2011. február. 24. 16:01 MTI Utolsó frissítés: 2011. február. 24. 15:59 Itthon

A rendőrök sztrájkjogáért emelnek szót a szakszervezetek

Horvátországhoz hasonlóan a magyarországi szakszervezetek is azt szeretnék elérni, hogy a rendőröknek legyen joguk a sztrájkhoz.

Pach Dániel, a Rendőr Szakszervezetek Védegyletének (RSZV) elnöke csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatójukon azt mondta: méltatlan helyzetben vannak a magyar rendőrök, a véleményük figyelmen kívül hagyásával hozott új jogszabályok nehezítik életüket és munkakörülményeiket, ezért - a többi között - azt várják a kormánytól, hogy a magyar rendőrök bérezését az uniós színvonalhoz igazítsák.

Megjegyezte, hogy sok rendőr nettó 80 ezer forintos fizetésből kénytelen élni, így sokaknak napi 300-500 forint jut a megélhetésre. Hozzátette: a legtöbb rendőr a múlt évi keresetéhez képest 10-12 ezer forinttal kap kevesebbet, és a bérkompenzáció során csak hónapokkal később kaphatják meg pénzüket. 

Közlése szerint egy rendőr az idén 200 ezer forinttal kap kevesebbet a különböző elvonások miatt, 8 éve nem volt jelentősnek számító béremelés, mára oda jutottak, hogy a napi megélhetésük, a lakhatásuk is veszélybe kerül, ugyanis az egykulcsos adórendszer bevezetéséből adódó előnyöket a fiatal, gyermektelen rendőrök nem tudják igénybe venni.

"Ez szégyenteljes" - jelentette ki az RVSZ elnöke, megjegyezve: a kormánynak gyors lépéseket kell tennie a helyzet rendezésére; azt követelik, hogy legalább a tavalyi reálkeresetüket kaphassák meg a rendőrök. Pach Dániel hangsúlyozta, hogy egy rendőr másodállást nem vállalhat, újonnan hozott jogszabályok alapján beleszólnak az életébe, a magánéletét, a civil és családi kapcsolatait ellenőrzik, így ha egy családtagja szabálysértést vagy bűncselekményt követ el, szolgálati viszonyát azonnal megszüntetik, és ezt nonszensznek tartja. 

Példaként említette, hogy egy tanár, egy orvos vagy egy nővér nincs mindennapi veszélynek kitéve, "ajándékkosarat fogad el", míg ha ezt egy rendőr teszi, börtönbe kerül; az RVSZ elnöke ugyanakkor a korrupció minden szinten történő megszüntetését is fontos feladatnak tartja.

A szakszervezeti vezető arról is beszélt, hogy a 2006-os őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések semmissé tételéről szóló törvény ne csak a civilekre, hanem azokra a rendőrökre is legyen érvényes, akiknek a szolgálati viszonyát közös megegyezéssel megszüntették, amiért részt vettek megmozdulásokban.

A rendőr a társadalom tartóoszlopa

Dubravko Jagic, a Horvát Rendőr Szakszervezet (SPH) elnöke közölte, "minden kormánynak, hatalomnak tudnia kell: a rendőr a társadalom tartóoszlopa, azért vannak, hogy védjék a társadalmat, a hatalmat, és ezért ellenszolgáltatást kell adni". Mint megjegyezte, igaz, sokan nem szeretik a rendőröket, de azt mindenki elismeri, hogy szükség van rájuk. Elmondta: egy horvát rendőr kétszer annyit keres havonta a juttatásaival együtt, mint egy magyar. 

Dubravko Jagic a társszervezeteikkel szolidaritást vállalva azt szorgalmazza: más, szomszédos országok is csatlakozzanak a most született, szolidaritási sztrájkra vonatkozó megállapodásukhoz, amelynek alapján ha a magyarok erre felkérik őket, forgalomlassító sztrájkot rendelnek el vagy lezárják a határátkelőt a horvát oldalon. 

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája konföderáció (LIGA) elnöke úgy látja: a rendőröknek a "szájuk jártatásán kívül" nincs más érdekérvényesítési joguk és lehetőségük, és a sztrájktörvény megkurtítása is nehezebb helyzetbe hozza a képviseleteket.

Gaskó István azt mondta, a jelenlegi kormány a köz- és a magánszférára súlyos terheket rótt, az egykulcsos adórendszerrel csak a gazdagok és a jól keresők járnak jól, s egy képviselői állítással ellentétben a munkavállalók 80 százaléka él 293 ezer forint alatti fizetésből, nem pedig fordítva. 

A LIGA elnöke, aki a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) vezetője is, kitért arra: a vasúti dolgozóknál sem kompenzálták az egykulcsos rendszerből adódó veszteséget, így minden munkavállaló reálkeresete a bérkompenzáció ellenére 4 százalékkal csökkent. Véleménye szerint a bérkompenzáció 50 százaléknál nagyobb mértékben nem valósulhat meg, ezért nem szabadna "győzelmi tüzeket gyújtani".

Gaskó István arra szólította fel a kormányt: ne a munkavállalók nettó keresetét, hanem a mindenkori reálkeresetet vegyék figyelembe, mert ezek között jelentős az eltérés. A szakszervezeti vezető viccnek nevezte a kormány és az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hét eleji bérmegállapodását, az szerinte nem fog megvalósulni.

Hirdetés