Orbán: „fáj a szívem” a családi szavazati jog miatt
Orbán Viktor nagyon sajnálja, hogy a családi szavazati jog kikerült az új alkotmány tervezetéből, de nem adja fel, a következő évek során szeretné meggyőzni arról az embereket, hogy fontolják meg a lehetőséget - mondta a kormányfő az m1 Az Este című műsorában. Az Alkotmánybíróság jogköreinek és az államadósság mértékének kapcsolatáról azt mondta, a jogviták befolyásolhatják az államadósság csökkentéséhez szükséges gazdaságpolitikai intézkedések gyorsaságát, illetve sikerét.
Nagyszerű pillanathoz érkeztünk, az, hogy több mint 900 ezren visszaküldték az alkotmányozási kérdőívet, az komoly és megható dolog - mondta a kormányfő az m1 Az Este című műsorában. Szerinte az, hogy sokan visszakülték a kérdőívet, nagyon hasznos dolog is, mert "mi vállalkozunk arra a nagy feladatra, hogy ezt a lerongyolódott országot talpra állítsuk, de ezt egyedül nem tudjuk elvégezni. ... Megint kaptunk egy bizonyítékot arra, hogy az emberek is kiállnak az ország mellett. Ez egy szép történet, talán még az alkotmánynál is fontosabb a nemzeti konzultáció" - mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint alkotmányozási kényszer 1949-ben volt, az orosz megszállás után, "most nem kényszer van, hanem szükség". Orbán Viktor hozzátette, hogy Magyarország az egyetlen a régióban, ahol a rendszerváltás óta nincs új alkotmány, "ez szerintem szégyen". "Az elmúlt 20 év tanulsága az, hogy az alkotmány nem volt képes az emberek érdekeinek megvédésére, ezért lehetett az embereket nyakig eladósítani" - mondta a miniszterelnök, aki elmondta, ő is érzi a végleges szó körüli bizonytalanságot, de az mégiscsak az ellentétpárja az ideiglenes szónak. Emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi alkotmány azzal a betoldással kezdődik, hogy addig lesz életben, amíg meg nem alkotják a végleges alkotmányt.
Nem mondana le a családi szavazati jogról
Annak ellenére, hogy az alkotmánytervből kikerül a családi szavazati jogra vonatkozó passzus, Orbán Viktor nem adta fel azt a célt, hogy ez a későbbi évek során megváltozhat. "Fáj a szívem azért, hogy az emberek kidobták a családi szavazati jog lehetőségét, de ezt a döntést tudomásul kell vennünk. ... Az új alkotmányban erre történő utalás nem szerepelhet. A következő években szeretném meggyőzni az embereket, hogy fontolják meg ezt a lehetőséget." A tényleges életfogytiglani börtönbüntetéssel kapcsolatban elmondta, hogy ma alkotmányos lehetőség adódik annak az alaptörvénybe való beemelésére. "Ha elfogadjuk, akkor senki sem mondhatja, hogy szemben áll az alkotmányossági szabályokkal. (...) Hallom a szív szavát azokban a véleményekben, amelyek szerint nem a büntetések szigorításával kell fellépni, én nem hiszek ebben, szerintem [a tényleges letöltendő életfogytiglani büntetésnek] elrettentő ereje van."
A tulajdon védelmének jogával és az önvédelem jogával kapcsolatos szabályok beépítésének javaslata nem a kérdőívekből érkezett - mondta a kormányfő. "Tegnap éjjel egy óráig nézte át a Fidesz elnöksége az összes indítványt, érdekes módon az önvédelem joga több indítványban is szerepelt. Ez áttörés" - mondta Orbán Viktor, aki szerint az önvédelemmel kapcsolatos jog szerepeltetése önmagában még nem jelenti például a fegyverviselési szabályok liberalizációját. A fegyverviselési szabályokról külön lehet dönteni, a Btk. módosításával - tette hozzá.
Alkotmánybíróság és államadósság: hol a kapcsolat?
A víz korábbiakhoz képest új alkotmányos védelmével kapcsolatban a kormányfő elmondta, hogy az ivóvíz feletti rendelkezés Magyarországon "szerencsétlenül alakult", az alkotmány ezt tenné átláthatóbbá. Arra a kérdésre, hogy ez mennyiben befolyásolhatja a külföldi tulajdonú vízszolgáltatókkal folyó vitákat, Orbán Viktor azt mondta, azokat az alkotmány önmagában nem érinti, de megerősíti a kormány szándékát, hogy "szeretnénk tiszta vizet önteti a pohárba a külföldi befektetőkkel".
A termőföld védelmével kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy "bonyolult és ravasz megoldások" kellenek ahhoz, hogy a termőföld a magyarok kezében maradjon. Példaként Ausztriát és Franciaországot hozta fel, ahol ugyan jogilag van lehetőség a külföldiek termőföldvásárlására, de a gyakorlatban ez mégis nagyon nehéz.
Az államadósság mértékének és az Alkotmánybíróság jogkörének összefüggésével kapcsolatban (azaz, hogy a taláros testület akkor kaphatná vissza teljes jogköreit, ha az államadósság mértéke a GDP 50 százaléka alá csökken), a kormányfő azt mondta, hogy az adósság csökkentéséhez szükséges intézkedéseknél gyorsaságra van szükség, a jogviták pedig ronthatják ezeknek az intézkedéseknek a gyorsaságát, illetve sikerét. Az államadósság alkotmányos plafonjával kapcsolatban megismételte: az emberek szeretnének alkotmányos garanciát arra, hogy nem járnak úgy, mint korábban, amikor "nyakig eladósították" őket.