Első tolvajtesztünket követően több olvasónk jelezte, hogy nem teremtettük meg a megfelelő körülményeket ahhoz, hogy az utcán kitámasztott kerékpárt tényleg ellopja valaki. Újabb, a Józsefvárosban forgatott videónkat már ők is megelégedéssel nézhetik meg.
Nemrég hat órán át támasztotta a falat egy gazdátlanul hagyott bicikli Budapest belvárosában, mégsem akarta senki hazavinni. A tolvajtesztet - amelynek ötletét egy argentin dokumentumfilmes adta - videóra vettük. A tesztnek nem az volt a célja, hogy mindenképpen ellopassuk valakivel a kerékpárt, vagy hogy - bármennyire élvezetes is a voyeurködés - hús-vér tolvajt kamerázzunk munka közben. Inkább azt akartuk kipróbálni, hogy tényleg minden mozdítható eltűnik-e a városból, amint őrizetlenül hagyják, illetve az, hogy miként válik egy hétköznapi járókelő alkalmi tolvajjá, ha úgy érzi, hogy nem figyeli senki.
Több olvasónk úgy érezte azonban, hogy nem biztosítottunk minden feltételt a bringa ellopatásához. Még ha nem is értünk mindenben egyet velük, kipróbáltuk más körülmények között is a tolvajtesztet. A legfőbb kifogás az volt, hogy a Belváros túl elit környék ehhez a próbához. Ugyan ezt az bűnügyi statisztikák cáfolják (éppen a Belváros a legfertőzöttebb a helyi lakosság számarányához viszonyítva), ezúttal a hírhedtebb Józsefvárosba, a Mátyás térre irányítottuk kameránkat. Bár első tesztbringánk is éppen elég jó járgány, voltak, akik szerint ennél mutatósabb kerékpárral kellett volna próbálkoznunk. Ezért ezúttal egy csodaszép HVG-s Csepel bringa volt a csali.
Végezetül: többen azt vetették szemünkre, hogy az első bicajt - paradox módon - éppen azért nem lopták el, mert az nem volt lelakatolva. Eszerint tehát egy lakat annyira elaltatja a tolvaj gyanakvását, hogy egyből nekiáll elfűrészelni? Mindegy, ennek a véleménynek is helyt adtunk, ezért a kitámasztott bringa hátsó kerekét igazán amatőr módon kötöttük össze egy gyakorlatilag hatástalan spirálzárral. A Mátyás téren háromnegyed óráig bírta a bicajunk.