Mint az ellenzéki politikus hangsúlyozta: az Országgyűlés rendkívüli üléséhez a képviselők legalább egyötödének, azaz hetvenhét képviselőnek az aláírása kell. Ha összegyűlik a hetvenhét aláírás, a házelnöknek vagy a javaslatban megjelölt január 17-re vagy ahhoz képest nyolc napon belül össze kell hívnia az Országgyűlés rendkívüli ülését. Az aláírások összegyűlése érdekében fölveszik a kapcsolatot mint az MSZP-, mind a Jobbik-frakcióval – tette hozzá Karácsony.

A rendkívüli ülés célja az LMP részéről a médiatörvény tompítása egy, általuk benyújtott törvényjavaslattal. Ez egyrészt kivenné az eredeti törvényből az informátorok kiadására vonatkozó szabályokat, „amelyek súlyosan sértik a sajtó szabadságát”, másrészt megszüntetné a Médiahatóságnak azt a jogát, hogy a nyomatott és az internetes sajtó fölött hatósági jogot gyakorolhasson – tehát ezen a két területen csak a bíróságok járhatnának el az LMP elképzelése szerint –, végül „a javaslat jogállami garanciákat szab a bírságok kiszabásához, illetve a bírságok mértékének a megállapításához”.

Ha az Országgyűlés elfogadja az LMP javaslatait, attól a törvény még majdnem ugyanolyan rossz lesz, mint most – közölte a párt frakcióvezető-helyettese –, „de a legkritikusabb pontokat akkor sikerül megszüntetni és valószínűleg sikerül eloszlatnunk azt a nemzetközi fölháborodást, ami most joggal kialakult a törvénnyel kapcsolatosan”.

Az ellenzéki politikus úgy vélte: a fideszes képviselők hamar be fogják látni, hogyha a médiatörvényen nagyon hamar nem változtatnak, „akkor az óriási károkat okozhat az egész magyar társadalomnak, a sajtószabadság ügyének, de előbb-utóbb a Fidesznek is”. Karácsony szerint „a Fidesz a legrosszabb arcát mutatta a médiatörvény vitájában és főleg akkor, amikor megpróbált dacolni a nemzetközi nyomással”. A frakcióvezető-helyettes bízik abban, hogy január 17-én az Országgyűlés megváltoztatja a médiatörvényt.

Újságírói kérdésre Karácsony úgy felelt: a legjobb az lenne, ha a médiatörvényt úgy, ahogy van, visszavonnák, „de […] ez nem reális”. Azt viszont reálisnak tartja, hogy az LMP javaslatait a parlamenti kétharmados többség elfogadja. Karácsony úgy tudja, hogy a kormánypárti képviselők közül sokan nem szívesen szavazták meg a törvényt, s ők szívesen visszakoznának. A hvg.hu kérdésére ehhez annyit tett hozzá: tudja, hogy az LMP aggályaival számos fideszes képviselő egyetért, „neveket azonban nem mondok, mert nem akarom, hogy levadásszák őket”. Hozzátette: a kormánypártban „a födő alatt nagy a gőz”. Karácsony úgy fogalmazott: „az Európai Unióban az a médiaszabályozás alapelve, hogy a sajtó korlátozza az államot, az új médiatörvény alapelve pedig az, hogy az állam korlátozza a sajtó

A hvg.hu azt kérdezte a párt frakcióvezető-helyettesétől, hogy az LMP jelen lesz-e a médiatörvény elleni, a Facebookon szerveződő január 14-i tüntetésen. Karácsony szerint az LMP-nek parlamenti pártként „elsősorban a parlamenti eszközöket” kell végigjárnia, beleértve az Alkotmánybírósághoz írt beadványt is. Hangsúlyozta: ez egy civil kezdeményezés, amelytől a szervezők inkább szeretnék távol tartani a politikusokat. Ő ezt maximálisan tiszteletben tartja, és a Facebook-tüntetés civil jellegének a megőrzése végett nem megy el a tüntetésre. Hozzátette: „biztos benne”, hogy Magyarországon a közeljövőben „tüntetések sorozatára kell számítani”.

A hvg.hu-nak interjút adó politikus szerint, ha a Schiffer András frakcióvezető által és őáltala jegyzett törvényjavaslatot lefogadják, akkor a gumiparagrafusok által a szerkesztőségeken lévő hatósági nyomás megszűnik, ezt követően pedig „az Alkotmánybíróság a következő hónapokban minden bizonnyal ki fogja gyomlálni azokat a pontokat, amelyek aggályosak”.

Mivel a Jobbik (többek szerint) egy félnyilas párt, viszont a Jobbik nélkül is megoldható a hetvenhét aláírás összegyűjtése, tekintettel arra, hogy tizenöt LMP-s, ötvennyolc MSZP-s és négy független képviselő van, az aláírásgyűjtéssel miért keresi meg a Jobbikot is az LMP? – kérdeztük. Még ha elvileg helytálló is a hvg.hu fölvetése, biztos, hogy a Jobbik nélkül nem lehet összegyűjteni a hetvenhét aláírást, hiszen például az LMP-frakció több tagja külföldön van, tehát ők biztos, hogy nem fogják aláírni rendkívüli parlamenti ülést kezdeményező ívet. Karácsony hozzátette: a Jobbikkal kapcsolatos negatív véleményüknek hangot szoktak adni, de a médiatörvény ügyében lényegében megegyezik a kép párt álláspontja.

Portálunknak a politikus úgy felelt: mostani törvényjavaslatukban nincs benne, hogy a médiatörvény ne terjedjen ki az internetes és a nyomtatott sajtóra, de az alkotmánybírósági beadványuk foglalkozik ezzel a kérdéssel. Karácsony Gergely szerint „az Alkotmánybíróság tisztában van a helyzet komolyságával”. A frakcióvezető-helyettes valószínűnek tartja, hogy az LMP beadványát az AB legkésőbb márciusban elbírálja. Kérdésünkre hozzátette: a Fidesz képviselői megtehetik, hogy a januári rendkívüli ülésre nem mennek el, határozatképtelenné téve ezzel a Házat – „és akkor az egész világ antidemokratikus pártként fogja elkönyvelni a Fideszt”.

Szegő Péter