A XIV. dalai láma, Tendzin Gyaco hétvégi kétnapos nyilvános tanítására a Budapesti Papp László Sportarénában egy hónappal ezelőtt elkelt mind a 22 400 belépőjegy. Tanítását az egyik weboldalon hat nyelven (angol, német, orosz, román, szlovák és magyar) lehet nyomon követni.

MTI/ Illyés Tibor

A dalai láma szombat délután veszi át Budapest díszpolgári címét Demszky Gábor főpolgármestertől a városházán. Hétfőn délelőtt ellátogat a parlamentbe az Országgyűlés Magyar-Tibeti Baráti Társasága és az LMP meghívására. Tendzin Gyaco találkozik Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével, és ellátogat a budapesti Közép-európai Egyetemre (CEU) is. A XIV. dalai láma hetedszer látogat Magyarországra, legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap korábban 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben jött Magyarországra.

Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.

A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetes állam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe és 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot. A velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi "autonómia" irányítását. A dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él.

A XIV. dalai láma a világ első számú buddhista vezetőjeként rengeteget utazik, hirdeti az ökumenikus egyetértést, a jóindulatot a környezet, Tibet és mindenekelőtt a világbéke érdekében. Magyarországot kedden hagyja el, innen Passauba utazik.