Az MSZP elnöke úgy fogalmazott: rossz úton csak rossz eredményre lehet jutni, s így az új alaptörvény a Fidesz-KDNP alkotmánya lesz, nem a nemzeté. Arra hívta fel a figyelmet, az Európai Unióban példa nélküli, hogy egy alaptörvényt kizárólag a kormányon lévők szavazzanak meg, és annak jóváhagyásáról ne tartsanak népszavazást. Hangsúlyozta, hogy a szocialisták megítélése szerint rossz az időzítés, mivel nincs alkotmányozási kényszer, a kormánynak az Európai Unió soros elnökségével kellene foglalkoznia, és helytelen az alkotmányozási folyamat is. A Fidesz-KDNP koncepcióját pedig nem tudják elfogadni - tette hozzá.

Példaként hozta, hogy az új alkotmány tervezete csorbítja a szociális jogokat, bebetonozza az egykulcsos adórendszert és az állami nyugdíjrendszert. Szólt arról, hogy a javaslat szövege sérti a magánélet szentségét, megkérdőjelezi a családformák egyenjogúságát, és elfogadásával akár a teljes abortusztilalom is lehetővé válhatna. Kifogásolta, hogy a kormánypártok korlátoznák az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét, miközben a testület tavaly ősszel korlátozott hatáskörét nem állítanák helyre.

Kiemelte, hogy az új alkotmány alapján a köztársasági elnök feloszlathatná az Országgyűlést, ha a parlament március végéig nem fogadja el a költségvetést, amelyet megvétózhat a Költségvetési Tanács, "ahol a Fideszhez lojális politikusok vannak többségben". A fékek és ellensúlyok rendszerének leépítéseként értékelte az ombudsmani rendszer tervezett átalakítását és a Legfelsőbb Bíróság (LB) átnevezését, ami Mesterházy Attila véleménye szerint egyaránt azt szolgálja, hogy az országgyűlési biztosokat és az LB elnökét idő előtt el lehessen távolítani.

Ha elfogadják, bár formai értelemben legitimnek számít majd, társadalmi legitimitása nem lesz az új alkotmánynak - értékelt Mesterházy Attila. Bárándy Gergely elnökségi tag kifejtette: ami jó a kormánypártok alkotmánytervezetében, azt a hatályos alaptörvényből emelték át, "az összes többi rendelkezés nagyjából elfogadhatatlan". A Fidesz-KDNP javaslatát múltat idézőnek, avíttnak nevezte, kiemelve, hogy abban a két világháború közötti közjog minden fontos tétele benne van, miközben a köztársasági államformától idegenkedik, még az ország nevéből is száműzné.

"A szöveg kidolgozatlan, ellentmondásos, képzavaroktól szenved,  és a szakmai igényesség minimumát sem mutatja. Szakít a közismert jogi fogalmak eszköztárával, megfogalmazása ennek megfelelően primitív, szerkesztése elégtelen, pontatlan, helyenként értelmezhetetlen vagy szándékosan kétértelmű" - jelentette ki Bárándy Gergely. Azt is mondta: hamis az az állítás, hogy az alaptörvény tervezete átemeli az Európai Unió alapjogi chartájában foglaltakat. Példaként említette, hogy a tervezetben nem szerepel az indoklás nélküli elbocsátás tilalma, illetve hogy a véleménynyilvánítás szabadságának deklarálása nem jár együtt azzal a követelménnyel, hogy a tömegtájékoztatás sokszínűségét biztosítani kell.

Bárándy Gergely kifejtette: ha az új alkotmány jelenlegi formájában lép hatályba, akkor jövő év januárjában a kormánynak és minden más közhatalmi szervnek megszűnik a legitimitása, és akár a múltban kötött házasságok, ingatlan adásvételi szerződések is érvényüket veszthetik. Ezt azzal indokolta, hogy a preambulum nem ismeri el a történeti alkotmány felfüggesztését, valamint az 1949-ben hozott, majd a rendszerváltáskor módosított alaptörvény érvényességét, márpedig a tervezet szerint a Nemzeti hitvallás is a normaszöveg része.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti hitvallásnak nevezett előszót nem jogászok írták, ehelyett "Orbán Viktor pr-csapata fogalmazta meg". Hozzátette: az sem csoda, hogy "ilyen silány minőségű az alkotmány normaszövege, hiszen nem követhető eljárás az, hogy egy politikus Strasbourg és Brüsszel között a vonaton, az iPad-jén írja meg a Magyar Köztársaság új alaptörvényét".

Végezetül szólt arról is, hogy a Fidesz-KDNP az alkotmánytervezetben 29 sarkalatos törvényről tesz említést, amelyek tartalmáról még semmit sem tudni, noha fontos garanciáknak kellene szerepelniük benne. Kiemelte, hogy sarkalatos törvény fog rendelkezni a választójogi szabályokról, így a határon túli magyarok szavazati jogáról, az ítélőtáblák és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létéről vagy megszüntetéséről is.

Szíjjártó szerint az új alkotmány gazdaságilag is véd

Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslata, a húsvéti alkotmány a jövő felé nyitott, a jövőről szóló alkotmány, amely védi a természeti értékeket, a biológiai sokféleséget, előtérbe helyezi a jövő nemzedékét, a fiatalokat, a gyermekeket. Szijjártó Péter azután juttatta el az MSZP sajtótájékoztatója után juttatta el közleményét az MTI-hez.

Orbán Viktor kormányfő szóvivője emlékeztetett: minden közép-európai ország új alkotmányt fogadott el a kommunista diktatúrák bukása után, az 1990-es évek elején. Magyarország az egyetlen, amelynek a diktatúra időszakából, 1949-ből származó átmeneti alkotmánya van - tette hozzá. Szijjártó Péter szerint "az átmeneti alkotmány nem tudta Magyarországot megvédeni attól, hogy közvagyonát magánérdekek alapján elherdálják, ellopják, és ezzel hazánkat a végletekig kiszolgáltassák."

Az új és végleges alkotmány azonban - mint folytatta - megvédi Magyarország gazdasági függetlenségét, mert alkotmányos védelmet biztosít az eladósítással szemben azzal, hogy közpénzügyi fejezetében rögzíti: az államadósság szintjét a jelenlegi 82-ről 50 százalékra kell csökkenteni, az évről évre elfogadott költségvetések pedig soha nem növelhetik az államadósságot.