A testület létrehozását Szijjártó Péter, a bizottság alelnöke kezdeményezte még december végén. Az alelnök ezúttal nem volt jelen az ülésen. Az albizottság létrehozását 19 igen, 5 nem mellett hozta létre a számvevőszéki és költségvetési bizottság, az MSZP nemmel szavazott. Nyikos László, a bizottság jobbikos elnöke jelezte: frakciója nem kíván részt venni a bizottság munkájában az adott körülmények között. A számvevőszéki bizottságnak már van egy testülete, amely az előző nyolc évet vizsgálja, ez kaphatott volna többletfeladatot - jegyezte meg.

Az albizottság megbízatásának hatálya a tagok megválasztásával kezdődik, 2011. április 30-ig tart, de mandátum szükség esetén meghosszabbítható. A testület kilenc tagú, tagjai a számvevőszéki bizottsági tagok közül kerülnek ki, öt tagot a Fidesz, egyet-egyet jelölhet a KDNP-, az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció az előterjesztés szerint. A testület elnökére és alelnökére a Fidesz tesz javaslatot.

Szijjártó Péter előterjesztése szerint a testületnek meg kell vizsgálnia: milyen elhibázott gazdasági és politikai döntések vezettek ahhoz, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság 53 százalékról 80 százalékra növekedett 2002-2010. között, és azt is, hogy az ezek a döntések milyen felelősségi kérdést vetnek fel. Az albizottság jelentést készít a megállapításairól, amely alapján az országgyűlési bizottság dönt a további teendőkről.

Balla György (Fidesz) azt javasolta, hogy a frakciók egy héten belül nevezzék meg delegáltjaikat az albizottságba. Ha a Jobbik-frakció nem kíváncsi arra, hogy mi történt az államadóssággal az elmúlt években, az meglepő - jegyezte meg. A bizottsági ülésen személyeskedő vita alakult ki: Veres János (MSZP) úgy vélekedett, az albizottság létrehozása politikai megrendelés teljesítése, vélhetően -  mondta - már a bizottsági jelentés is készen van. Márton Attila (Fidesz) hangsúlyozta: mindenkinek tudnia kell, mi történt itt az elmúlt években, Veres János minisztersége is hozzájárult az államadósság ilyen mértékű növekedéséhez.