Mit ígér a Fidesz az oroszoknak?
Kemény diónak bizonyulhat a Fidesz számára a függőben lévő magyar-orosz gazdasági kérdések megoldása, ráadásul az egyre szorosabb moszkvai kapcsolatok akár más külpolitikai célokkal is konfliktusokat generálhatnak – vélik egyes elemzők, akik szerint mára lassan megkopott az a korábbi Fidesz-üzenet is, amely szerint új alapokra helyezik a két ország viszonyát.
Orbán Viktor nemsokára ismét kezet rázhat Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel: a magyar miniszterelnök egy évvel legutóbbi találkozójuk után idén ismét megbeszéléséket folytat majd Moszkvában. A találkozón a várakozások szerint szó esik majd a Szurgutnyeftyegaz Molban meglévő 21,2 százalékos részesedésének esetleges visszavásárlásáról, illetve további energetikai projektekről is, például a paksi atomerőmű bővítésében való lehetséges orosz részvételről, a Déli Áramlat gázvezeték hazai szakaszáról és akár a 2015-től lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási megállapodásról is. A kérdésekről egy csomagban kíván megegyezésre jutni a magyar fél, Fellegi Tamás fejlesztési miniszter szerint a kormányfői találkozótól függően legkésőbb az év végéig.
Egyes szakértők szerint kérdés, hogy ha sikerül is megegyezni, milyen alkut köthet Moszkvában a Fidesz-kormány. „Elképzelhető, hogy ingoványos megegyezés születik majd, amelyben lehetnek elvarratlan szálak” – véli Deák András, a Közép-Európai Egyetem (CEU) EU Bővítési Központjának kutatási igazgatója és Oroszország-szakértője, aki szerint egyelőre még az is kérdéses, hogy mit ajánlhat fel Magyarország a Szurgut által tavaly márciusban 1,4 milliárd euróért megvásárolt Mol-részesedéséért cserébe. A kormány ugyanis a szakértő szerint feltehetően nem akarja növelni a költségvetési hiányt a visszavásárlás költségével, ezért bizonyos vállalati részesedéseket vagy jövőbeli befektetési lehetőségeket kínálhat majd az oroszoknak. Ilyen lehet a paksi bővítésben való részvétel, bár Deák András szerint az oroszok Bulgáriában már befürödtek egy hasonlóképpen beígért atomerőmű-beruházás kapcsán, Szófia ugyanis meggondolta magát a fejlesztéssel kapcsolatban.
„Csak nehéz ügyek vannak”
„Az orosz kapcsolatban csak nehéz ügyek vannak” – mondta nemrégiben Az Este című tévéműsorban Orbán Viktor. „A Déli Áramlat az egyszerűbb ügyek közé tartozik. A Malév nehéz ügy, a Mol-részvények kérdése nagyon nehéz ügy. A hosszú távú energiaszállítás ügye nagyon nehéz ügy. Akkor volt itt egy Emfesz nevű cég körül bonyodalom bőven. Tehát hangyaboly, tehát orosz ügyekben rendet tenni nem lesz egyszerű, de nem is azért választottak meg bennünket, hogy egyszerű feladatoknak ugorjunk neki, néhány hónap és szerintem kiegyenesednek az orosz-magyar kapcsolatok is” – mondta a kormányfő.
Ám a megbeszélésék eddig nem nagyon juthattak előre, legalábbis erről árulkodik a gazdasági kormányközi bizottság ülésének elhalasztása, illetve az, hogy sem Fellegi Tamás korábbi oroszországi, sem pedig Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettes októberi budapesti vizitje után sem adott bővebb tájékoztatást a kormány a megbeszélésekről – mondta a hvg.hu-nak az Országgyűlés külügyi bizottságának egyik ellenzéki tagja. „Orbán Viktor fejében eldőlt, hogy erősítenie kell a magyar-orosz kapcsolatokat, de a kiszerelés még nincs készen” – mondta a képviselő, aki szerint nem sikerült még összehozni a Putyinnal megtárgyalandó energetikai csomag tartalmát. „Ez nem is egy egyszerű feladat” – tette hozzá a külügyi bizottság tagja.
Gyanakvással kezelhetik
A kétoldalú orosz-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzése Deák András szerint konfliktusokat generálhat akár más külpolitikai célokkal is, például azzal a tervvel, hogy a kormány egy új közös közép-európai együttműködést hozzon létre. Az orosz közeledést ugyanis akár Varsó vagy Prága is gyanakvással kezelheti, a Nyugat pedig akár „oroszbarát kalandornak” is elkönyvelheti a magyar kormányfőt – véli a CEU szakértője. „Nem vagyok biztos benne, hogy az orosz alkukat be tudja illeszteni a nemzetközi külpolitikába” – tette hozzá Deák András.
Ráadásul szerinte mára megkopott a Fidesz üzenete is, amely szerint új alapokra akarják helyezni a magyar-orosz kapcsolatokat. Lázár János frakcióvezető egy júliusi könyvbemutatón úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években az volt a cél, hogy Magyarország Oroszország közép-európai "hídfőállása" legyen és a közelmúlt egyik legfontosabb külpolitikai öröksége "az orosz-magyar gazdasági oligarchikus kapcsolatrendszer, amely az elmúlt nyolc esztendőben kialakult". Az azonban, hogy a Fidesz-kormány kevés információt tesz közzé a jelenlegi tárgyalásokról és a váratlan lépések politikáját követi, a korábbi politika folytatását jelentheti – teszi hozzá Deák András, aki szerint a Fideszen belül és a párt holdudvarában is lehet ellenzéke Orbán Oroszország-politikájának.
Putyin meghívta Orbán Viktort
Fellegi a Malévról és az energetikáról egyeztetett Zubkovval
Fellegi: egy csomagban akarunk megállapodni Oroszországgal
