Már csak egy hónap és a XIV. dalai láma tíz év után újra hazánkba látogat. Szeptember 18-án és 19-én a Papp László Sportarénában hallgathatja meg előadását a békére és szeretetre éhes nagyközönség. A Sambhala Tibet Központnak, mely a hivatalos meghívóként tartja magát számon, akadnak nézeteltérései a szervező hazai buddhista egyházakkal. Hendrey Tiborral, a Sambhala vezetőjével beszélgetett a hvg.hu.
hvg.hu: Hogyan tudták rávenni a dalai lámát, hogy Magyarországra látogasson?
Hendrey Tibor: 2006-ban csehországi látogatásakor adódott alkalmunk egy audiencia során a meghívásra. Arról lett híres a prágai esemény, hogy akkor született meg a magyaroknak szóló üzenete, továbbá ígéretet kaptunk a magyarországi vizitre is.
hvg.hu: Hogy állnak az előkészületekkel?
H.T.: Szeptember 17-én érkezik Őszentsége és szeptember 21-éig marad. A szervezés már négy éve folyik, amihez több hazai buddhista egyház is csatlakozott. Szervezőbizottság készíti elő a látogatást. A nyilvánosság előtt szeptember 18-án szombaton, és 19-én vasárnap fog megjelenni Őszentsége. Két egész nap fog tanítani és előadni a magyar érdeklődőknek.
H.T.: A Parlamentbe biztos ellátogat, még nem lehet tudni, hogy pontosan ki fogja fogadni politikusaink közült. Bizonyára a Parlament Tibet csoportjának képviselői köszönteni fogják. Továbbá Demszky Gáborral is találkozik terveink szerint. Ezt annak függvényében tettük lehetővé, ha a főpolgármester úr a Budapest Díszpolgára címet adományozza a dalai lámának.
hvg.hu: Kérdéses lehet ez egy ilyen méltóság esetében?
H.T.: Mi is úgy gondoljuk, hogy nem. Az előző ciklusokban a főpolgármester többször letette a voksát Tibet mellett. Házára is kitűzte a tibeti zászlót. De nem csupán Demszky Gáboron, hanem a Fővárosi Közgyűlésen is múlik a cím adományozása. Nem hiszem, hogy bármely pártnak lenne ellenvetése.
hvg.hu: Ez lenne az utolsó jótette a főpolgármesternek leköszönése előtt? A politikusok, úgy tűnik, mind ragaszkodnak egy közös fotóhoz, de nem több ez, mint PR-fogás? Ha valóban ennyire fontos lenne a nagyhatalmúaknak a dalai láma, akkor Tibetért nem magánkezdeményezéseknek kellene harcolniuk.
H.T.: Ez valóban visszás helyzet. Nem hiszem, hogy sokan vitatnák, hogy Őszentsége a földkerekség egyik leghitelesebb személyisége. A politikusok azonban nem vetkezhetik le szerepüket, számukra a politikai és gazdasági érdekek a legfontosabbak, hiába rokonszenveznek a dalai lámával.
hvg.hu: A halandónak nincsen tehát beleszólása a hatalmi harcokba, még ha Buddha reinkarnációja is az illető, és látszólag sorban állnak a világ vezetői a kegyeiért. A Nobel-békedíj a Nyugat elismerése és bátorítása volt, ami viszont Kínát nem igazán hatja meg. Az erkölcsi támogatás nem sokat nyom a latban.
H.T.: Tibet felszabadításáért és függetlenségéért a világ nagyhatalmai valóban nem sokat tettek. Az ENSZ és az Európai Unio persze adott ki ajánlásokat és határozatokat Kínának, de konkrét lépések nem történtek. Félnek az ázsiai ország gazdasági és katonai erejétől. Szerintem fontos lenne elfogadtatni minden állammal az alapvető emberi jogokat, és nem csupán Európára vagy az Egyesült Államokra vonatkoztatni őket. De Kína birodalmi törekvései még a 21. században sem szűntek meg. A nyugatellenesség pedig a történelemben gyökerezik. Úgy vélem, még mindig nem bocsátották meg a 19. századi brit gyarmatosítást. Tibetet ezért sem fogják elengedni.
H.T.: Úgy érzem, felelősséget kell vállalnunk másokért és egymásért, nem csak Európán belül. A globalizáció nem csupán gazdasági szinten valósul meg. A tibeti kultúrát ért agresszió égbe kiált. Mivel több mint húsz éve a buddhizmussal foglalkozom, nekem ez az ügyem, az életfeladatom. Kőrösi Csoma Sándor munkássága pedig példamutató.
hvg.hu: Magyarországon hány buddhista vallásút tartanak számon?
H.T.: Aki gyakorlatok szintjén is követi a tanításokat és szigorúan betartja a hagyományokat, hozzávetőlegesen 2-3 ezer ember.
hvg.hu: A Sportarénában nagyjából 12 ezer ember fér el. Sokan a dalai lámától várnak vigaszt, pedig semmi közük a buddhista tanokhoz.
| Vita a meghívásról |
| Megkerestük az esemény sajtómegbízottját, Ízing Róbertet, aki egyben a londoni székhelyű Free Tibet Campaign magyarországi kapcsolattartója. A Sambhala és a buddhista egyházak közötti vita azért alakult ki, mert Hendrey Tibor szerint az ő szervezetük az egyedüli meghívó. Ízing pedig a dalai láma genfi irodájának vezetőjére, Tseten Samdup Chhoekyapa úrra hivatkozva azt mondta, hogy az összes hazai buddhista egyház közös érdeme a dalai láma magyarországi látogatása. |
H.T.: Akik rokonszenveznek a vallással, azok száma akár több tízezerre is rúghat. Viszont a dalai láma személye millióknak szimpatikus. A tekintélye vitathatatlan. Az emberek csüngnek a szavain. Az utóbbi években több mint 15 könyve jelent meg. Arról szólnak, hogyan tud az ember boldog lenni a hétköznapokban, és nem a buddhista filozófia mélységeiről. Mindig hangsúlyozni kell, hogy nincsen hittérítő célzata a látogatásainak. Kultúrától és vallástól függetlenül mindenki kap használható választ alapvető kérdésekre.
hvg.hu: Az alfa és omega mégis a szeretet és a békesség. Eközben úgy tudom, a magyar szervezőbizottság és a Sambhala között alakultak ki ellentétek.
H.T.: A közös hit nem minden esetben jelent nézetazonosságot. A magasztos eszmék a gyakorlatban nem mindig működnek, az emberi tényezővel mindig számolni kell.
hvg.hu: Ez nem dönti meg a vallás hitelességét?
H.T.: Nézze, Ázsia buddhista országaiban sincsen teljes béke és nyugalom. Semelyik vallás sem garancia semmire.
