számolni a honvédelem témakörében is. Az új alkotmány szerint ugyanis minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. „Ezt a rendelkezést a hatályos Alkotmány is tartalmazza. Lényeges különbség azonban az, hogy a tervezetből az a jelenleg hatályos szabály maradt ki, hogy „akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít”. „Ez azért fontos, mert az állam senkit nem kényszeríthet olyan helyzetbe, aminek az eredménye az önmagával való meghasonlás” – magyarázza az alkotmányjogász. (Szijjártó Péter egyébként éppen e tervezett szövegrész kapcsán úgy nyilatkozott: nem tervezik a sorkötelezettség visszaállítását.)

Az államfő feloszlathatja az országgyűlést, ha a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el a parlament – fogalmazza meg a tervezet, amelyet várhatóan április 18-án szavaz majd meg a parlament. Drinóczi Tímea ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy ilyen rendelkezés az európai alkotmányokban jellemzően nincsen. „A szándék érthető, hiszen az alkotmányozó azt szeretné megakadályozni, hogy ne legyen érvényes és alkotmányos költségvetése az államnak. Az eszköz azonban nem körültekintően van megválasztva, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a Költségvetési Tanácsnak vétójoga lenne a költségvetési törvény elfogadásánál” – teszi hozzá. Ez, amint arra először a Republikon Intézet hívta fel a figyelmet, a testületbe kinevezett fideszes tagok révén azt eredményezheti, hogy a jelenlegi kormánypárt ezzel az eszközzel élve elérheti bármely más többségű jövőbeni parlament egy éven belüli feloszlatását.

A kormánypártok alkotmánytervezetében az önkormányzatok hitelfelvételének korlátozása is szerepel. Ezzel, és más pénzügyi tárgyú rendelkezésekkel kapcsolatban azt mondja az alkotmányjogász: a közpénzügyi tárgyú szabályok az újabb alkotmányok jellemzői, illetve az újabb alkotmánymódosítások során kerültek bele a régebbi alaptörvényekbe. „Jelentőségük, hogy a közpénzügyi szabályokat alkotmányi szintre emelik, így törekszenek a mindenkori kormányzatot ésszerűbb gazdaságpolitikára ösztönözni. Jelenleg nehéz megjósolni azt, hogy a gyakorlatban hogyan alkalmazzák ezeket az új szabályokat adott esetben más alkotmányi rendelkezésekkel, mint például az előbb említett vétójoggal együtt. Már most visszásnak tűnik az az értelmezési szabály, amelynek alapján a helyi önkormányzatok és más állami szervek mellett az Alkotmánybíróságnak és a bíróságoknak (!) feladatuk ellátása során a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét tiszteletben kell tartaniuk” – fogalmaz Drinóczi Tímea.

Stiller Ákos

Újdonság az is, hogy az alkotmányba foglalnák: a termőföld, a vízkészlet és az erdők a nemzet közös örökségének részét képezik. Az alkotmányjogász úgy véli, ez a kitétel a tervezet „előremutató rendelkezése, amely összefüggésben áll az egészséges környezettel, amit az állam véd és fenntart”. A docens ugyanakkor hozzáteszi: a benyújtott tervezet sajnálatos módon nem tartalmazza az egészséges környezethez való jogot, ráadásul az alapjog védelmét is relativizálja az Alkotmánybíróság korlátozott hatáskörének fenntartásával, illetve az utólagos normakontroll actio popularis (vagyis bárki által kezdeményezhető) jellegének tervezett megszüntetésével.

Az új alkotmány értelmében – s amennyiben ez a kitétel is szerepel a Schmitt Pál által a tervek szerint április 25-én aláírandó verzióban – ha valaki nem jelenik meg a parlamenti vizsgálóbizottság előtt, szankcionálható lesz. „A vizsgálóbizottság előtti megjelenésre vonatkozó szabályozás hazánkban még mindig nincs kidolgozva annak ellenére, hogy ennek szükségességére már a szakirodalom és a gyakorlat is rámutatott. Nem biztos azonban, hogy a szankcionálás alkotmányi szabályozási tárgykör” – fogalmazott az alkotmányjogász.

A PTE alkotmányjogi tanszékének vezetője szerint az Alkotmányban eddig nem, vagy nem így szereplő témák, jogszabályok beemelése mellett fontos megemlíteni azokat is, amelyek viszont kimaradnak – pedig az alaptörvényben lenne a helyük. Ilyen például, hogy elmaradt az Alkotmánybíróság hatáskörének a helyreállítása a pénzügyi tárgyú törvények alkotmányossági felülvizsgálatával kapcsolatban. „Enélkül ugyanis hiába deklarálja az alaptörvény például a tulajdonhoz való jogot, vagy az arányos közteherviselés elvét, ezek nem biztos, hogy maradéktalanul meg tudnak valósulni” – mondja a docens. A jelenleg ismert szöveg nem rögzíti a legfontosabb politikai alapjogra, azaz a választójogra vonatkozó alapvető szabályokat sem: „Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti” – olvasható a jelenlegi tervezetben. Az alkotmányjogász arra is figyelmeztet: a jelenlegi ombudsmani rendszer átalakításával felmerül az alapjogvédelem meglévő szintjének csökkenése is.