Egyenruhásokkal nézhet farkasszemet Orbán
Tűzzel-vassal harcolnak az egyenruhások a korkedvezményes nyugdíjért, melynek a kormány a Széll Kálmán-tervben intett búcsút. Az már biztos, hogy április 16-án lesz megademonstráció, amelyhez az összes érdekképviseleti szerv csatlakozott. Egy érdekvédelmi vezető „perek tömkelegét” jósolja, ha a kormányzat megszünteti a korengedményes nyugdíj lehetőségét.
„Egy zárt, hierarchikus, parancsuralmi rendszerben nem szoktak véleményt nyilvánítani” – így kommentálta a hvg.hu-nak Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDSZ) elnöke, hogy Pintér Sándor utasításba adta: gyűjtsék össze az állomány tagjainak javaslatait az új életpályamodellről, beleértve a szolgálati nyugdíjrendszer átalakítását is. Kónya szerint az efféle „közvélemény-kutatás” csak arra lenne jó, hogy a kormány utóbb ezzel legitimálja saját koncepcióját, amiről ma még senki nem tud semmilyen konkrétumot. Éppen ezért az FRDSZ mindenkit arra szólít fel, hogy a legfeljebb a jelenlegi nyugdíjrendszer megőrzésére és béremelésre tegyen javaslatot.
A szakszervezetek és a kormányzat között azután mérgesedett el a viszony, hogy a Széll Kármán-terv márciusi bejelentésekor kiderült: az Orbán-kabinet 2012-től megszüntetné a korengedményes nyugdíjazást. A döntés főleg a hivatásos katonákat, rendőröket, tűzoltókat, határőröket, titkosszolgákat, börtönőröket érinti. A több mint kétmillió saját jogú öregségi nyugdíjas közül tavaly 275 ezren részesültek ilyen ellátásban, ami - a HVG egyik korábbi számítása szerint - az összes nyugdíjkiadás 13 százalékát vitte el.
A korengedményes nyugdíjazás elleni legfőbb érv, hogy általánosít és sokszor olyanok is idő előtt nyugdíjba mennek, akiknek még bőven lenne erejük dolgozni és a munkaerőpiacon maradni. Úgy tűnik, azt a szakszervezetek is nagyon jól tudják, hogy a jelenlegi rendszer és életpályamodell nem feltétlenül ideális. Legalábbis erre utal, hogy beleegyeznének egy új életpályamodell kialakításába, de csak akkor, ha a már aktív, azaz felszerelt tagokat mindez nem érintené. Ez az a pont, amiben nincs egyetértés a kormány és az érdekképviseletek között. Pintér Sándor ugyanis egyértelműen arra utalt, hogy a változtatás a jelenlegi állományra is vonatkozna. A szakszervezetek szerint ugyanakkor a kormány nem vonhatja vissza az állomány tagjaitól a szerzett jogokat, mert az Európai Unió alaptörvényei ezeket védik. Így, ha ezt valóban megteszik, Kónya Péter szerint „perek tömkelegére számíthat a kormány”.
Az egyeztetések a Széll Kálmán-terv bejelentéséig viszonylag gördülékenyen, bár eredménytelenül folytak. A szakszervezetek tavaly ősszel még az új életpályamodellről tárgyaltak a belügyminisztériummal, a felek szakértői egyeztettek egymással. „Ezek a tárgyalások november környékén azonban váratlanul megszakadtak. Hiába kérdeztünk rá a tárcánál, hogy miért, nem indokolták meg” - állítja Kónya Péter, hozzátéve: a Széll Kálmán-terv aztán „derült égből villámcsapásként” érte őket és egyből kezdeményezték az egyeztetéseket. „Mindenhonnan, így Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettestől is azt a tájékoztatást kaptuk, hogy február 25-én a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fórumán (RÉSZ) fogunk tájékoztatást kapni arról, milyen kormányzati tervek vannak. Ehhez képest a RÉSZ ülésén Pintér semmi konkrétumot nem mondott” - meséli Kónya.
A RÉSZ-ülés után kezdetét vette a csiki-csuki. A belügyminiszter már a fórumon jelezte, hogy várja a szakszervezetek javaslatait, csakhogy utóbbiak világossá tették: javaslatuk az, hogy minden maradjon a régiben és csak az újonnan felszerelőkre dolgozzanak ki új életpályamodellt. S bár ígéretet kaptak Pintér Sándortól, hogy megismerhetik a kormány koncepcióját, erre a mai napig nem került sor.
A belügyminisztérium viszont az érdekképviseletre mutogat. A tárca azt veti Kónyáék szemére, hogy ők sem álltak elő koncepcióval, noha ötleteiket a minisztérium - mint közleményükben írták - „szerette volna felhasználni a Széll Kálmán-bizottságban végzett munkája” során.
Az FRDSZ elnöke szerint noha az április 16-ai megademonstrációhoz valamennyi érdekképviseleti szervezet csatlakozott, a parancsnokok - valószínűleg a széküket féltve - nem állnak ki az állomány tagjai mellett, és azon munkálkodnak, hogy minél kevesebben legyenek a demonstráción. „A parancsnokok nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy senki ne vegyen részt a tüntetésen. Máshol, főleg a rendőrségen, berendelik az állományt arra az időre vagy laktanyaelhagyási tilalmat rendelnek el” - állítja Kónya Péter. S bár felröppentek olyan hírek is, hogy most a belső elhárítás is az érdekképviseletek ellen dolgozik, Kónya ettől nem tart, mert - mint mondta - a titkosszolgák érdekképviseleti szervezetei is a tüntetéshez csatlakoztak.
A kormány - és különösen Orbán Viktor - eközben egyre jobban magára haragítja a rendőrség tagjait. Különböző internetes fórumokon rendre bírálják a kormányzatot, a Facebookon pedig a minap egy rendőr őrnagy ment neki a miniszterelnöknek. Nyílt levelében Bajusz Ferenc azt vetette Orbán Viktor szemére, hogy miközben mindenkitől elvonják a pénzeket, csak „a miniszterelnök terrorelhárítási legényeinek jut minden, ami szemnek-szájnak ingere”. A felháborodott egyenruhás szerint a rendőrség éppen „a bányászbéka segge alól tekint fel a valóságra”. Úgy véli, semmire sincs pénz, de még papírra, wc-papírra, tolmácsra, szakértőre se, ezzel szemben a TEK (Terrorelhárítási Központ) nevű „semmirekellő társaság” Q7-es Audikkal furikázik.