2011. február. 15. 07:43
Hírszerző/FH
Utolsó frissítés: 2011. február. 15. 07:40
Itthon
Módosítaná az MTI a versenytörvényt
A versenytörvényt módosító javaslatot készített a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatója. A Független Hírügynökség birtokába jutott tervezet szerint nem minősülne gazdasági fölénnyel visszaélésnek, ha az MTI ingyen adná híreit.
A Független Hírügynökség birtokába került dokumentumban Belénessy Csaba, a távirati iroda vezetője a hírek ingyenessé tételét azzal indokolja, hogy mindenkinek alkotmányos joga a tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő jog. Az alapszabály XII. fejezetére, az alapvető jogok és kötelességek között megemlített passzusra hivatkozik, amely szerint "mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez". Idézi az alaptörvény további bekezdését is, amely szerint "a demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében".
Az indoklás további részében hivatkozik az új médiatörvényre, amely visszautal az alkotmányosságra, amikor úgy rendelkezik, hogy a Magyarországon élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak "... tájékoztatáshoz fűződő joga ... kiemelkedő alkotmányos érdek".
A médiatörvényben meghatározott feladatai alapján a távirati iroda ingyen adná a többi között a közérdeklődésre számot tartó híreket, tudósításokat, fényképeket hazai és külföldi eseményekről, térítésmentesen biztosítaná a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismeretében közösségi és egyéni jogokat, érdekeket megfelelően lehet érvényesíteni. A médiatörvény rendelkezése szerint az MTI ingyen működne közre abban, hogy az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményei eljussanak a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz. Nem kellene fizetni az országgyűlési és választási tudósításokért, a határon túli magyarságról szóló, illetve a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló hírekért. Az MTI szintén ingyenesen tájékoztatná a külföldet is a legfontosabb magyarországi eseményekről.
Az MTI vezetője szerint a nemzeti hírügynökség nem él vissza gazdasági erőfölényével, amikor szabadon hozzáférhetővé teszi szolgáltatásait. Indoklása szerint a díjmentes közszolgálati hírszolgáltatás és a hírek megismeréséhez való jog magasabb rendű társadalmi érdek, mint a piacgazdaságban működő vállalkozások egyéni érdeke. Megítélése szerint a díjmentes szolgáltatás célja nem az, hogy piacot szerezzenek, hanem, hogy minél többen jussanak olyan információkhoz, amelyekkel egyéni és közösségi jogaikat érvényesíteni tudják.
Az indoklás további részében hivatkozik az új médiatörvényre, amely visszautal az alkotmányosságra, amikor úgy rendelkezik, hogy a Magyarországon élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak "... tájékoztatáshoz fűződő joga ... kiemelkedő alkotmányos érdek".
A médiatörvényben meghatározott feladatai alapján a távirati iroda ingyen adná a többi között a közérdeklődésre számot tartó híreket, tudósításokat, fényképeket hazai és külföldi eseményekről, térítésmentesen biztosítaná a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismeretében közösségi és egyéni jogokat, érdekeket megfelelően lehet érvényesíteni. A médiatörvény rendelkezése szerint az MTI ingyen működne közre abban, hogy az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményei eljussanak a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz. Nem kellene fizetni az országgyűlési és választási tudósításokért, a határon túli magyarságról szóló, illetve a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló hírekért. Az MTI szintén ingyenesen tájékoztatná a külföldet is a legfontosabb magyarországi eseményekről.
Az MTI vezetője szerint a nemzeti hírügynökség nem él vissza gazdasági erőfölényével, amikor szabadon hozzáférhetővé teszi szolgáltatásait. Indoklása szerint a díjmentes közszolgálati hírszolgáltatás és a hírek megismeréséhez való jog magasabb rendű társadalmi érdek, mint a piacgazdaságban működő vállalkozások egyéni érdeke. Megítélése szerint a díjmentes szolgáltatás célja nem az, hogy piacot szerezzenek, hanem, hogy minél többen jussanak olyan információkhoz, amelyekkel egyéni és közösségi jogaikat érvényesíteni tudják.
