Iszapömlés: március 31-ig tart a vészhelyzet
Az ajkai zagytározó októberi gátszakadása miatt kihirdetett veszélyhelyzetet január 1-jétől március 31-ig meghosszabbította az Országgyűlés, de az már csak Veszprém megyére vonatkozik.
Petróczi Tímea emlékeztettt: az október 4-én bekövetkezett katasztrófát követően a kormány két nappal később Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megyékre is kiterjedően hirdette ki a veszélyhelyzetet, amelyet két héttel később az Országgyűlés év végéig meghosszabbított.
A veszélyhelyzet kihirdetésének körülményeit és tartalmát az Alkotmány 35. § (1) bekezdés i) pontja alapján "élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítására", valamint a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény alapján "a szükséghelyzetet el nem érő mértékű, az élet- és vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot" esetén lehet kihirdetni.
A jogszabály szerint a veszélyhelyzet kihirdetésére a kormány jogosult. Veszélyhelyzet kihirdetését igénylő méretű katasztrófahelyzetben rendeletben hirdeti ki a veszélyhelyzetet és dönt az ország egész területének vagy meghatározott részének katasztrófa sújtotta területté nyilvánításáról.
A kormány rendeleti úton vezeti be a veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályokat, ennek keretében gondoskodik az államháztartás körében szükséges átmeneti intézkedések megtételéről és az Országgyűlés ezzel kapcsolatos tájékoztatásáról. A rendeleti úton bevezetett intézkedések a katasztrófaveszély elmúltáig, illetve a következmények felszámolásáig, de legfeljebb tizenöt napig vannak érvényben, meghosszabbításukra az Országgyűlés adhat felhatalmazást.
Veszélyhelyzetben a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben a kormány rendeleti úton az intézkedéseket csak az érintett területre vonatkozóan is bevezetheti.
A veszélyhelyzet fenntartását Veszprém megyében az indokolja, hogy a vörösiszappal elöntött Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely területein, illetve a hozzájuk tartozó szántókon, mezőgazdasági területeken a kárfelszámolás nem fejeződött be, és szükség van további, gyorsan bevonható technikai eszközökre és erőforrásokra - közölte az MTI-vel a katasztrófavédelmi kormánybiztos szóvivője.
Mivel az érintett területeken a kormány javaslatára az Országgyűlés a veszélyhelyzet kihirdetését három hónappal meghosszabbította, a védekezéshez szükséges költségeket az állam finanszírozza, és a felmerülő, eddig mintegy ötmilliárd forintnyi kiadással együtt a károkozótól jogi úton visszakövetelni.
Hogy ki a tíz halálos áldozatot követelő katasztrófa károkozója, majd a bíróság fogja megállapítani. A Nemzeti Nyomozó Iroda eddig a zagytározót üzemeltető cég, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. négy vezetőjét, illetve munkatársát gyanúsította meg halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel. Mindannyian szabadlábon védekezhetnek.